0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Az egyre inkább égető munkaerőhiány, a magasabb termékenység igénye, a szelekció, az élelmiszer- és a vagyonbiztonság viszont elengedhetetlenné teszi a változtatást, az új technológiák alkalmazását.

Nagyon sok újdonság, új megoldás, technológia születik manapság szerte a világban, amit a gazdáknak a napi munka mellett szinte lehetetlen követni. De aki nem tart lépést az új ismeretekkel, az lemarad, nem tud versenyben maradni. A gazdák többsége tisztában is van ezzel, és igényli a szakmai szervezetek segítségét ismereteik bővítéséhez. A Magyar Charolais Tenyésztők Szövetsége aktívan részt vesz tagjai tájékoztatásában, tovább­képzésében. A közelmúlt­ban kétnapos szakmai konferen­ciát szervezett tagjainak, ahol kiemelten foglalkoztak a támogatási lehetőségek várható változásaival, a korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseivel.

Dollár-indexben kifejezett tenyészérték

– Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell és alkalmazni is kell, ahhoz hogy piacon maradhassunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke. Fontos a változások követése, akkor is, ha ez időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Éppen ezért szükség lenne egy ágazati szintű innováció-figyelőre, illetve az újdonságok bevezetését segítő rendszerre. Így nem kellene évtizedig várni arra, hogy a világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságokat itthon is megismerjék és alkalmazhassák a termelők – hangsúlyozta az ügyvezető.

Az új állattenyésztési törvény az elnök szerint lehetővé teszi, hogy akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési mun­kájában, és ez sok állatfajnál nagyon kemény piacszerzést jelent majd.

A szarvasmarhánál várhatóan nem lesz olyan éles a nyomás, mert a hazai egyesületek többsége sikeresen működik, de azért ez a helyzet komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. Mindenképpen fel fogja pörgetni őket, hogy még intenzívebben tevékenykedjenek a tagjaik érdekében. Az újdonság, a külföldi persze sokszor kecsegtetőbb, de a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – hangsúlyozta az elnök.

– Ahhoz, hogy a gazdák nagyobb jövedelmet érjenek el, hogy az ágazat hosszú távon fennmaradjon, a hatékonyságot jelentősen javítani kell; növelni az egységnyi területen előállított termék minőségét, mennyiségét és csökkenteni a fajlagos költségeket, illetve a támogatásoktól való függőséget. Ugyanakkor egyre jelentősebb a nyomás a szarvasmarhatartókon, hogy vissza­szorítsák a gazdálkodás okozta környezeti terhelést. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amelynek közössége képes a változó követelményeknek megfelelni – emelte ki Domokos Zoltán.

Az egyesület ügyvezetője elmondta, hogy hamarosan elkészülnek egy olyan dollár index kialakításával, amely a tenyészállatoknak – a hazai körülményekhez alakított tenyészér­tékeik súlyozásával – egy dollárértéket ad, ami kifejezi, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt.

Dolgoznak továbbá egy olyan szoftver fejlesztésén, melynek révén a gazdák hatékonyságukat összevethetnék a hazai átlaggal és a legjobb nemzetközi értékekkel.

A takarmányhasznosítást jobban kiemelő – máshol régóta működő szelekció beindításával könnyedén csökkenthető lenne, akár 10 százalékkal is, az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyisége, 25 százalékkal pedig a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátás – emelte ki Domokos Zoltán.

Akár háromszoros támogatás is elérhető

A húsmarha ágazatnak fejlesztésekre, beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is versenyképes maradhasson. Az előre lépéshez a Vidékfejlesztési Program (VP) megadja a hátteret – állította Mezei Dávid. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár megnyugtatta a gazdákat, hogy annak ellenére, hogy a VP pályázatainak nagy része már megjelent, számíthatnak még újabb kiírásokra ebben a ciklusban. S noha a teljes forrás közel 100%-át lefedik már a kötelezettségvállalások, ez is növelhető még. A kormány egyrészt lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló forrásokra többletkötelezettséget vállaljanak, akár 110%-ra is felmehetnek, másrészt számolni kell a visszahulló forrásokkal is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy sajnos, mindig vannak olyan projektek, amelyek különböző okokból – nem feltétlenül a gazda miatt – nem tudnak megvalósulni.

A vidékfejlesztési forrásoknak ebben a ciklusban több mint 50 százalékát, 635,7 milliárd forintot beruházási célokra különítették el, amiből elsősorban a magasabb hozzáadott értékű, élőmunka igényesebb ágazatoknak jut támogatás. Ezek között van a szarvasmarha-ágazat is, aminek eddig 38,7 milliárd forint jutott.

A húsmarhatartók többsége az AKG támogatásokban is érdekelt, és minden bizonnyal örömmel fogadták, hogy most először a programban résztvevőknek előleget is tudott fizetni a kormány. Eddig több mint húsz milliárd forintot utaltak ki előlegként.

Dinamikusan nő a támogatásokra kifizetett összeg is, a korábbi években szokásos 1,5-2 milliárd forinthoz képest, jelenleg heti 3-4 milliárdot utal a pályázóknak az Államkincstár –emelte ki Mezei Dávid.

Most kell az ágazatnak fejlesztenie, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket legyen képes értékesíteni – hívta fel a termelők figyelmét a helyettes államtitkár. Ez biztosítja a hosszú távú versenyképességet. Az élelmiszeriparnál különösen fontos a mérethatékonyság. El kell érni azt a méretet, ami lehetővé teszi, hogy az ágazat a nemzetközi piacokra is ki tudjon lépni, ott is versenyképes legyen. Az összefogással megvalósuló beruházások ezért kiemelt támogatásban részesülnek, egy projekt akár másfél milliárd forintos támogatást is nyerhet. Eddig az élelmiszer-feldolgozásra beérkezett pályázatokra közel 30 milliárd forintot ítéltek meg, de hogy ebből a húsfeldolgozás fejlesztésére mennyi jutott, arról még nincsenek adatok.

Az élelmiszeripari feldolgozásra egy új pályázat is megnyílt már, amire január 2-tól lehet jelentkezni. Az irányító hatóság eddig kétféle élelmiszeripari pályázat hirdetett meg. Tavaly elsőként a már meglévő üzemek energiahatékonyságának növelésére lehetett pályázni, míg most a másik körben az új kapacitások létrejöttét segítik majd, új üzemek létrehozását, gépek, berendezések beszerzését. A Kincsár tájékoztatása szerint a tavasszal benyújtott pályázatoknál a jogosultsági ellenőrzést már elvégezték, és a második szakaszba kerültek a pályázatok, vagyis a tartalmi elbírálások kezdődtek meg, február végéig várhatóan megszületnek a végleges döntések is.

Az élelmiszeripari pályázatok második körében 40 milliárd forint segítheti a feldolgozókat. Olyan pályázatokat akarnak támogatni, amelyek révén magasabb feldolgozott­ságú, értékesebb termékek készülhetnek.

Feldolgozás nélkül, csupán a termékek kereskedelmi előkészítésének javítását, bővítését nem támogatják. Így például a csomagolás fejlesztésére, a hűtő- vagy a raktárkapacitás növelésére ebből a forrásból nem jut, mert ezzel nem nő jelentősen a termék hozzáadott értéke.

De például egy húsérlelő üzem tipikusan olyan pályázati cél, amit támogatni szeretnénk. Persze csak akkor, ha a húsérlelés nem egy vendéglátó egységben elhelyezett „látványtevékenység”, hanem tényleges, üzemi, feldolgozó jellegű, aminek az eredményeképpen a termék hozzáadott értéke jelentős mértékben nő, Az érlelő üzem még akkor is támogatást kaphat, ha vágás nem kapcsolódik hozzá. Vagyis, nem szükséges vágópontot, vágóhidat is létrehoznia a pályázónak, érlelő üzemében máshol vágott állatot is feldolgozhat.

Természetesen vágóhidak támogatására is van mód, de az a tapasztalat, hogy elegendő vágóhíd-kapacitás van már az országban, inkább a technológián, a hatékonyságon kellene javítani modernizálással, felújítással. Ezért ezek az üzemek sokkal inkább az energiahatékonysági pályázatba illenének.

Mezei Dávid egy nagyon fontos változtatásról is beszámolt. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a pályázatok megvalósítását jelenetős mértékben hátráltatja a közbeszerzés. Nagyon idő- és költségigényes folyamat. Ugyan­akkor a hozzáfűzött reményeket, az árajánlatoknak a realitása és a költségvetéseknek a reális keretek között tartását nem váltotta be. A pályázatokban egyébként is bekérnek árajánlatokat, illetve az építési normagyűjteményen keresztül a költségek megalapozottsága biztosított. Ezért azt javasolták a kormánynak, hogy módosítsa a közbeszerzési törvényt. A kérést a kormány elfogadta, sőt már az Országgyűlés is.

Januártól enyhültek a közbeszerzési szabályok, várhatóan az építési beruházásoknál már csak 300 millió forintos támogatási összeg felett kell alkalmazni a közbeszerzést, az áru- és eszközbeszerzésnél pedig 68 millió forintos támogatási összeg fölött kell közbeszerzést lefolytatni. Ez nem a teljes projekt értékére, hanem a támogatási összegre vonatkozik – hangsúlyozta Mezei Dávid. Nálunk a támogatási intenzitás általában 50%, ez egy építkezés esetén azt jelenti, hogy egy 600 milliós projekt már mentesülni tud a közbeszerzési szabályok alól. Gépbeszerzésnél 136 millió forint fölött kell közbeszerzést alkalmazni.

Kevés az igazán jó ajánlat

A húsmarhaágazat nincs az innováció középpontjában, nem gerjeszt divatos digitális, informatikai alapú fejlesztéseket, lévén egy extenzív ágazat, alacsony inputokkal, alacsony technológiai szinttel. Természetéből adódóan kielégíti a minőségi elvárásokat, az alaptechnológia jól megfelel a fenntarthatósági elvárásoknak, környezetkímélő, szinte az összes „zöld jelzőt” rá lehetne aggatni, amit a társadalom elvár.

Igazából a piaci környezet sem kényszeríti az ágazatot arra, hogy nagyon innovatív legyen. Viszonylag kényelmes piaci környezetben dolgoznak a gazdák,

van egy elfogadható árszint, van vevő, nem ragad bent a marha a gazdaságokban, nincs olyan nyomás, mint pl. a tejágazatban, ahol kifejezetten érdeke a gazdálkodónak, hogy minél precízebb, innovatívabb, magasabb színvonalú termelést folytasson.

– A piacon forgalomban lévő innovatív megoldások többnyire más ágazatokból, pl. a tejtermelésből átemelt, „húsmar­há­sított” fejlesztések, amelyek nincsenek figyelemmel az ágazat specialitásaira. Valójában nem olyan problémákra kínálnak megoldást, amelyek egy húsmarha­tartónak gondot okoznak, sokkal inkább az a tapasztalat, hogy egy adott innovációra megpróbálják rávenni a gazdaságokat, úgy hogy alakítsák át a technológiájukat, hogy a javasolt innováció működjön az adott gazdaságban is. Ez teljesen rossz irány. Legyenek különösen körültekintőek a gazdák, nagyon sok az ajánlat és csak kevés az, ami jó az ágazatnak – hívták fel a figyelmet azok az előadók, akik maguk is húsmar­hatartók, így Lukács László és Motika Dezső.

Van azért olyan területet, ahol szükség lenne fejlesztésekre. A gyakorlatban egy hús­marhatartót leginkább a következő problémák foglalkoztatják: megfogant-e a borjú, él-e az állat, hol van, mennyi a testtömege, s miután ez egy extenzív ágazat, ahol nincs olyan infrastruktúra, mint pl. a baromfi, sertés- vagy tejtermelésnél, hogyan lehet beszerezni a legkönnyebben azokat az információkat, amelyek a működtetéshez szükségesek. Minden más ezekből a kérdésekből vezethető le. Azokról az előadásokon bemutatott újításokról, amelyek a gyakorlatban már bizonyítottak, illetve amelyekről úgy nyilatkoztak a szakemberek, hogy a jövőben komolyan segíthetik a gazdák munkáját, a következő számunkban adunk összefoglalót.

Forrás: Kistermelők Lapja