Back to top

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

Fotó: farm-equipment.com
A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A férfiak 45 százaléka, a nőknek valamivel több mint egyharmada, valamint a felsőfokú végzettségűek 44 százaléka hallott a növényvédőszer-hamisításról.

A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55, a zöldségesnél vásárlóknál 43, a hiper- és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36 százaléka hallott erről.

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72 százaléka említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39 százalékuk a „mérgezés” hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18%), a kiszámíthatatlanságot pedig 13 százalék említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7, a növényben maradó szermaradványokat 3, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információhiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2 százalék jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7 százalék említette.

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatokat is felsoroltak a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58 százaléka szerint biztosan, 35 százalékuk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39 százalékot kapott.

Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban. Némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, viszont kevésbé aggódtak a megengedett szermaradék szint túllépése miatt: a lakosság 50 százalékával szemben a gazdálkodók 34 százaléka említette ezt a szempontot. A laikusok 28, a gazdálkodók viszont 42 százaléka ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

Fotó: Pixabay
A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54 százaléka szupermarketben, hipermarketben, 16 és 15 százaléka piacon, vagy nem piacon lévő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a zöldségekhez, gyümölcsökhöz.

Vásárláskor a frissességet tartják legfontosabb szempontnak a megkérdezettek, 40 százalék említette az első helyen, az árat 19, a hazai termelőtől való beszerzést 15 százalék jelölte meg.

Az árucikk nyomon követhetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4 százaléka rangsorolta első helyre.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók, valamint a laikus fogyasztók közül minél többen legyenek tisztában az illegális, illetve hamis növényvédő szerek által okozott egészségügyi kockázatokkal, mondta a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára. Az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak.

Forrás: 
HENT

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Szivarokat talált a NAV ruhák helyett

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy utas poggyászaiban 1400 szivart találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Bemutató Dalmandon és Nádudvaron

Idén sem változtatott a bevált hagyományon a KITE Zrt. Augusztus 31-én Dalmandon, szeptember 7-én pedig Nádudvaron tartottak fajtabemutatót szemes kukoricából, szemes cirokból, napraforgóból és szójából. Ebben az évben a dalmandi kísérlet sikeredett látványosabbra, attól és a megszokottól is elmaradtak egy kicsit a nádudvari látnivalók.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Száznál is több innovátor és start-up nyújtott be projekteket a fenntartható fejlődés köré szervezett versenyre

Szeptember 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a BASF Innovation Hub versenyére.

Oktatásban, kutatásban dolgozik együtt az egyetem és Szentes

A MATE célja, hogy szerepet vállaljon a kutatás-fejlesztésben, az innovációs folyamatokban és a tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében. Szentes célja pedig, hogy támogassa a helyi és kistérségi gazdaság fejlődését és jövedelemtermelő képességét, javítsa az általános gazdasági környezet minőségét. Találkozott a két elképzelés, a felek együttműködési megállapodást kötöttek.