Back to top

Apadó árak, lanyhuló forgalom a vágómaha-piacon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint januárban - az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 12 Ft-tal, a vágóbaromfié 13 Ft-tal, a vágósertésé 10 Ft-tal drágult, a vágómarháé viszont 36 Ft-tal visszaesett. A nyerstejért 1 Ft-tal, a tojásért 3 Ft-tal adtak kevesebbet.

A KSH gyorstájékoztatója szerint 2019. I. hónapjában a vágósertés termelői ára (malac és süldő nélkül) 352 Ft/kg volt, 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Januárban a 2018 első havi kilogrammonkénti 342 Ft-tal szemben az adásvételi átlagár 10 Ft-tal nőtt, ugyanakkor az egy hónappal korábbi, december havi 360 forintról 8 forinttal visszaesett. Decemberhez képest januárban dinamikusan, 28 ezer hízóval 338 ezer egyedre szökött fel az értékesítés, de ez még így is 22 ezerrel elmaradt a tavaly januári forgalomtól. Ekkor a 2018 évinél 6,2 százalékkal kisebb létszámú, összesen 39683 tonna súlyú vágóalapanyagot vásároltak fel a feldolgozók. Az eladási átlagsúly a múlt évi 115,6 kg-mal szemben 117,4 kg volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a sertéságazatot akár 50 milliárd Ft gazdasági kár is érheti az afrikai sertéspestis miatt, mivel nem exportálhatunk sertéshúst többek között Japánba, Kínába és Dél-Koreába sem.

Decemberhez viszonyítva tovább csökkent a felvásárlási ár a vágómarha-piacon januárban, és ezzel párhuzamosan a forgalom is lanyhult.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019 januárjában 377 Ft/kg volt, 8,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve ilyenkor. Az eladási ár kilónként 36 Ft-tal elmaradt a 2018 januáritól, és sajnos az egy hónappal korábbi, decemberi ártól is 19 Ft-tal olcsóbb lett, ennek hatására ötéves mélypontjára süllyedt.

Egy év alatt drasztikusan, 5093 db-ról 3715-ra zuhant a forgalom, összességében a létszám 27,1 százalékkal, az összsúly pedig 14,2 százalékkal csökkent az elmúlt évben.

Januárban, a decemberi árakhoz képest, a felfelé ívelő forgalom mellett jócskán, 105 Ft-ról 99 Ft-ra zsugorodott a nyerstej átlagára. Ez az ár 2018 első hónapival összevetve kilogrammonként 1 Ft áresést jelent. Egy hónap alatt látványosan, 5905 tonnával nőtt a feldolgozóknak átadott tej mennyisége, ugyanakkor 2374 tonnával elmaradt az egy évvel korábbitól. A zsírtartalom 3,8%, a fehérje-koncentráció pedig 3,4% volt.

KSH adatai szerint 2019 I hónapjában a nyerstej átlagára 1,1 százalékkal gyengült, az értékesítés 135046 tonnát, az árbevétel 13,4 milliárd Ft-ot tett ki.

A 2019. I. hónapjában a vágójuh termelői átlagára 788 Ft/kg volt, 1,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tejes bárányoké 933 Ft/kg, a pecsenyebárányoké 789 Ft/kg, az átlagár pedig 900 Ft volt. Az eladott vágóalapanyag 303 tonnát tett ki, tavalyhoz képest 2,9 százalékkal kevesebbet. A januári 788 forintos ár a decemberi árnál tetemesen, 68 Ft-tal kevesebb. Ebben a hónapban 303 tonna volt a forgalom, 9 tonnával kevesebb, mint egy éve, és az előző hónaphoz képest is apadt a felvásárolás.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi kilónkénti átlagára 2019. január hónapban - 2018 év azonos hónapjával összevetve - 4,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a pecsenyecsirke ára 6,2 százalékkal, a vágópulykáé 1,2 százalékkal nőtt, a vágókacsáé viszont 1,6 százalékkal csökkent. A drágulásban és az árban korábban listavezető húsliba 0,8 százalékkal lett olcsóbb. A január 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átadott vágóbaromfi össztömege 48418 tonna volt, 1,3 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ban, jóllehet jócskán túlszárnyalta az előző havi teljesítményt. A baromfiszektor első havi kibocsájtása 8735 tonnával felülmúlta a rivális sertéságazatét, ami mindenképp lendületes évadnyitónak számít.

Januárban - 2018. I. hónapjához viszonyítva – a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 257 Ft/kg, illetve 242 Ft/kg: vágóliba: 765 Ft/kg, illetve 771 Ft/kg; vágópulyka: 376 Ft/kg, illetve 371 Ft/kg; vágókacsa: 319 Ft/kg, illetve 324 Ft/kg. Ebben a hónapban a vágókacsáért kilónként 5 Ft-tal, a vágólibáért 6 Ft-tal adtak kevesebbet, a vágópulykáért viszont 5 Ft-tal, a keresletben élenjáró pecsenyecsirkéért pedig 15 Ft-tal fizettek többet a felvásárlók. Decemberhez képest a vágócsirke ára kilónként 6 Ft-tal, a vágólibáé tetemesen, 116 Ft-tal erősödött, a vágókacsáé viszont 11 Ft-tal, a vágópulykáé 4 Ft-tal gyengült.

A január 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átadott vágóbaromfi össztömege 48418 tonna volt, 1,3%-kal kevesebb, mint a 2018-ban, jóllehet jócskán túlszárnyalta az előző havi teljesítményt.

A baromfiszektor első havi kibocsájtása 8735 tonnával felülmúlta a rivális sertéságazatét, ami mindenképp lendületes évadnyitónak számít.

KSH gyorstájékoztatója szerint 2019. I. hónapban az étkezési tojás termelői átlagára 19 Ft volt, 12,3 százalékkal kevesebb, mint 2018 év első hónapjában. Januárban, decemberhez képest immár 3 hónapja nem változott a tojás ára. A 19 Ft/db termelői árhoz, 24,50 Ft/db csomagolóhelyi ár, 40,80 Ft/db fogyasztói ár társult, ami rávilágít arra, hogy a jövedelem hol csapódik le.

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Beérett a hazai hagyma, az ára pedig rekordokat döntöget

A mezőgazdasági termelői árak tekintetében az idei rekor­der alighanem a vörös­hagyma. Majdnem dupla pénzt kérnek érte a piacon a tavaly ilyenkori árához képes.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A külpiaci árnál magasabb a belföldi tej ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-V. hónapokban, az előző év hasonló időszakához képest, az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 10,9 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 2,8 százalékkal drágult.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.

Tollas akrobaták a cívisvárosból

Hazánkban az 1980-as évek óta importált birminghami pergő és a debreceni pergő a két legnépszerűbb pergő fajta, meg kell azonban jegyeznünk, hogy 2005 óta folynak kísérletek a magyar pergő kitenyésztésére, amely egyedek lényegében a birminghami pergő fajtából kiválogatott és továbbtenyésztett galambok.