Back to top

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

A talaj létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége – a túlnépesedés mellett – a szélsőséges időjárás és a környezeti problémák miatt folyamatosan romlik. „Az átlagos középhőmérséklet mérése óta (1901) 2018 volt a legmelegebb év, ráadásul a tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló után történt. Emellett a csapadékviszonyokat tekintve is a szélsőségesek jellemezték az elmúlt nyarat.

Ezek az adatok jól mutatják, hogy milyen trendre kell felkészülnie a mezőgazdaságnak a következő években, ami egyértelműen a gazdálkodók szemléletmódváltását és egy új agrárszakértői generáció kinevelését igényli”

– mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Birkás Márta: Több törődést érdemelnének a talajaink
Fotó: viniczai

Prof. Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora, az MTA doktora a klímaváltozás talajművelésre gyakorolt hatásainak bemutatásakor kihangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés a csapadékviszonyok szokatlan, szélsőséges hullámzásával jár, amely plusz tevékenységek elvégzésére kényszerítheti a gazdálkodókat. ”Az egyre gyakoribb enyhe, száraz és szeles téli időjárás miatt egyre inkább kulcsfontosságú az őszi szántás után a talaj elmunkálása, amellyel elkerülhetjük annak kiszáradását. Ezzel szemben

nyáron a foltokban lehulló, intenzív esőzésekkel és az aszályos időszakok váltakozásával kell számolni, így a kritikus nyári hónapokban akár felszíntakarásra is szükség lehet,

hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Mindezek mellett nagyon fontos a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazása, ugyanis a szerves anyagban gazdag termőföld sokkal több vizet tud megkötni, mint az agyagos talaj” – mondta el a szakember.

„Elengedhetetlen továbbá a talaj állapotának ismerete és rendszeres ellenőrzése is, hogy tudjuk, hol kezdődik a tömör talajréteg és az milyen vastag. Az intenzív esőzések után a korábban már fellazított talaj is visszatömörödik, emiatt kevesebb vizet tud befogadni” – hangsúlyozta Prof. Dr. Birkás Márta.

Zsigó György, okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök előadásában rámutatott arra, hogy egyre több növényvédelmi kihívással is számolni kell a jövőben a klímaváltozás hatásaként. Ilyen például a hazánkban eddig nem vagy csak nagyon ritkán megjelenő kártevők elszaporodása.

Foltosszárnyú muslica
Foltosszárnyú muslica
Fotó: Dr. Aponyi Lajos

„A kártevők terjeszkedéséért többek között a világkereskedelmi határok kinyitása a felelős, de emellett a szándékos behozatal, a növényházakból megszökő és a turistákkal „potyautasként” érkező kártevők is jellemzők.

A mediterrán éghajlatról érkező fajokra – mint az elmúlt években elszaporodó hársbodobács, a selyemfényű puszpángmoly vagy a foltosszárnyú muslica – különösen oda kell figyelni, ugyanis ezek a fajok rendkívül strapabírók, és minden probléma nélkül áttelelnek nálunk akár -20 fokon is. A gazdák a permetezésen és a növények rendszeres átvizsgálásán túl azzal tudják a leginkább megakadályozni ezeknek a kártevőknek a további szaporodását, ha nem csak a jó, de a rossz termést is leszüretelik” – mutatott rá a lehetséges védekezési módokra Zsigó György.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

Zivataros nyári idő

A múlt heti száraz, forró időjárásnak vasárnap a nap második felében heves zivatarok, néhol felhőszakadások, károkat is okozó jégesők vetettek véget. A folytatásban is többfelé öntözik záporok a talajt, és a héten a kánikula sem tér vissza. A már repedezésnek indult talajfelszínnek igen nagy szüksége volt a csapadékra, ahogy növényeinknek is a forróság enyhülésére.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.