Back to top

Galamb a déli féltekéről

Nehéz elképzelni, hogy a rendszerváltás előtt – bő negyed évszázada – még hazánkban mennyivel kevesebb ritka madárfajt tartottak, mint napjainkban. Vonatkozik ez a különféle galambokra is, hiszen akkoriban a házigalamb különféle fajtái mellett jószerivel csak a kacagógerle és a gyémántgalamb élt a portákon.

Amikortól a határok átjárhatóak lettek, robbanásszerűen nőtt a nálunk gondozott, tenyésztett különböző új madárfajok száma, így a bronzszárnyú galamb is megjelent a madárkedvelőknél. Ez a tollas eredetileg Ausztráliában és Tasmaniában honos, de előfordul még a vadonban Új-Zélandon is.

Fotó: Tóth Zsigmond

Egy kifejezetten erdőlakó fajról van szó, mely, ha teheti, csak az erdőszéleken, bozótosokban keresi táplálékát, főként a talajszinten. Ezért is ideális madara egy olyan röpdének, melyet dúsan beültettünk különféle kisebb fákkal, bokrokkal. A faj nagy előnye, hogy a tojó a hímtől jól megkülönböztethető: az előbbi szárnyán a foltok zöldessárga színűek, homloka szürke, s egész testén a tollazat halványabb. A hím általában erősebb, nagyobb is párjánál. Bár a faj jelentős elterjedéssel bír, alfajai nem ismertek. Hazájában még ma is gyakori madárnak számít, mely nemritkán felbukkan a településeken is, mondhatni, külvárosi kertek megszokott lakója. Ennek ellenére közel sem olyan bizalmas természetű, mint a nálunk gyakran tartott kacagógerle.

A hímek viselkedése a fogságban nagyon eltérhet egymástól: némelyikük nyugodt, békés természetű, így több párt is egy röpdében tarthatunk belőlük, vannak viszont olyanok, melyek még nagyobb méretű szárnyasokat is zavarnak, támadnak.

Szaporításukhoz legalább egy 2x1x2 méteres röpde szükséges, ugyanis kis helyen hajlamosak az elhízásra, ami a szaporodási kedv csökkenéséhez vezethet. A két fehér tojásból a fiókák 16 napos kotlás után kelnek ki. A bronzszárnyú galamb nem számít szaporának atyafiságában, évente általában csak két költésre számíthatunk tőle.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.