Back to top

A csipkebogyó egy igazi csoda

A csipkebogyó valóságos csodaszer az egészséget tekintve - hangsúlyozta gyenesdiási előadásában Wágenhoferné Pohl Magdolna. Az érdeklődők számos feldolgozott formáját megismerhették: belőle készült ételeket, italokat kóstolhattak, és bőrápoló krémeket is kipróbálhattak.

„Isten addig nem adott betegséget az emberre, amíg előbb a gyógynövényt, amely elmulasztja a betegséget, meg nem teremtette a Földön.” Ezzel a Paracelsus-idézettel kezdte a csipkebogyóról szóló előadását az ismert természetgyógyász, fitotera­peu­ta. Számos terméket állít elő, több esetében saját elképzelései szerint. A csipkebogyó múltjáról szólva elmondta: latin neve, a kutyarózsa onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták.

Fotó: Bella Huba

Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de Aphrodité egyszer megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot.

Időközben egyházi szimbólummá is vált: eszerint a csipkerózsa leveleinek kelyhében Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél.

– Mindenfelé megtaláljuk, nagyon régóta használjuk – mondta Wágenhoferné Pohl Magdolna. – A rózsafélék a mérsékelt égöv növényei. A róluk szóló, időszámításunk előtt 470-ből származó első írásos emlékek Kínába vezetnek, ahol gyomorbántalmakra, hasmenésre javasolták őket.

A rózsák nemesítése valószínűleg Perzsiában kezdődött, onnan kerültek Európába. Leveleit az akkor nehezen beszerezhető tealevelek helyett használták.

Az időszámításunk előtti első évszázadban Plinius 32 különféle betegség kezelésére ajánlott rózsából készült szereket.

A rózsafélék családjába tartozó csipkerózsával erdei tisztásokon, elhagyott kertekben találkozhatunk. Nyáron rózsaszín virágaiban gyönyörködhetünk. Télire beérő, égőpiros gyümölcseit frissen és lekvárként fogyasztjuk. Utóbbihoz azonban előbb fel kell dolgozni a bogyókat. Az előadó ezzel és a csipkebogyó szedésével kapcsolatban is adott tanácsokat.

Saját receptúra alapján készült termékeiben – a kenőcstől a szörpig – egy a közös: a csipkebogyó
Saját receptúra alapján készült termékeiben – a kenőcstől a szörpig – egy a közös: a csipkebogyó
Fotó: Bella Huba

– Először is, olyan növényekről szedjük, amelyek nem utak vagy vasúti sínek mellett nőnek, azok nyilvánvalóan egészségesebbek, tisztábbak – folytatta.

A bo­­gyókat akkor szedjük, ha már teljesen bepirosodtak, nem minden esetben kell megvárni, míg megcsípi őket a dér.

Ha teaként szeretnénk felhasználni, akkor ki kell magozni, meg kell szárítani, vagy lekvárt is lehet főzni belőle. A tea tizenkét órás hideg áztatást követően egész nap iható, és kiváló hangulatjavító. A dohányosoknak nagyon jót tesz a csipkebogyó magjában található P-vitamin, ezért ők magozatlanul szárítsák meg a bogyókat, majd áztatás előtt kalapáccsal vagy mozsárban törjék meg őket egy kicsit, hogy a magok megrepedjenek.

Még néhány megfontolandó tanács: erdei szüreteléskor mindig gondoljunk az erdő lakóira is. Ne kopasszunk le teljesen egy-egy bokrot, inkább szemezgessünk.

Szárításra, azaz teakeverékekhez kemény húsú, feszes héjú csipkebogyót keressünk. Szárításhoz a terméseket hasítsuk ketté, esetleg daraboljuk apróra, és melegben, megfelelő szellőztetés biztosítása mellett szárítsuk meg. Légmentesen záró edényben, sötét helyen egy évig is eltarthatjuk. Egyéb célokra – lekvár, szörp vagy bor készítéséhez –, illetve friss fogyasztáshoz jobb a megpuhult termés, tehát ebben az esetben várjuk meg az első fagyokat. A dércsípte bogyók legfeljebb 1–2 napot várakozhatnak a hűtőszekrényben. Bor, szörp és lekvár (hecsedli) készülhet belőle. A foltos, sérült vagy túlságosan puha bogyó még jó lehet azonnali fogyasztásra, tárolásának, feldolgozásának sikere azonban kétséges. A csipkebogyó fogyasztásáról röviden annyit, hogy ha nyersen kívánjuk enni, akkor vágjuk le a termés végét, és a magok benntartása érdekében óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható. Ha szárítjuk, akkor javítja a teák ízét. Felhasználás előtt áztassuk langyos vízben. Főzéskor az egészben hagyott terméseket finomabb szűrőn átpasszírozva távolítsuk el a szőrös magvakat. Édesítsük, majd a kívánatos állag eléréséig főzéssel sűrítsük, forrón töltsük üvegekbe, és szárazdunsztban tartósítsuk.

Wágenhoferné Pohl Magdolna csipkebogyóból készült ételeket és italokat kínál az érdeklődőknek
Wágenhoferné Pohl Magdolna csipkebogyóból készült ételeket és italokat kínál az érdeklődőknek
Fotó: Bella Huba

Wágenhoferné Pohl Magdolna hangsúlyozta:

a csipkebogyó minden formájában egy igazi csoda, egészségre gyakorolt jótékony hatásai különlegesek, erősek, széleskörűek.

– A csipkebogyó C-vitamin-tartalma egye­dülállóan magas: 100 gramm szárított bogyóban 1700–2000 milligramm található. Viszonylag sok gyógykeverékben használják a szervezet ellenálló képességének erősítésére, meghűlések kezelésére. Elismerésre méltó mennyiségben találunk benne A-, B-, D-, K-, E- és P-vitaminokat. Antioxidáns hatású flavonoidjai lassíthatják az öregedési folyamatokat, és hatásosak lehetnek a rák betegség megelőzésében. Gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban. Említhetem magnézium-, mangán-, kálium-, foszfor-, szelén-, valamint cinktartalmát. Pektin és karotinoid is található benne, ezek étrendünk fontos kiegészítői.

Használják vértisztításra, menstruációs panaszok, reuma esetén. Gyulladásgátló, enyhe has- és vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, valamint étvágygerjesztő ha­tása miatt régóta ismert gyógynövény.

A csipkebogyó és szirmai egyaránt gyógyhatásúak. Az ajurvédikus gyógyászat a rózsát hűtő és tonizáló hatása miatt alkalmazza. Hangsúlyoznom kell, hogy a csipkebogyó kívül-belül hatásos. A csipkéből készített kenőcs ápolja a kisebb bőrsérüléseket, nyugtatja a kiszáradt, repedezett bőrt. A csipkeolaj regenerál. Hatékony akné, bőrgyulladás, ekcéma, nap okozta leégés esetén.

A szakember szerint bátran kijelenthető, hogy a csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsféle. Jól megterem gyenge termőképességű talajokon is. Szeles, árnyékos, fagyzugos területre is lehetséges a telepítése, miután jól tűri a hideget, akár a -20 Celsius-fokot is átvészeli. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a nemesített fajták jóval igényesebbek, mint a vadon termők. Egyes fajták főként a talajadottságok tekintetében igényesek.

A vadon termő fajok öntözést nem igényelnek, viszont a nemesített fajták, illetve az oltványok eleinte meghálálják a vízpótlást.

– A csipkebogyó azon gazdák számára kínál jó lehetőséget, akik nem kívánnak sokat áldozni az ültetvény telepítésére és fenntartására, viszont jövedelmező vállalkozásba szeretnének fogni, a lehető legkisebb kockázattal. Az ültetvény rövid idő alatt termőre fordul és bőven terem. Viszonylag gyorsan megújul, fenntartási költségei alacsonyak. E gyümölcs termesztésében a legnagyobb buktató a betakarítás, viszont a gépi betakarítás lehetővé válása ezt a hátrányát is segít semlegesíti. Betakarítása elhúzható, a termés jól tárolható, felhasználási lehetőségeinek köre széles. A csipkebogyó termesztése egész Európában fellendülőben van. Kárpátalján is egyre többen kezdenek ennek az igénytelen, viszont annál értékesebb gyümölcsű növénynek a termesztésébe.

Európában Lengyelország a legnagyobb termesztő, ugyanakkor a legnagyobb mennyiségben is ők importálják.

Egyre nagyobb az igény a növény termése iránt, főként a turizmus, illetve a gyógyszeripar szükségletei miatt. Hazánkban is egyre többen fedezik fel jótékony hatásait, és termelik, gyűjtik, fogyasztják.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

A nejlonzacskó már nem trendi

Ahogy mind több vita folyik a csomagolások körül, úgy nőnek ki a földből a csomagolásmentes boltok Németországban, és egyre nyilvánvalóbb, hogy már nem csak egy szűk társadalmi réteget érdekel a téma.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.