Back to top

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
A szakszerűen kezelt városi fák környezeti haszna az évek múltával hatványozottan növekszik
Fotó: Live-West
A társulás a Treeconomics faápolási szaktanácsadó céggel együttműködve számította ki az általuk kezelt mintegy 36 ezer lakás környezetében lévő 28 ezer fa értékét, és azoknak az ingatlanokra gyakorolt értéknövelő hatását. A bárki számára ingyenesen hozzáférhető i-Tree szoftver segítségével kiszámították, hogy

a jelenlegi faállomány újratelepítési értéke 15,1 millió font (5,4 milliárd forint), az általuk nyújtott környezeti-ökológiai szolgáltatások értéke pedig 148 millió font (53,3 milliárd forint).

Azt is kiszámolták, hogy ez a faállomány összesen mintegy 4 tonna szállóport és 109 tonna szenet köt meg évente a levegőből, aminek értéke 72 ezer font (közel 26 millió forint), a fákban tárolt szénvagyon értéke pedig 862 ezer font (közel 300 millió forint).

Rob Scholefield, a LiveWest Estate zöldfelületekért is felelős üzemeltetési igazgatója, aki a fölmérésben együttdolgozott a Treeconomics-szal elmondta, hogy

bár a fák fönntartása sokba kerül, pénzre átszámított értéküket látva a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, nem pedig „pénznyelőnek”.

A ráfordított költségek busásan megtérülnek, és ha szakszerűen kezeljük őket, környezeti hasznuk az évek múltával hatványozottan növekszik, tette hozzá a szakember.

A fölmérés arra is rámutatott, hogy a magas fákkal körülvett szociális bérházakban élők mentális állapota is jobb, mint azoknak, akiknek nincs a lakása közelében zöldfelület.

Forrás: 
hortweek.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.

Jobban vonzzuk a kullancsokat, ha mobiltelefon van nálunk

Futni szeretne az erdőben? Egy jó kis piknikre gondolt a parkban? Ha nem akar kullancs csípéseket, jobb, ha nem viszi magával a mobiltelefonját. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kullancsokat vonzza a 900 MHz-es elektromágneses sugárzás, különösen azokat, amelyek csípésükkel veszélyes betegségeket terjesztenek.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.

A káliumműtrágyázás hatása a körtefákra

A talajban lévő, kationcserére képes kálium mennyisége nem mindig felel meg a körtefák tápanyagigényének, és ilyenkor elengedhetetlen a káliumtartalmú műtrágya használata.

Ismét nyitva van a Nagykanizsai Kilátó

Két napig volt zárva a Nagykanizsai Kilátó, amely június 27-től, szombattól újra látogatható.

Tavaly 3,2 millió tonna volt az energetikai célú biomassza-felhasználás

Tavaly 3,2 millió tonnát tett ki a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás, amelyből az import 123,4 ezer tonna volt - derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Repedt a cseresznye - Többletmunkával járt a betakarítás

Június elején heves esőzések nehezítették a munkát Dél-Olaszország cseresznyeültetvényeiben. Több gond is adódott Puglia térségében.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júliusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júliusi menetrendje a következőképpen alakul.

Nem is olyan a ritka a szarvasgomba?

Egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőkben vargánya, őzláb vagy rókagomba után kutatva, különleges kincsre bukkannak. Mivel sokan életükben először látnak szarvasgombát, nem is mindig ismerik fel rögtön a fekete vagy fehér gumószerű gombákat.

Menedék – folyók és erdők ölelésében

Bartók Béla 1906-ban járt gyűjtőúton Békés megyében, többek között Dobozon is. Akkor jegyezte le a Ha bemegyek a dobozi csárdába… kezdetű népdalt, és még sok másikat is. A folyók és a tölgyesek védelmében csaknem ezer esztendeje őrzi ez a település a kultúránkat, épített és természeti értékeinket.