Back to top

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Az egyre inkább égető munkaerőhiány, a magasabb termékenység igénye, a szelekció, az élelmiszer- és a vagyonbiztonság viszont elengedhetetlenné teszi a változtatást, az új technológiák alkalmazását.

Nagyon sok újdonság, új megoldás, technológia születik manapság szerte a világban, amit a gazdáknak a napi munka mellett szinte lehetetlen követni. De aki nem tart lépést az új ismeretekkel, az lemarad, nem tud versenyben maradni. A gazdák többsége tisztában is van ezzel, és igényli a szakmai szervezetek segítségét ismereteik bővítéséhez. A Magyar Charolais Tenyésztők Szövetsége aktívan részt vesz tagjai tájékoztatásában, tovább­képzésében. A közelmúlt­ban kétnapos szakmai konferen­ciát szervezett tagjainak, ahol kiemelten foglalkoztak a támogatási lehetőségek várható változásaival, a korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseivel.

Dollár-indexben kifejezett tenyészérték

– Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell és alkalmazni is kell, ahhoz hogy piacon maradhassunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke. Fontos a változások követése, akkor is, ha ez időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Éppen ezért szükség lenne egy ágazati szintű innováció-figyelőre, illetve az újdonságok bevezetését segítő rendszerre. Így nem kellene évtizedig várni arra, hogy a világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságokat itthon is megismerjék és alkalmazhassák a termelők – hangsúlyozta az ügyvezető.

Az új állattenyésztési törvény az elnök szerint lehetővé teszi, hogy akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési mun­kájában, és ez sok állatfajnál nagyon kemény piacszerzést jelent majd.

A szarvasmarhánál várhatóan nem lesz olyan éles a nyomás, mert a hazai egyesületek többsége sikeresen működik, de azért ez a helyzet komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. Mindenképpen fel fogja pörgetni őket, hogy még intenzívebben tevékenykedjenek a tagjaik érdekében. Az újdonság, a külföldi persze sokszor kecsegtetőbb, de a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – hangsúlyozta az elnök.

– Ahhoz, hogy a gazdák nagyobb jövedelmet érjenek el, hogy az ágazat hosszú távon fennmaradjon, a hatékonyságot jelentősen javítani kell; növelni az egységnyi területen előállított termék minőségét, mennyiségét és csökkenteni a fajlagos költségeket, illetve a támogatásoktól való függőséget. Ugyanakkor egyre jelentősebb a nyomás a szarvasmarhatartókon, hogy vissza­szorítsák a gazdálkodás okozta környezeti terhelést. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amelynek közössége képes a változó követelményeknek megfelelni – emelte ki Domokos Zoltán.

Az egyesület ügyvezetője elmondta, hogy hamarosan elkészülnek egy olyan dollár index kialakításával, amely a tenyészállatoknak – a hazai körülményekhez alakított tenyészér­tékeik súlyozásával – egy dollárértéket ad, ami kifejezi, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt.

Dolgoznak továbbá egy olyan szoftver fejlesztésén, melynek révén a gazdák hatékonyságukat összevethetnék a hazai átlaggal és a legjobb nemzetközi értékekkel.

A takarmányhasznosítást jobban kiemelő – máshol régóta működő szelekció beindításával könnyedén csökkenthető lenne, akár 10 százalékkal is, az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyisége, 25 százalékkal pedig a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátás – emelte ki Domokos Zoltán.

Akár háromszoros támogatás is elérhető

A húsmarha ágazatnak fejlesztésekre, beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is versenyképes maradhasson. Az előre lépéshez a Vidékfejlesztési Program (VP) megadja a hátteret – állította Mezei Dávid. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár megnyugtatta a gazdákat, hogy annak ellenére, hogy a VP pályázatainak nagy része már megjelent, számíthatnak még újabb kiírásokra ebben a ciklusban. S noha a teljes forrás közel 100%-át lefedik már a kötelezettségvállalások, ez is növelhető még. A kormány egyrészt lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló forrásokra többletkötelezettséget vállaljanak, akár 110%-ra is felmehetnek, másrészt számolni kell a visszahulló forrásokkal is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy sajnos, mindig vannak olyan projektek, amelyek különböző okokból – nem feltétlenül a gazda miatt – nem tudnak megvalósulni.

A vidékfejlesztési forrásoknak ebben a ciklusban több mint 50 százalékát, 635,7 milliárd forintot beruházási célokra különítették el, amiből elsősorban a magasabb hozzáadott értékű, élőmunka igényesebb ágazatoknak jut támogatás. Ezek között van a szarvasmarha-ágazat is, aminek eddig 38,7 milliárd forint jutott.

A húsmarhatartók többsége az AKG támogatásokban is érdekelt, és minden bizonnyal örömmel fogadták, hogy most először a programban résztvevőknek előleget is tudott fizetni a kormány. Eddig több mint húsz milliárd forintot utaltak ki előlegként.

Dinamikusan nő a támogatásokra kifizetett összeg is, a korábbi években szokásos 1,5-2 milliárd forinthoz képest, jelenleg heti 3-4 milliárdot utal a pályázóknak az Államkincstár –emelte ki Mezei Dávid.

A charolais fajta legjobbjának, az Abaúji Papp Charolais Kft vemhes tehenének adja át a díszes szalagot Fabian Gaudet bíró
Fotó: Csatlós Norbert

Most kell az ágazatnak fejlesztenie, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket legyen képes értékesíteni – hívta fel a termelők figyelmét a helyettes államtitkár. Ez biztosítja a hosszú távú versenyképességet. Az élelmiszeriparnál különösen fontos a mérethatékonyság. El kell érni azt a méretet, ami lehetővé teszi, hogy az ágazat a nemzetközi piacokra is ki tudjon lépni, ott is versenyképes legyen. Az összefogással megvalósuló beruházások ezért kiemelt támogatásban részesülnek, egy projekt akár másfél milliárd forintos támogatást is nyerhet. Eddig az élelmiszer-feldolgozásra beérkezett pályázatokra közel 30 milliárd forintot ítéltek meg, de hogy ebből a húsfeldolgozás fejlesztésére mennyi jutott, arról még nincsenek adatok.

Az élelmiszeripari feldolgozásra egy új pályázat is megnyílt már, amire január 2-tól lehet jelentkezni. Az irányító hatóság eddig kétféle élelmiszeripari pályázat hirdetett meg. Tavaly elsőként a már meglévő üzemek energiahatékonyságának növelésére lehetett pályázni, míg most a másik körben az új kapacitások létrejöttét segítik majd, új üzemek létrehozását, gépek, berendezések beszerzését. A Kincsár tájékoztatása szerint a tavasszal benyújtott pályázatoknál a jogosultsági ellenőrzést már elvégezték, és a második szakaszba kerültek a pályázatok, vagyis a tartalmi elbírálások kezdődtek meg, február végéig várhatóan megszületnek a végleges döntések is.

Az élelmiszeripari pályázatok második körében 40 milliárd forint segítheti a feldolgozókat. Olyan pályázatokat akarnak támogatni, amelyek révén magasabb feldolgozott­ságú, értékesebb termékek készülhetnek.

Feldolgozás nélkül, csupán a termékek kereskedelmi előkészítésének javítását, bővítését nem támogatják. Így például a csomagolás fejlesztésére, a hűtő- vagy a raktárkapacitás növelésére ebből a forrásból nem jut, mert ezzel nem nő jelentősen a termék hozzáadott értéke.

De például egy húsérlelő üzem tipikusan olyan pályázati cél, amit támogatni szeretnénk. Persze csak akkor, ha a húsérlelés nem egy vendéglátó egységben elhelyezett „látványtevékenység”, hanem tényleges, üzemi, feldolgozó jellegű, aminek az eredményeképpen a termék hozzáadott értéke jelentős mértékben nő, Az érlelő üzem még akkor is támogatást kaphat, ha vágás nem kapcsolódik hozzá. Vagyis, nem szükséges vágópontot, vágóhidat is létrehoznia a pályázónak, érlelő üzemében máshol vágott állatot is feldolgozhat.

Természetesen vágóhidak támogatására is van mód, de az a tapasztalat, hogy elegendő vágóhíd-kapacitás van már az országban, inkább a technológián, a hatékonyságon kellene javítani modernizálással, felújítással. Ezért ezek az üzemek sokkal inkább az energiahatékonysági pályázatba illenének.

Mezei Dávid egy nagyon fontos változtatásról is beszámolt. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a pályázatok megvalósítását jelenetős mértékben hátráltatja a közbeszerzés. Nagyon idő- és költségigényes folyamat. Ugyan­akkor a hozzáfűzött reményeket, az árajánlatoknak a realitása és a költségvetéseknek a reális keretek között tartását nem váltotta be. A pályázatokban egyébként is bekérnek árajánlatokat, illetve az építési normagyűjteményen keresztül a költségek megalapozottsága biztosított. Ezért azt javasolták a kormánynak, hogy módosítsa a közbeszerzési törvényt. A kérést a kormány elfogadta, sőt már az Országgyűlés is.

Januártól enyhültek a közbeszerzési szabályok, várhatóan az építési beruházásoknál már csak 300 millió forintos támogatási összeg felett kell alkalmazni a közbeszerzést, az áru- és eszközbeszerzésnél pedig 68 millió forintos támogatási összeg fölött kell közbeszerzést lefolytatni. Ez nem a teljes projekt értékére, hanem a támogatási összegre vonatkozik – hangsúlyozta Mezei Dávid. Nálunk a támogatási intenzitás általában 50%, ez egy építkezés esetén azt jelenti, hogy egy 600 milliós projekt már mentesülni tud a közbeszerzési szabályok alól. Gépbeszerzésnél 136 millió forint fölött kell közbeszerzést alkalmazni.

Kevés az igazán jó ajánlat

A húsmarhaágazat nincs az innováció középpontjában, nem gerjeszt divatos digitális, informatikai alapú fejlesztéseket, lévén egy extenzív ágazat, alacsony inputokkal, alacsony technológiai szinttel. Természetéből adódóan kielégíti a minőségi elvárásokat, az alaptechnológia jól megfelel a fenntarthatósági elvárásoknak, környezetkímélő, szinte az összes „zöld jelzőt” rá lehetne aggatni, amit a társadalom elvár.

Igazából a piaci környezet sem kényszeríti az ágazatot arra, hogy nagyon innovatív legyen. Viszonylag kényelmes piaci környezetben dolgoznak a gazdák,

van egy elfogadható árszint, van vevő, nem ragad bent a marha a gazdaságokban, nincs olyan nyomás, mint pl. a tejágazatban, ahol kifejezetten érdeke a gazdálkodónak, hogy minél precízebb, innovatívabb, magasabb színvonalú termelést folytasson.

– A piacon forgalomban lévő innovatív megoldások többnyire más ágazatokból, pl. a tejtermelésből átemelt, „húsmar­há­sított” fejlesztések, amelyek nincsenek figyelemmel az ágazat specialitásaira. Valójában nem olyan problémákra kínálnak megoldást, amelyek egy húsmarha­tartónak gondot okoznak, sokkal inkább az a tapasztalat, hogy egy adott innovációra megpróbálják rávenni a gazdaságokat, úgy hogy alakítsák át a technológiájukat, hogy a javasolt innováció működjön az adott gazdaságban is. Ez teljesen rossz irány. Legyenek különösen körültekintőek a gazdák, nagyon sok az ajánlat és csak kevés az, ami jó az ágazatnak – hívták fel a figyelmet azok az előadók, akik maguk is húsmar­hatartók, így Lukács László és Motika Dezső.

Van azért olyan területet, ahol szükség lenne fejlesztésekre. A gyakorlatban egy hús­marhatartót leginkább a következő problémák foglalkoztatják: megfogant-e a borjú, él-e az állat, hol van, mennyi a testtömege, s miután ez egy extenzív ágazat, ahol nincs olyan infrastruktúra, mint pl. a baromfi, sertés- vagy tejtermelésnél, hogyan lehet beszerezni a legkönnyebben azokat az információkat, amelyek a működtetéshez szükségesek. Minden más ezekből a kérdésekből vezethető le. Azokról az előadásokon bemutatott újításokról, amelyek a gyakorlatban már bizonyítottak, illetve amelyekről úgy nyilatkoztak a szakemberek, hogy a jövőben komolyan segíthetik a gazdák munkáját, a következő számunkban adunk összefoglalót.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Új KAP: ambiciózus költségvetés és egyszerű szabályok kellenek

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: kellően ambiciózus költségvetésre, helyes szakpolitikai döntésekre és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra - mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben.

Készülődés az ország legnagyobb szántóföldi kiállítására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) egy rendhagyó interaktív sajtótájékoztató keretében informálta az újságírókat a május 23-24-én megrendezendő III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShowról.

Európa első őszi lencsefajtái

Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.

Még nem késő gondoskodni az időjárási kockázatok kezeléséről

Idén is számos időjárási kockázat sújthatja az agráriumot, azonban növénybiztosítás megkötésével kezelhetőek a komoly károk. A biztosítások díja után igénybe vehető a díjtámogatás, amelyek igénylése május 15-ig tehető meg szankciómentesen. A gazdák biztosítással együtt számíthatnak a legnagyobb mértékben az agrárkár-enyhítési rendszer kárenyhítő juttatására is.

Átadták az UBM kerelőszentpáli takarmánygyárát

Péntek délelőtt a Maros megyei Kerelőszentpálon adták át az UBM Csoport, East Csoport és Oprea Avicom tulajdonában levő UBM Feed Romania SRL új gyárát, amely az eddigi legjelentősebb magyar tőkével megvalósuló agrárberuházás Romániában. Az avatóünnepségen ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott, részt vett Jákli Gergely az EXIM vezérigazgatója is.

Gazdák Erdély szívéből

Évről-évre több gazda érkezik Hódmezővásárhelyre a romániai Hargita megyéből. „Idén újra mintegy negyven gazdával utaztunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra”- büszkélkedett Molnár Sándor az Udvarhelyszéki Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alapítója, ma alelnöke.