Back to top

Füvesítéssel növelhető az áfonya antioxidáns tartalma

Az áfonyabokrok mellé ültetett fűfélék segítenek a vashiány megelőzésében, így növelhető a termés mennyisége és minősége is egy tanulmány szerint. A módszer hatékonysága vetekszik a megszokott kémiai kezelésekkel – azonban jóval egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb és fenntarthatóbb az optimálistól eltérő talajokon termesztett áfonya-állományoknál.

A Frointiers in Plant Science című tudományos lapban publikált kutatás során számos módszert vetettek össze. A felfedezés jelentőségének megértéséhez azonban át kell tekinteni, hogyan is veszik fel a tápanyagokat a növények.

Az összes talajban van vas, azonban ezek nem oldódnak olyan könnyen, így a növények nem képesek felvenni.

Az áfonya a szabad természetben a savanyú talajú élőhelyeken, például fenyvesek alatt fordul elő.
Az áfonya a szabad természetben a savanyú talajú élőhelyeken, például fenyvesek alatt fordul elő.
„A legtöbb növény olyan kémiai anyagokat választ ki, melyek oldhatóvá teszik a talajban található vasat.” – magyarázza a kutatás egyik vezetője, Dr. José Covarrubias, a Chilei Egyetem agrártudományokkal foglalkozó docense. - „Ezek a vas kelátorok* egyenesen a gyökerekből választódnak ki, vagy olyan mikrobák termelik, melyek közvetlenül mellettük élnek, és így segítségükkel a növények fel tudják venni a vasat.” (*A kelátor olyan szerves molekula, mely képes a fémet megkötni /a szerk.)

„A kék áfonya azonban nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, mivel általában nedves, savas környezetben él, amelyben fel tudja venni a vasat.”

Ennek eredményeképpen a világ relatíve száraz és lúgos növénytermesztő vidékei nem alkalmasak áfonyatermesztésre.

„A vas kulcsfontosságú az olyan növényi molekulák létrehozásában és működtetésében, mint a klorofill, mely az energiát szolgáltatja.” – folytatja Covarrubias.

„Ezért van az, hogy a vashiány tünete az elsárguló levél, és drasztikusan csökken a növekedés és a termés mennyisége is.”

„Az áfonyánál emellett az vastól függő enzimeknek köszönhető a „szupergyümölcsökre” jellemző magas antioxidáns tartalom, mely nemcsak az egészségre van jó hatással, de a kék színért is felelős.”

Hogyan lehet pótolni a vasat?

Lúgos talajnál nem képes megfelelő mennyiségű vasat felvenni a növény, így romlik a bokrok egészsége és csökken a termésmennyiség is.
Lúgos talajnál nem képes megfelelő mennyiségű vasat felvenni a növény, így romlik a bokrok egészsége és csökken a termésmennyiség is.
Két módszer létezik az áfonya vashiányának kezelésére: savanyítani kell a talajt, vagy mesterséges vas kelátorokat kell kijuttatni. Mindkét módszernek megvannak a maga hátrányai.

„A leggyakoribb ipari módszer a talajok savanyítására a kén, amit a talajban élő baktériumok kénsavvá alakítanak. A hatása lassú és nehezen kontrollálható. Nedves talajokban pedig hidrogén-szulfid halmozódhat fel, ami gátolja a gyökérnövekedést.

„Öntözőrendszereken keresztül is kijuttathatók a savak, ezzel gyorsítható folyamat – ez azonban veszélyes a gazdálkodóra nézve, a talajban lévő jótékony mikrobák is elpusztulhatnak, és széndioxid is felszabadulhat földből.”

„Egy másik gyakori stratégia a termelők közt, hogy szintetikus kelátorokhoz kötött vasat juttatnak ki. ezek azonban drágák és potenciálisan toxikus anyag oldódhatnak ki a közeli természetes vizekbe.”

Éppen ezért szükséges egy olcsóbb és biztonságos alternatíva az ipari méretű áfonyatermesztéshez.

„A fűfélék – melyek alkalmazkodtak a gyenge talajokhoz – fenntartható, természetes vas kelátor forrást biztosítanak, amennyiben az áfonyabokrok mellé ültetik őket. Korábban már kimutatták a fűfélék pozitív hatását a növekedésre és a hozamokra olíva, szőlő és citrusféléknél is – és most az áfonya esetében is bizonyított.”

A kutatás menete

Egy ’Emerald’ fajtájú áfonyaültetvényen kísérleteztek, igencsak lúgos (8 pH) talajon, és több különböző módszer hatását vetették össze: standard szintetikus vas kelátorokkal kezelt (Fe-EDDHA), fűvel bevetett (vörös csenkesz), szárított marhavérrel kezelt (hem-vas*), illetve egy kezeletlen kontroll terület került kialakításra. (*A hem egy makromolekula, mely képes a vasat megkötni. A hem a globin nevű fehérjéhez kapcsolódva hemoglobint alkot, mely a vörösvértestekben is megtalálható. /a szerk.)

Az értékes antioxidánsok az bogyók héjában találhatók - minél sötétebb színű, annál több található benne.
Az értékes antioxidánsok az bogyók héjában találhatók - minél sötétebb színű, annál több található benne.
„Az eredmények azt mutatták, hogy a gyepesítés nemcsak az összes termés mennyiségét növelte meg, de a bogyók héjának antocianin és antioxidáns tartalma is növekedett a kontroll csoportéhoz képest. A méretbeli változás hasonló volt a bizonyítottan hatásos szintetikus kelátoroknál tapasztalttal, azonban a marhavérből származó hem-vasnak – amit kiskertekben gyakran alkalmaznak – nem volt kimutatható pozitív hatása.”

A bogyókon túl a növények egyéb tulajdonságain is megnyilvánult a vas pozitív hatása, például a levelek színén. Ez szintén hasonló volt a gyepsávos és a vas kelátoros növényeknél. Azonban a bogyók átlagos súlyára egyik módszer sem volt kimutatható hatással.

A füvesítés hátrányai

Az egyik negatív tényező a tanulmány szerint az, hogy a gyepsávval beültetett bokrokon termő bogyók puhábbak voltak. A fogyasztóknál pedig fontos a bogyók keménysége.

Amíg a füvesített bokrokról begyűjtött bogyók nem voltak olyan kemények, addig a vas kelátorokkal kezelt áfonyák értékelése közepes volt ebből a szempontból.

„Azonban a kémiai analízis során a kontroll növényekkel összevezetve kirajzolódott egy nem szignifikáns trend, miszerint a fűvel beültetett növények bogyói érettebbek voltak, ami megmagyarázhatja ezt a különbséget.”

A gyepesített növények ezen felül több öntözővizet igényeltek ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma megfelelő maradjon. Ezt leszámítva mind a négy csoportot ugyanúgy kezelték. A füvet mindig 5 és 15 centiméteres magasság között tartották – mely megegyezik egy tipikus, gondozott gyepével.

„A kutatásunk megerősíti, hogy a fűfélék egy egyszerű, hatékony és fenntartható módszert kínálnak a vashiány megelőzésére a kékáfonya termesztésénél”

– vonja le a következtetéseket Covarrubias. „A termelők és a kiskertészek is alkalmazhatják ezt a stratégiát az áfonyatermésük, illetve annak antioxidáns tartalmának növelésére.”

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

A tojáshéj csodákra képes a kertben 

Ha tojást használunk a konyhában, semmiképp ne dobjuk ki a héját! Inkább törjük össze, és vigyük ki a kertünkbe, mert nem csak a talajt táplálja, de még a kártevőket is elűzi.

Bálint György: Műveljük a kertünket

A 100. születésnapjához közeledve dr. Bálint György kertészmérnököt, az ország Bálint gazdáját otthonában kerestük föl. Gyurka bácsi, mint általában, most is nagyon jól öltözött volt, kényelmes fotelben ülve várt. Antónia asszony teával, kávéval, frissen sült gyümölcskenyérrel kínált.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Kajsziidény közepén Tordason

A világ kajszinemesítői elsősorban korai és még koraibb fajták létrehozásán dolgoznak, a fajtaoltalomra bejelentett újdonságok kétharmada a korai és középkorai érésidőbe tartozik. A középidőben érő fajták száma csak az utóbbi években kezdett gyarapodni. Ezeket a mi fő fajtánkkal, a Magyar kajszival egy csoportban érő kajszikat mutatták be a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Jövő héttől mindenhol lesz hazai görögdinnye

A jövő hét elején már az egész országban elérhető lesz a hazai, minőségi, friss görögdinnye – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A magyar dinnyetermesztők igazodtak a vevői igényekhez és a klimatikus változásokhoz: még szeptember közepén is lesz friss dinnye a piacon, illetve például magszegény és mini dinnyék színesítik a kínálatot.