Back to top

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
Fotó: Live-West
A társulás a Treeconomics faápolási szaktanácsadó céggel együttműködve számította ki az általuk kezelt mintegy 36 ezer lakás környezetében lévő 28 ezer fa értékét, és azoknak az ingatlanokra gyakorolt értéknövelő hatását. A bárki számára ingyenesen hozzáférhető i-Tree szoftver segítségével kiszámították, hogy

a jelenlegi faállomány újratelepítési értéke 15,1 millió font (5,4 milliárd forint), az általuk nyújtott környezeti-ökológiai szolgáltatások értéke pedig 148 millió font (53,3 milliárd forint).

Azt is kiszámolták, hogy ez a faállomány összesen mintegy 4 tonna szállóport és 109 tonna szenet köt meg évente a levegőből, aminek értéke 72 ezer font (közel 26 millió forint), a fákban tárolt szénvagyon értéke pedig 862 ezer font (közel 300 millió forint).

Rob Scholefield, a LiveWest Estate zöldfelületekért is felelős üzemeltetési igazgatója, aki a fölmérésben együttdolgozott a Treeconomics-szal elmondta, hogy

bár a fák fönntartása sokba kerül, pénzre átszámított értéküket látva a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, nem pedig „pénznyelőnek”.

A ráfordított költségek busásan megtérülnek, és ha szakszerűen kezeljük őket, környezeti hasznuk az évek múltával hatványozottan növekszik, tette hozzá a szakember.

A fölmérés arra is rámutatott, hogy a magas fákkal körülvett szociális bérházakban élők mentális állapota is jobb, mint azoknak, akiknek nincs a lakása közelében zöldfelület.

Forrás: 
hortweek.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

Az erdő, az ős-energiaforrás

Törékeny lány, csupa derű, mégis határozottság árad a szavaiból. Bakti Beatrix, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos munkatársa nemcsak agrármérnök, de ilyen fiatal lévén azt gondolnánk, gyors sikerekre pályázik – miközben az erdészek emberöltőkben gondolkodnak.

Klíma apartheid vár a világra?

Az éghajlati változás az emberiség nagy közösségeit taszíthatja szegénységbe és kényszerítheti migrációra, és ezzel párhuzamosan megkezdődik a harc a vízért, nyomában a gazdasági válsággal.

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Intelligens fasoröntözés

Július elején átadták Budapesten az 1-es villamos Etele térig tartó mintegy 1,7 kilométeres új szakaszát. A közlekedésfejlesztéshez a zöldterületek megújítása is hozzátartozott, aminek egyik különlegessége, hogy a zöldfelületek kivitelezője itt alkalmazta először közterületen öntözőzsákos vízutánpótlást, ami egyedülálló az országban.