Back to top

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

A kabai cukorgyár volt az ország legkorszerűbb gyára a múlt rendszerben. A rendszerváltás után ezt a gyárat is privatizálták, ám az Európai Unió megszüntette a cukorkvóta rendszert, így ez a gyár is bezárta kapuit a répaszállítmányok előtt. A 270 hektáros üzem területén ipari parkot alakítottak ki, a gyár teljes infrastruktúráját felhasználva. A cukorgyártáshoz óriási betonmedencékre volt szükség, amelyekben a földekről beérkezett répát megmosták (igazából ezek dorr ülepítő medencék, amelyeket szennyvíz kezelésre használtak. Ilyen ülepítő medencék működnek a szennyvíztelepeken is). A vizet a Keleti-főcsatornából vették, külön csatornán keresztül.

Ezek a medencék egyenként 6 ezer köbméteres betontározók (három van belőlük), és a jó vízellátásnak köszönhetően haltermelésre is alkalmasak.

Ideálisak a körülmények, bár a több, mint négy méter mély vízben igen nehéz nyomon követni a halállomány fejlődését, és a munka eredményét csak a lehalászáskor tudják pontosan felmérni.

Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó
Pongor Ferenc, Sziráki Bence és Miskolczi Csaba mögött az egyik betontározó

Pongor Ferenc, fiatal ember lévén (32 éves), szerényen nyilatkozik. Két éve kezdték el a folyami harcsa intenzív tartását, mert úgy ítélték meg, hogy a kónikusan kialakított medencék – az aljukon középen zsomp van, amelyekből kavicsszűrőn keresztül elszivattyúzható az iszap – alkalmasak a haltermelésre. A vizet rendszeresen szűrik, és kiépítettek egy cseppfolyós oxigénrendszert is, amelynek segítségével a medencék alján kialakított körgyűrűn keresztül beoldott oxigént tudnak egyenletesen a vízbe juttatni. De mielőtt elmélyülnénk a halas szakmában, rákérdeztünk, hogy mióta foglalkozik a hallal. Pongor Ferenc eredetileg biotechnológus, biotechnológiával foglalkozott, a hallal csak később került kapcsolatba, a Debreceni Egyetemen azonban megtanulta az alapokat.

Ezt a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, illetve a halászat, a haltermelés megtanulása egész életre szóló program,

– mondta. Például ami működik kint az intenzív rendszerben, nem feltétlenül a legjobb megoldás a RAS-ban, mondta Ferenc.

Két év ugyan nem hosszú idő, de Pongor Ferenc már elért sikereket, azzal együtt, hogy a folyami (szürke) harcsa tápos nevelése még kísérleti stádiumban van. Különösen igaz ez a recirkulációs rendszerre. A legnagyobb probléma a megfelelő tápreceptúra hiánya, ennek kialakítása érdekében még ma is folynak a kutatások. Nem véletlen, hogy Pongor Ferenc is azt hangsúlyozta, hogy

saját tápreceptúra kidolgozása és a táp gyártása a legfontosabb feladata.

Szeretnének együttműködni a Debreceni Egyetem halbiológiai tanszékének kollégáival, és ennek érdekében már meg is tették a kezdőlépéseket. A kezdeti lépések – különösen a haltermelésben – kockázattal is járnak, hiszen a vízminőségtől a halegészségügyi problémák megoldásáig mindenre oda kell figyelni – és hiábavaló a figyelem, ha rossz minőségű víz kerül be a csatornáról. Pongor Ferencéknek elsősorban az oxigénhiánnyal kell megküzdeniük (no meg a szürke harcsát megtámadó darakórral), de több ízben előfordultak már mérgezések is a felszíni csatornába belemosódott (és/vagy belemosott) különféle permetszerek következtében.

Folyamatosan mérik a víz paramétereit, és a halállományt is ellenőrzik (szétválogatják stb.), de azt még nem tudták megmérni, hogy egy-egy hal mennyi tápot eszik.

Ez elsősorban a medencéknél probléma. Ezért is döntöttek a recirkulációs rendszer megépítése mellett, mert az zárt technológia, felszíni vizektől mentes, így könnyebb mérni a paramétereit.

A recirkrendszer megépítésével egyúttal „új lábat is növesztett” a cég, és mivel rengeteg műanyag eszközre, alkatrészre, medencére, tartályokra volt szükségük hozzá, kialakítottak egy műanyaghegesztő üzemet is. Elsődleges céljuk az volt vele, hogy saját műanyag berendezéseiket legyártsák, és csak később terveztek üzletet csinálni belőle. De Miskolczi Csaba, a cég üzletkötője korán hozta az üzleteket, és az új megrendeléseket csak úgy tudták teljesíteni, ha az üzemet is fejlesztik. Ma már tapasztalt szakembergárda dolgozik a jól felszerelt műhelyben, az azt vezető szakember 18 éve foglalkozik tartálygyártással. Referenciamunkákkal is rendelkeznek, a határon innenről és a határon túlról is. Dolgoztak Romániában, a Coca Colának, Franciaországba tartályokat gyártottak, Spanyolországba szintén. Az igazán látványos látnivaló a saját recirkrendszerük.

Hosszú távra tervezik mindkét tevékenységüket. Ezt igazolja az is, hogy a műanyaggyártó üzemben megcélozták az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, és minden kollégának le kell tennie a minősített hegesztő vizsgát.

Pongor Ferenc a beszélgetés végén megemlítette, hogy a haltermelő cégek egyedi igényeinek megfelelően legyártják a műanyag berendezéseket, akár egy komplett recirkulációs rendszert is. Ez azért fontos, mert az ágazat egyik kitörési pontja az intenzív haltermelés felfuttatása. Miskolczi Csaba ehhez hozzátette, hogy a határidőket betartják, gyorsan, és jó áron dolgoznak. Elégedett ügyfeleket szeretnének látni, mert hosszú távon ez a kifizetődő.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Halászati Lapok
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Európai Bizottság is támogatja a hosszú távú élőállat szállításokra vonatkozó magyar intézkedéseket

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. július 15-i, brüsszeli ülésén üdvözölte azon tagállamok hatóságainak intézkedéseit, melyek az extrém nyári hőség során szigorítják a hosszú távú, rendszerint Törökországba irányuló élőállat szállítások feltételeit.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Térdig ér a Visztula Varsónál

A Visztula vízszintje napról napra rohamosan apad, sok helyen a víz már csak térdig ér.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.

Tollas akrobaták a cívisvárosból

Hazánkban az 1980-as évek óta importált birminghami pergő és a debreceni pergő a két legnépszerűbb pergő fajta, meg kell azonban jegyeznünk, hogy 2005 óta folynak kísérletek a magyar pergő kitenyésztésére, amely egyedek lényegében a birminghami pergő fajtából kiválogatott és továbbtenyésztett galambok.

Hiába az ASP, nem változtak a felvásárlási árak

Az afrikai sertéspestis távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami hazánkban is problémákat okoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai kiskereskedelmi áruházláncok, a vágóhidak, a sertéshús-feldolgozók és a tenyésztők részvételével soron kívüli megbeszélést kezdeményezett ennek megoldására.