Back to top

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

Fotó: farm-equipment.com
A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A férfiak 45 százaléka, a nőknek valamivel több mint egyharmada, valamint a felsőfokú végzettségűek 44 százaléka hallott a növényvédőszer-hamisításról.

A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55, a zöldségesnél vásárlóknál 43, a hiper- és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36 százaléka hallott erről.

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72 százaléka említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39 százalékuk a „mérgezés” hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18%), a kiszámíthatatlanságot pedig 13 százalék említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7, a növényben maradó szermaradványokat 3, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információhiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2 százalék jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7 százalék említette.

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatokat is felsoroltak a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58 százaléka szerint biztosan, 35 százalékuk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39 százalékot kapott.

Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban. Némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, viszont kevésbé aggódtak a megengedett szermaradék szint túllépése miatt: a lakosság 50 százalékával szemben a gazdálkodók 34 százaléka említette ezt a szempontot. A laikusok 28, a gazdálkodók viszont 42 százaléka ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

Fotó: Pixabay
A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54 százaléka szupermarketben, hipermarketben, 16 és 15 százaléka piacon, vagy nem piacon lévő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a zöldségekhez, gyümölcsökhöz.

Vásárláskor a frissességet tartják legfontosabb szempontnak a megkérdezettek, 40 százalék említette az első helyen, az árat 19, a hazai termelőtől való beszerzést 15 százalék jelölte meg.

Az árucikk nyomon követhetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4 százaléka rangsorolta első helyre.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók, valamint a laikus fogyasztók közül minél többen legyenek tisztában az illegális, illetve hamis növényvédő szerek által okozott egészségügyi kockázatokkal, mondta a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára. Az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak.

Forrás: 
HENT

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Sikerágazat a szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, és az elmúlt években számos történelmi rekordot is megdöntött - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a XI. Bajai Gabona Partnerség Találkozón.

Június végén kezdődhet az aratás

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is - közölte Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI megkeresésére.

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

Vasárnapra ismét záporok érkezhetnek

Szombatig fokozódik a kánikula, majd vasárnaptól záporos, zivataros idő jön és mérséklődik a forróság. A növények számára már igazán jól jön egy kiadós locsolás, mert a talajok gyorsan száradnak a jelenlegi hőségben. Az alacsonyabb maximum-hőmérséklet az őszi vetések szemképződésére is kedvező hatással lesz. A párásabb, de meleg idő azonban a gombás megbetegedések fokozódását okozhatja majd.

Tejporgyár épülhet Hajdúnánáson

Kínai forrásból felépülő tejporgyár lehet az első konkrét eredménye annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet szerdán írt alá a Debreceni Egyetem (DE) rektora és a Morgan Star Group elnöke.