Back to top

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
Fotó: Live-West
A társulás a Treeconomics faápolási szaktanácsadó céggel együttműködve számította ki az általuk kezelt mintegy 36 ezer lakás környezetében lévő 28 ezer fa értékét, és azoknak az ingatlanokra gyakorolt értéknövelő hatását. A bárki számára ingyenesen hozzáférhető i-Tree szoftver segítségével kiszámították, hogy

a jelenlegi faállomány újratelepítési értéke 15,1 millió font (5,4 milliárd forint), az általuk nyújtott környezeti-ökológiai szolgáltatások értéke pedig 148 millió font (53,3 milliárd forint).

Azt is kiszámolták, hogy ez a faállomány összesen mintegy 4 tonna szállóport és 109 tonna szenet köt meg évente a levegőből, aminek értéke 72 ezer font (közel 26 millió forint), a fákban tárolt szénvagyon értéke pedig 862 ezer font (közel 300 millió forint).

Rob Scholefield, a LiveWest Estate zöldfelületekért is felelős üzemeltetési igazgatója, aki a fölmérésben együttdolgozott a Treeconomics-szal elmondta, hogy

bár a fák fönntartása sokba kerül, pénzre átszámított értéküket látva a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, nem pedig „pénznyelőnek”.

A ráfordított költségek busásan megtérülnek, és ha szakszerűen kezeljük őket, környezeti hasznuk az évek múltával hatványozottan növekszik, tette hozzá a szakember.

A fölmérés arra is rámutatott, hogy a magas fákkal körülvett szociális bérházakban élők mentális állapota is jobb, mint azoknak, akiknek nincs a lakása közelében zöldfelület.

Forrás: 
hortweek.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy életre szóló hivatás

A Reményfy-Rosta családokban az a szokatlan, ha valaki nem az erdészeti pályát választja. Négy nemzedék alatt tizenhét erdészt számolnak, közöttük több erdésznőt. Ilyen népes dinasztia valószínűleg más hivatásban is ritka. Pályaelhagyó sincs közöttük, kivétel nélkül szeretik a szakmájukat, az erdőt. Így, amikor összejönnek, előbb-utóbb a munkára terelődik a szó, akár a karácsonyi ebédnél is.

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.