Back to top

Teljesen átlátható: a Blockchain technológia az állattenyésztésben

Mind szeretnénk tudni, hogy a megvásárolt hús, tojás vagy tej vajon honnan jött és mennyire jó. A fogyasztói szokások megváltozásával, az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállások kialakulása miatt, egyre nagyobb az igény a minőségi termékek iránt. Erre kínál megoldást a Blockchain alapú transzparens nyomon követés, amely az állattenyésztő gazdáknak is számos előnyt biztosít.

Az elmúlt időszakban az állattenyésztés és húsipar jelentősen átalakult, ennek hatására a fogyasztói preferenciák is megváltoztak. Előtérbe kerültek a tudatos vásárlási szokások és a minőségi termékek iránti igények. A fogyasztók manapság inkább az egészséges és biztonságos árukat keresik, odafigyelnek arra, hogy minden információ a birtokukban legyen az áruról, ezért egyre nagyobb szükség van a transzparens nyomon követésre a teljes élelmiszer-lánc mentén.

A minőségi termékeket előállítási költségei magasabbak, azonban a kiskereskedelmi árak nem minden esetben képesek ehhez igazodni. Ha a gazdák nem tudják igazolni a termékük minőségét, a vásárlók kénytelenek az ár alapján döntést hozni. Ennek következtében árverseny alakul ki, amiben a termelők alulmaradnak a jobban teljesítő, hatékony nyugati gazdaságokkal szemben.

A transzparens nyomon követés megteremtésére a jelenlegi eszközök - mint például a hagyományos vonalkód - nem alkalmasak. A nyomon követésnek számos technológiai megoldása létezik, az egyik ilyen a Blokchain alapú nyomon követés.

Mi az a Blockchain?

A Blockchain vagy blokklánc technológia lényege, hogy egy elosztott adatbázis, egy folyamatosan növekvő adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi és az adatok megváltoztatását és hamisítását beépített intézkedésekkel akadályozza meg. A blokklánc az elosztott főkönyvi technológia egyik technikai specifikációja. Ez azt jelenti, hogy az adatbázist mindenki, globális szinten általános érvényűnek fogadja el, tehát az adatok valósak, teljes mértékben megbízható forrásból erednek. A Blockchain alapú nyomonkövetés biztosítja, hogy az adatok a szereplőktől függetlenül kerüljenek nyilvántartásba, azokat megváltoztatni nem lehet.

A nyomon követés, az élelmiszer lánc egész vertikumában hasznos

A nyomon követésre elsősorban az olyan komplex, több szereplős élelmiszer láncoknál van szükség, ahol a minőség és az eredetbiztosítás nem megfelelő, továbbá nincs meg a bizalom az egyes szereplők között. A rendszer úgy épül fel, hogy az adatokból kinyert információk az ellátási lánc teljes vertikumára érvényesíthetők.

A technológia használatával a fogyasztók megbízható és áttekinthető információt kapnak a teljes ellátásról, ezáltal a fogyasztói élmények fokozódnak, a hibák és csalások számai visszaszorulnak.

A Blockchain alapú nyomon követés segítségével egy "élő" QR-kód leolvasását követően az adott termékről- például húsáruról- megállapítható, hogy melyik egyedből származik, továbbá, hogy milyen tárolási és feldolgozási folyamaton esett át. Ezáltal könnyedén lekövethető, hogy az adott termék megfelelt-e a minőségi kritériumoknak.

A fogyasztóknak és a gazdáknak is előnyös

A transzparens nyomon követés elsődleges haszna a gazdák szemszögéből, a marketing értéke. A transzparencia biztosításával bizalom alakul ki a fogyasztókban a termelők felé. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a technológia használatával nő a folyamathatékonyság és a költségek optimalizálásának lehetősége. A fogyasztók szempontjából a rendszer elősegíti a tudatos vásárlást, illetve lehetőséget nyújt a közvetlen visszajelzésre a gazdák irányába. Jelenleg egy központosított rendszerbe érkeznek a fogyasztói visszajelzések és nincs arra garancia, hogy az információk a termelőkhöz is eljutnak. A Blockchain alapú rendszerben a fogyasztói visszajelzések közvetlenül, minden szereplő számára nyilvánosak, az adatokat pedig nem lehet megváltoztatni. Ennek köszönhetően hatékonyan lehet értékelni az ellátási lánc egyes szereplőit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az allulóz a cukorbetegek napjait is megédesítheti

Az allulóz egy új, alacsony kalóriatartalmú cukor, amely hetven százalékkal édesebb, mint a répacukor, viszont a kalória tartalma csak nagyjából a tíz százaléka.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Negyedjére is BalatonBor!

Immáron hagyományosan, minden év tavaszán debütál a BalatonBor legújabb évjárata: ezúttal május 21-én, a Société Budapestben lehetett először megkóstolni a 2018-as szüret eredményeként palackba került Olaszrizlingeket. Az eseményhez másodjára csatlakozott Villány közösségi bormárkája, a REDy, de új díszvendéget is köszönthettünk Pannonhalmáról, a PH-Érték Egyesületet.

Svéd gyorsétterem-lánc a méhekért

Május 20-án a Méhek napját ünnepelte a világ. Erre a jeles napra a McDonald’s elkészítette a világ legkisebb éttermét, ami méretei ellenére több ezer vendéget szolgál ki naponta. No nem embereknek épült...

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.