0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Füvesítéssel növelhető az áfonya antioxidáns tartalma

Az áfonyabokrok mellé ültetett fűfélék segítenek a vashiány megelőzésében, így növelhető a termés mennyisége és minősége is egy tanulmány szerint. A módszer hatékonysága vetekszik a megszokott kémiai kezelésekkel – azonban jóval egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb és fenntarthatóbb az optimálistól eltérő talajokon termesztett áfonya-állományoknál.

A Frointiers in Plant Science című tudományos lapban publikált kutatás során számos módszert vetettek össze. A felfedezés jelentőségének megértéséhez azonban át kell tekinteni, hogyan is veszik fel a tápanyagokat a növények.

Az összes talajban van vas, azonban ezek nem oldódnak olyan könnyen, így a növények nem képesek felvenni.

„A legtöbb növény olyan kémiai anyagokat választ ki, melyek oldhatóvá teszik a talajban található vasat.” – magyarázza a kutatás egyik vezetője, Dr. José Covarrubias, a Chilei Egyetem agrártudományokkal foglalkozó docense. – „Ezek a vas kelátorok* egyenesen a gyökerekből választódnak ki, vagy olyan mikrobák termelik, melyek közvetlenül mellettük élnek, és így segítségükkel a növények fel tudják venni a vasat.” (*A kelátor olyan szerves molekula, mely képes a fémet megkötni /a szerk.)

„A kék áfonya azonban nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, mivel általában nedves, savas környezetben él, amelyben fel tudja venni a vasat.”

Ennek eredményeképpen a világ relatíve száraz és lúgos növénytermesztő vidékei nem alkalmasak áfonyatermesztésre.

„A vas kulcsfontosságú az olyan növényi molekulák létrehozásában és működtetésében, mint a klorofill, mely az energiát szolgáltatja.” – folytatja Covarrubias.

„Ezért van az, hogy a vashiány tünete az elsárguló levél, és drasztikusan csökken a növekedés és a termés mennyisége is.”

„Az áfonyánál emellett az vastól függő enzimeknek köszönhető a „szupergyümölcsökre” jellemző magas antioxidáns tartalom, mely nemcsak az egészségre van jó hatással, de a kék színért is felelős.”

Hogyan lehet pótolni a vasat?

Két módszer létezik az áfonya vashiányának kezelésére: savanyítani kell a talajt, vagy mesterséges vas kelátorokat kell kijuttatni. Mindkét módszernek megvannak a maga hátrányai.

„A leggyakoribb ipari módszer a talajok savanyítására a kén, amit a talajban élő baktériumok kénsavvá alakítanak. A hatása lassú és nehezen kontrollálható. Nedves talajokban pedig hidrogén-szulfid halmozódhat fel, ami gátolja a gyökérnövekedést.

„Öntözőrendszereken keresztül is kijuttathatók a savak, ezzel gyorsítható folyamat – ez azonban veszélyes a gazdálkodóra nézve, a talajban lévő jótékony mikrobák is elpusztulhatnak, és széndioxid is felszabadulhat földből.”

„Egy másik gyakori stratégia a termelők közt, hogy szintetikus kelátorokhoz kötött vasat juttatnak ki. ezek azonban drágák és potenciálisan toxikus anyag oldódhatnak ki a közeli természetes vizekbe.”

Éppen ezért szükséges egy olcsóbb és biztonságos alternatíva az ipari méretű áfonyatermesztéshez.

„A fűfélék – melyek alkalmazkodtak a gyenge talajokhoz – fenntartható, természetes vas kelátor forrást biztosítanak, amennyiben az áfonyabokrok mellé ültetik őket. Korábban már kimutatták a fűfélék pozitív hatását a növekedésre és a hozamokra olíva, szőlő és citrusféléknél is – és most az áfonya esetében is bizonyított.”

A kutatás menete

Egy ’Emerald’ fajtájú áfonyaültetvényen kísérleteztek, igencsak lúgos (8 pH) talajon, és több különböző módszer hatását vetették össze: standard szintetikus vas kelátorokkal kezelt (Fe-EDDHA), fűvel bevetett (vörös csenkesz), szárított marhavérrel kezelt (hem-vas*), illetve egy kezeletlen kontroll terület került kialakításra. (*A hem egy makromolekula, mely képes a vasat megkötni. A hem a globin nevű fehérjéhez kapcsolódva hemoglobint alkot, mely a vörösvértestekben is megtalálható. /a szerk.)

„Az eredmények azt mutatták, hogy a gyepesítés nemcsak az összes termés mennyiségét növelte meg, de a bogyók héjának antocianin és antioxidáns tartalma is növekedett a kontroll csoportéhoz képest. A méretbeli változás hasonló volt a bizonyítottan hatásos szintetikus kelátoroknál tapasztalttal, azonban a marhavérből származó hem-vasnak – amit kiskertekben gyakran alkalmaznak – nem volt kimutatható pozitív hatása.”

A bogyókon túl a növények egyéb tulajdonságain is megnyilvánult a vas pozitív hatása, például a levelek színén. Ez szintén hasonló volt a gyepsávos és a vas kelátoros növényeknél. Azonban a bogyók átlagos súlyára egyik módszer sem volt kimutatható hatással.

A füvesítés hátrányai

Az egyik negatív tényező a tanulmány szerint az, hogy a gyepsávval beültetett bokrokon termő bogyók puhábbak voltak. A fogyasztóknál pedig fontos a bogyók keménysége.

Amíg a füvesített bokrokról begyűjtött bogyók nem voltak olyan kemények, addig a vas kelátorokkal kezelt áfonyák értékelése közepes volt ebből a szempontból.

„Azonban a kémiai analízis során a kontroll növényekkel összevezetve kirajzolódott egy nem szignifikáns trend, miszerint a fűvel beültetett növények bogyói érettebbek voltak, ami megmagyarázhatja ezt a különbséget.”

A gyepesített növények ezen felül több öntözővizet igényeltek ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma megfelelő maradjon. Ezt leszámítva mind a négy csoportot ugyanúgy kezelték. A füvet mindig 5 és 15 centiméteres magasság között tartották – mely megegyezik egy tipikus, gondozott gyepével.

„A kutatásunk megerősíti, hogy a fűfélék egy egyszerű, hatékony és fenntartható módszert kínálnak a vashiány megelőzésére a kékáfonya termesztésénél”

– vonja le a következtetéseket Covarrubias. „A termelők és a kiskertészek is alkalmazhatják ezt a stratégiát az áfonyatermésük, illetve annak antioxidáns tartalmának növelésére.”

Forrás: www.sciencedaily.com