Back to top

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

A vírus Európában az elmúlt két évtizedben a mentesítési programnak köszönhetően jelentősen visszaszorult. Nyugat-Európában egy-egy behurcolt példán kívül gyakorlatilag megszűnt az észlelt esetek száma,

Közép-Európában több országban is szórványosan jelentkezik a vírus, de a Kárpátalján még igen nagy számban fordul elő, ezért az EU támogatásával Ukrajnában is megkezdődött a vakcinázási program.

Fotó: MTI - Kovács Attila
A veszettség hazánkban először inkább urbánus kórnak számított, a betegség főleg a kutyákra és macskákra volt veszélyes. Az 1930-as évektől a kötelezővé tett ebnyilvántartás és védőoltás kiűzte a városokból a kórt. Ekkor az erdei állatok immunizálása még nem történt meg, emiatt 1966 után először a Dunántúlon jelentkezett robbanásszerűen a betegség, ami 1970-ben az egész országra kiterjedt.

Hazánkban a vörös róka (Vulpes vulpes) tekinthető a veszettség fő terjesztőének, és mivel a vírus állatról emberre is átterjedhet (zoonózis), így 1992-ben elkezdődött a rókák országos vakcinázása.

Veszettségfelmérés céljából a vadászok által elejtett rókáknak egy részét laboratóriumi vizsgálat alá vonják.

3500-5000 vizsgált egyed alapján 2013-ban 24, 2014-ben 23, 2017-ben egy rókában mutattak ki veszettséget Magyarországon. A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szabályai értelmében, amennyiben az ország területén két évig nem fordul elő veszettség, Magyarország veszettségtől mentesnek nyilvánítható.

A veszettségmentes státus fenntartásáért hazánkban tavaszi és őszi immunizálási program keretében orális vakcinázás folyik. A vakcina tartalmú csalik kiszórása kisrepülőgépről történik; lakott területeken nem történik immunizálás.

Abban az esetben, ha a vakcina kijuttatását végző személyzet a repülőgépről észleli bármilyen tevékenységet végző, a szabadban mozgó emberek jelenlétét, szünetelteti a csali kiszórását.

„A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 8. § (5) bekezdése szerint az illetékes járási főállatorvos 21 napos ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni annak érdekében, hogy a kijuttatott, vakcinát tartalmazó csalétkeket a vörös rókák helyett ne a háziállatok vegyék fel”.

Fotó: Pixabay
A lakosságot piros színű plakátok figyelmeztetik a vakcinázott területeken arra, hogy tartás magunkat távol és háziállataikat a csalétektől. 2020-ra az Európai Bizottság valamennyi tagállamában szeretné felszámolni a vírust.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Érik a szeder az erdőben

Egy hidegfronti hullámnak köszönhetően a forró nappalokat kellemes, napos idő váltotta fel vidékünkön, de a hétvégén ismét változik az időjárás. A meteorológusok előrejelzése alapján szombaton helyenként heves esőzésre és erős szélre lehet számítani. Vasárnapra javul az idő, de a hőmérséklet 20-25 fok fölé nem emelkedik.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

Matrac a lábvégbetegségek megelőzésére

A lábvégbetegségek megelőzése komoly gondot jelent a gazdáknak. Ezek közül leggyakrabban a fertőző eredetű dermatitisz digitálisszal (DD) gyűlik meg a bajuk. Ez a betegség széles körűen elterjedt Európában, így hazánkban is. A fertőzés elleni védekezés egyik leginkább bevált módszere a patafürösztés.