Back to top

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

A gyakorlat egyre inkább azt mutatja, hogy a minimálisan elvárható 200 napos legeltetési idény helyett, már évek óta sok helyen inkább 100 nap körül van a legeltetett napok száma, annyira lecsökkent a legelők eltartó képessége. Ezért nagyon fontos, hogy tudjuk, mit is lehetne csinálni – nyilván a lehető legolcsóbban – annak érdekében, hogy az állatok megfelelő ellátásban részesüljenek és eredményes legyen a gazdálkodás.

A semmiből semmit sem lehet csinálni, ez igaz már a gyepre is. Hosszú évtizedeken keresztül nagyjából semmi ráfordítással működtettük és hasznosítottuk a gyepeket, de ez most már nem fenntartható, ettől el kell távolodni – mondta a docens asszony.

A húsmarhatartás költségigényes ágazat, amelyben a takarmányozásnak döntő szerepe van, ugyanakkor az árbevétel nehezen növelhető. A gazdálkodóknak ezért a költségek csökkentésére kell elsősorban törekedniük. A húsmarha ágazatban a gyep alapvetően legelőként hasznosul.

Magyarországon minden híresztelés ellenére meg­van ma is az egymillió hektár gyepterület. A KSH nyilvántartása szerint ennél ugyan kevesebb (800 ezer ha) van, de a hivatal csak a hasznosított gyepet veszi 2010 óta számba.

Ez a gyepterület alkalmas a húsmarhatartásra, persze más kérődzők is igényt tartanak egy részére.

A hazai gyepeknek nagyjából 75%-a száraz, illetve félszáraz, kiszáradó gyeptípus, aminek a vízmegtartó képessége elég gyenge. A legtöbb nagytestű húsmarhát ilyen gyepeken tartják, az Alföldön, illetve a Kiskunságban, a Dunántúlon, ahol az ökológiai adottságok ehhez lényegesen kedvezőbbek, jóval kevesebb van. Ennek megfelelően a gyepek eltartó képessége gyeptípusonként más és más. Míg a száraz gyepeken 0,4-0,8 számosállat él meg a legeltetési idényben hektáronként, az üde gyepek 1,6-2,5 számosállatot is eltartanak.

A leromlott gyepek javítása

A védett gyepeken szinte semmit sem tehetünk, és Magyarországon a védett, illetve nem védett gyepek aránya 50-50%. Csaknem az összes védett gyep Natura 2000 élőhely védelem alatt áll. Ez pedig erősen korlátozza a gazdákat abban, hogy tenni tudjanak valamit is a termőképesség fokozása érdekében. Kevesen élnek vele, de lehet engedélyt kérni az illetékes nemzeti parktól a felülvetésre, ami növelhetné a gyep eltartó képességét, és ami egyre fontosabb lesz. Nyilván a nemzeti park illetékese mondja meg, hogy milyen fajok vethetők, de még így is jobban járunk, mintha nem engedélyezik a felülvetést. A gazdáknak, az érdekvédelmi szervezeteknek érdemes lenne kérni a mostani szabályok változtatását. Együtt valószínű képesek lennének ésszerű módosításokat elérni – javasolta Tasi Julianna.

Mintha nem is ugyanazzal a fűmagkeverékkel vetették volna be a területet, pedig csak az egyik részét műtrágyázták, a másikat meg nem
Mintha nem is ugyanazzal a fűmagkeverékkel vetették volna be a területet, pedig csak az egyik részét műtrágyázták, a másikat meg nem

Mit jelent a szakszerű, innovatívszemléletű legelőgazdálkodás a nem védett gyepeken? Például a gyep alatti talaj vízbefogó képességének növelését.

A legelőn már évtizedek, de lehet, hogy évszázadok óta tapossák az állatok a talajt. Ettől többségük nagyon tömött, nem tudja befogadni az érkező vizeket. A gyökérzóna szellőztetése például egy innovatív megoldás lenne.

Olyan növények vetése, felülvetése, amelyeknek hosszú gyökerük van, szintén segítség lehet éppen úgy, mint a szervestrágyázás, ami ugyancsak növelni tudná a talaj a vízmegtartó képességét. A műtrágyázás, ezen belül a nitrogén termésnövelő szerepe ismert, a baktériumtrágyázás hatékonysága azonban vitatott a gyepek esetében. Önmagában már annak is jelentősége van, hogy másként legeltetünk, szakaszoljuk a gyepet. Ez hozzásegít ahhoz, hogy jobban ki tudjuk használni a legeltetés szempontjából felesleges májusi termést, és azt tartósítani tudjuk. Nyilván bizonyos legelőterhelés fölött a trágyalepények szétterítésének is van jelentősége a bujafoltok elkerülése miatt. De a szárzúzóval végzett gyomszabályozó, illetve az őszi tisztító kaszálással is sokat lehetne javítani a gyep minőségén.

Választható legeltetési stratégiák

Nyilván a legtöbb húsmarhatartó a költségek csökkentése miatt külterjes gazdálkodást igyekszik folytatni. Akinek nagy legelőterülete van, az extenzív gazdálkodást viszonylag könnyen meg tudja valósítani. A szakaszolás következtében nem megy pocsékba a fű, jobban hasznosul a csapadék, mert a teljes területen képződik a sarjú, megterem a téli széna, a rétként használt részen lábon maradó sarjút pedig „kényszer­legeltetni” lehet a kisülés időszakában. A gazdák többségének azonban annyi legelője van, amennyin korábban még éppen el tudta tartani a gulyát, de ma már nem. Nyilván ilyenkor megoldás lehetne számukra az állomány csökkentése annyira, amennyit a legelő el tud tartani, de akkor nem élne meg ebből a család.

A termésnövelést kell tehát választani, és mivel olcsó takarmány kell, marad az extenzív technológia. Ebben az esetben megoldás lehet a legelőápolás, ha 2-3 évente a gyökérzónában talajszellőztetést, a rotációk után gyomszabályozó kaszálást, illetve ősszel, ha legeletlen növények maradnak, tisztítókaszálást végeznek.

A jövőben nagyon sok területen már nem lesz elkerülhető a felülvetés. Ezzel évről-évre fokozatosan javítható a legelő, komoly – a hézagosságtól függően akár 100%-os – termésnövelő hatása lehet. Ez persze pénzbe kerül, a vetőmag nagyjából 30 ezer Ft/ha, és ehhez jön még a kijuttatás költsége. Éppen ezért ezt szakaszonként ajánlott elkezdeni, de itt az ideje, hogy belekezdjenek a gazdák – tanácsolta Tasi Julianna.

Olcsóbb megoldás lehet és gyakorlatilag háromszoros termésnövelést lehet elérni még öntözés nélkül is műtrágyázással. Érdemes átgondolni a termésnövelésnek ezt a módját a nem védett gyepeken. Legfeljebb 100 kg nitrogén hatóanyagra van szükség, többre nincs, a több már nem lesz hatékony. Nagyon jó hatást várhatunk, ha 3-4 évente, a legeltetési idény után mélyalmos vagy karámtrágyát ki tudunk juttatni a legelőre. Ezekkel a megoldásokkal a gyepek állateltartó képességét akár másfélszeresére lehet növelni.

De vajon megéri-e a műtrágyázni? Akkor nem lesz környezetterhelő a műtrágyázás, ha 1 kg N-hatóanyagra legalább 100 kg zöldfűtöbblet jut. Ez 25 kg széna, aminek az értéke 500-750 Ft között van. Ehhez ugyan még hozzájön a kijuttatás költsége is, de ezzel együtt is biztos, hogy megéri, sőt, hasznot is ad. A jelenlegi árakon 25 kg szénánál kevesebb terméstöbblet esetén is gazdaságos.

Az intenzív technológia nem biztos, hogy drágább, ha az önköltséget és egyéb hatásokat is megvizsgáljuk. A fű hozama sokkal több lesz, ha műtrágyázunk, öntözünk, esetleg új telepítéseket alkalmazunk.

Egyértelmű előny a termésbiztonság, nincs kisülési időszak, nincs szükség kiegészítő takarmányozásra, a téli szénaszükséglet biztonságosan és jó minőségben rendelkezésre áll, nem kell télen sem abrak-kiegészítés. Nyilvánvalóan az intenzív gazdálkodás költség- és beru­házásigényes, és ehhez stabil, jól fizető piac szükséges. A gazdának a helyi adottságok függvényében ki kell számolnia, hogy mi éri meg és mi nem.

Valószínű, hogy ha nagyobb termésbiztonságra törekszünk, akkor a jövőben szántóterületeket is igénybe kell venni és ezeken rétet, kaszálót telepíteni – állítja Tasi Julianna. Már csak azért is, mert a gyepterületek fele naturás, védett ősgyep, ahol minden a természet erejére van bízva. A réttelepítéshez a klasszikus rétifű keveréket – aljfű, szálfű, pillangós keveréket - javasolják a szakemberek. Az első két növedék lekaszálva a téli takarmányszükségletet biztosítja, a nyári és az őszi sarjú pedig a kiegészítő legeltetést segíti.

Olaszperjével vetett terület a Dunántúlon
A kaszálók elsősorban a téli széna és silózott takarmány előállítására szolgálnak. Az olaszperje jól bevált a gyakorlatban, de az Alföldön öntözés és intenzív műtrágyázás nélkül nem tudja azt a mennyiséget és minőséget adni, ami benne van. Igényes fű. Vannak nemesítési próbálkozások arra, hogy az olaszperjének a nagyobb termését és a jobb takarmányértékét kiegészítsék a nádképű csenkesz jobb szárazságtűrésével és hosszabb élettartamával, hogy ne kelljen az olaszperjét minden évben újra vetni. Ezekkel a hibrid füvekkel már folynak a kísérletek annak érdekében, hogy a füvekkel is alkalmazkodni tudjanak a gazdák a várható változásokhoz.

Innováció a gyep­gazdálkodásban

A docens asszony szerint a munkaerőhiány leküzdése miatt a húsmarhatartásban is egyre nagyobb teret fog nyerni a digitalizáció. A húsmarhatartók számára nagyon fontos az állatfelügyelet megoldása, hiszen alig akad már olyan gulyás, akire rá tudnák, illetve mernék bízni az állataikat. Ezen a területen sok fejlesztés fut jelenleg is. Írországban például nemrégiben fejlesztettek ki egy olyan technikát, aminek segítségével a villanypásztor áttelepítését a legelőn már az irodából is meg tudják oldani. Léteznek olyan applikációk, amik jelzik a mobiltelefonon, ha az állatok kitörtek a legelőről.

Tasi Julianna nagyon fontosnak tartja, hogy gazdálkodás-szempontú, független szakértők által összeállított magkeveréket értékesítsenek a vetőmag-forgalmazók.

Tőlünk nyugatra ez természetes, az osztrákoknál például csak az osztrák gyepszövetség által összeállított gyepkeverékek vannak forgalomban. Nem a vetőmag-forgalmazó találja ki, hogy mit ad el. Nálunk jelenleg ez még csak egyetlen cégnél van így.

A legelőfásítás szintén új szempont a gazdálkodásban, ám ennek a hatása hosszabb távon jelentkezik. Igaz jelenleg a szabályozás még rendkívül rugalmatlan, a lombkorona-vetület kizárása a támogatásból igencsak kritikus kérdés.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.