Back to top

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
Fotó: Live-West
A társulás a Treeconomics faápolási szaktanácsadó céggel együttműködve számította ki az általuk kezelt mintegy 36 ezer lakás környezetében lévő 28 ezer fa értékét, és azoknak az ingatlanokra gyakorolt értéknövelő hatását. A bárki számára ingyenesen hozzáférhető i-Tree szoftver segítségével kiszámították, hogy

a jelenlegi faállomány újratelepítési értéke 15,1 millió font (5,4 milliárd forint), az általuk nyújtott környezeti-ökológiai szolgáltatások értéke pedig 148 millió font (53,3 milliárd forint).

Azt is kiszámolták, hogy ez a faállomány összesen mintegy 4 tonna szállóport és 109 tonna szenet köt meg évente a levegőből, aminek értéke 72 ezer font (közel 26 millió forint), a fákban tárolt szénvagyon értéke pedig 862 ezer font (közel 300 millió forint).

Rob Scholefield, a LiveWest Estate zöldfelületekért is felelős üzemeltetési igazgatója, aki a fölmérésben együttdolgozott a Treeconomics-szal elmondta, hogy

bár a fák fönntartása sokba kerül, pénzre átszámított értéküket látva a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, nem pedig „pénznyelőnek”.

A ráfordított költségek busásan megtérülnek, és ha szakszerűen kezeljük őket, környezeti hasznuk az évek múltával hatványozottan növekszik, tette hozzá a szakember.

A fölmérés arra is rámutatott, hogy a magas fákkal körülvett szociális bérházakban élők mentális állapota is jobb, mint azoknak, akiknek nincs a lakása közelében zöldfelület.

Forrás: 
hortweek.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Nem tudja a fák nevét? A fajok beazonosításában segít az ingyenes alkalmazás

350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot is hirdetett az egyesület.

Interaktív ismeretterjesztő játszóházzal várta a kicsiket és nagyokat a Vérteserdő Zrt

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a gyerekek is számtalan érdekes program közül választhattak. A füves területen létrehozott Játékudvar bejáratánál a Bábolnai Lovasiskola diákjai által megálmodott és elkészített szalmabála figurák köszöntötték a gyerekeket.

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.

Szarvasbőgő kisvonat járatokat indít az EGERERDŐ Zrt.

Az EGERERDŐ Zrt. érdekes programokkal egybekötött vonat utazásokat indít "Szarvasbőgő kisvonat" elnevezéssel 2020. szeptember 19-én. A Mátravasút 17:00 órakor, míg Felsőtárkányból 18:00 órakor indul a járat.

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

A növények kihalási kockázata az állatokénál is nagyobb

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.

A fiatal erdők nem segítik a klímaváltozás lassítását

A globális felmelegedés hatására a fák gyorsabban nőnek, ami a szén-dioxid-megkötés szempontjából kedvező. Ugyanakkor egy új tanulmány szerint ezt a hatást jelentősen csökkentheti, hogy a gyorsabban növő fák hamarabb el is pusztulnak, ezáltal a szén-dioxid-megkötésük is rövidebb. Szélességi körtől és fafajtól függetlenül fennáll a kapcsolat a gyorsabb növekedés és a rövidebb élettartam között.

Évtizedek kérdése és eltűnnek a fenyvesek, majd a bükk is

A klímaváltozás a hazai erdőállományt sem kíméli, jelentős változások várhatók fafaj-összetételt illetőleg, valamint egyes fajok teljesen eltűnnek a magyar faunából. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.