Back to top

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

A kígyászölyv közepes sas nagyságú ragadozó, jóval nagyobb a közismert egerészölyvnél. Tömege 1600-2100 gramm, míg amazé csak 900-1000 gramm. Bár magyar neve az ölyvek közé sorolja, a rendszertanban a keselyűk és a rétihéják között kapott helyett.

Fotó: Bécsy László

Afrikai téli szállásáról márciusban érkezik, az öregebb példányok valószínűleg ugyanabba az erdőbe, ahol a megelőző évben költöttek.

A párok kialakulása után lehet megfigyelni látványos nászrepülésüket, amikor gyakran faágat vagy kígyót tartanak a csőrükben.

Elsősorban a reggeli órákban nászrepülnek, és ezt hosszan, akár májusig folytatják. Fészküket a legkülönbözőbb fákra, nálunk elsősorban tölgyekre építik, de a tűlevelűekben gazdag országokban gyakran fenyőfát választanak. Viszonylag kis fészküket mindig a koronában, előszeretettel fagyöngybokrokban építik, ahonnan jó kilátásuk nyílik a környékre. A kígyászölyv fészekalja egy fehér tojás. A tojó egyedül kotlik, április végén vagy május elején kezdi ülni a tojást. A táplálékot a hím hordja, kígyókat, gyíkokat, apró emlősöket hoz a fészekhez. A tojó ezeket egy közeli ágon vagy a fészek szélén ülve fogyasztja el, ilyenkor előfordul, hogy párja néhány percre ráül a tojásra.

A fióka 45 napi kotlás után kel ki, anyja az első hetekben rajta marad, melengeti, árnyékolja a tűző napsugarak elől. Esős, hűvös napokon még később is maga alá veszi a fiókát.

Az utóbbi időben, elsősorban a színes gyűrűk használatának köszönhetően egyre többet tudunk meg a kígyászölyvek vonulási szokásairól. Az Európában költők jellemzően a gibraltári és a boszporuszi átkelést választják, de szép számmal vannak olyan madarak is, melyek Az Appennini-félszigetről a Tuniszi-csatornán keresztül jutnak el Afrikába. Jelenleg mintegy 8-13 ezer pár él kontinensünkön, a hazai költőállomány mindössze félszáz körüli.

E ritka ragadozó madarunkról részletesen olvashatunk Schmidt Egon tollából a Kistermelők Lapja következő lapszámában. Írásunk is részben az ő cikkén alapszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

A természetvédők turulja

Ősmagyar elődeink szemében a turul az eredetmondák legendás madara. Egyes vélemények szerint a kerecsensólyom testesíti meg e misztikummal övezett állatot. Napjainkban hasonló piedesztálra került a túzok, amelyet joggal illet a kiemelt figyelem. Azon túl, hogy őshonos madarunk, hazánkban található európai legnagyobb egybefüggő fészkelő területe, illetve a kontinens legnagyobb termetű madara.

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

Megőrzendő kincseink a kunhalmok

Az alföldi tájaink síkjából sok helyütt jellegzetes földhalmok emelkednek ki: a kunhalmok több ezer éves emlékeket rejtenek, sok esetben pedig „szigetként” őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időkre jellemző élővilág nyomait. Noha e halmok bő húsz esztendeje kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, a helytelen mezőgazdálkodási gyakorlatok gyakran okoznak károkat bennük.

Egy kedvelt kisragadozó: törpemongúz

A társállattartásnak is megvannak a maga divatfajai. Hol egyikből, hol másikból lesz üstökösként kedvenc, majd néhány esztendő elmúltával már nagyítóval is alig lehet belőlük egy-két példánynál többet találni. A ragadozók azonban sohasem voltak igazán divatban.