Back to top

Körtvélyesi kilátó

Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.

A Vértes északi része remek választás lehet egy könnyed túrához, csekély szintkülönbségekkel, de annál nagyobb élményekkel, izgalmas látnivalóival kecsegtet a Vértes.

Északi hegyvonulatain magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek, melyeket a Kis-Kopasz-hegyre felvezető úton közelről, a csúcsán álló – különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású – kilátóból pedig távolról csodálhatunk. A Körtvélyesi kilátó a Vértes és a Gerecse-hegység találkozásánál, a Gerecse Natúrpark területén található. A Gerecse hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kijelölt területek közé csaknem a teljes hegység, valamint annak peremvidéke is beletartozik.

A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a – Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító – tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig.

A tatai tavak térségében ezen felül több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak. A különböző korok kultúrája jól nyomon követhető az őskortól a római koron át napjainkig. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince-kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. Érdemes ezeket az emblematikus látványosságokat is felkeresni egy-egy túra alkalmával.

A magasból rálátunk a Vértes legmagasabb pontjára, a 487 méter magas Nagy-Csákányra is.

Északra tekintve a Tatai-medence terül el alattunk, felette pedig gyönyörködhetünk az egész Gerecsében. Tiszta időben ellátni akár a Dunáig. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll.

A legendás Vitányvár romjai Csákányospusztán
A legendás Vitányvár romjai Csákányospusztán
A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a Vértes egyik páratlan nevezetességének, a szépséges Mária-szakadék bejárata. Végighaladva a szakadékon 500 méteren keresztül vadregényes, szűk kanyonban követhetjük a kék jelzést. Itt tör elő a Béla-forrás is. A közelben található Körtvélyespuszta régi temetőjénél és a Csákányospusztai templomromnál is érdemes megállni, elmélázni egy kis időre. Még a múlt század közepén is temettek itt el embereket, de mára, erre már csak egy szépen gondozott sírkert hívja fel a figyelmet. Körtvélyespuszta egy igazi kis erdei település volt. A puszta Felsőgalla németekkel történt betelepítése (1733) után a XVIII. század folyamán népesült be. Főként katolikus jobbágyok és zsellérek lakták. A helyi lakosságnak az Esterházy uradalom adott munkát, majd 1850 után fontos megélhetési forrás volt a mészégetés.
A legendás Vitányvár romjai
A legendás Vitányvár romjai
Aki a Vértes és a Gerecse peremvidékére tervezi következő kirándulását, ne hagyja ki a Vértes belsejének hegyormán álló romantikus Vitányvárat, a Vértes legizgalmasabb várromját, melynek legendája szintén megér egy kis utánajárást. Alig pár száz méterre a vártól, egy ismeretlen művész tisztelgett Rockenbauer Pál emlékének egy bükkfába vésett portréval, melyet azóta számtalan turistaereklye is díszít. A kilátó körpanorámája ígéri a kalandvágyó túrázónak, hogy a tatabányai Turul-emlékmű és Szelim barlang sincs messze innen. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy tetején álló Körtvélyesi kilátó Körtvélyespusztától a kék sávon, majd alig párszáz méteres kitérővel a kék háromszög-jelzéseken és a kék kereszt-jelzésen közelíthető meg. Egész évben ingyenesen látogatható.

Szarvaskúti pihenő és bivakszállás
Szarvaskúti pihenő és bivakszállás
Medvehagyma-kedvelők figyelem!

Tatabánya határában, Síkvölgyön található a Vértesi Erdő Zrt. által létesített különleges Medvehagyma gasztronómiai tanösvény, ahol a kirándulók azon túl, hogy megismerkedhetnek a növénnyel, egy-egy medvehagymás receptet találnak minden táblán. A záró tájékoztató táblán az erdőgazdaság mutatja be közjóléti létesítményeit. Aki pedig egyből megkóstolná a frissen szedett medvehagymás ételkülönlegességeket, a szarvas-kúti pihenőhelyen talál tűzrakó helyet, esőbeállót, melynek tetején, bivakszálláson pihenheti ki magát a fáradt túrázó.

Fotók: Varga Norbert, Hartdégen Ákos

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűncselekmény is lehet az apró figyelmetlenségéből

Májusban a legkülönbözőbb virágok – köztük fokozottan védett fajok – színesítik a kaszálóréteket, amelyek növényei közt számos fészkelő madár is nyugalomra lel ekkortájt. Az idillinek tűnő állapotnak a gazdálkodók figyelmetlensége egykönnyen véget vethet, ám a baj – adott esetben a természetkárosítás büntette – elkerülhető a természetvédelmi őrökkel történő egyeztetéssel.

Szabó Ákos: Tavaszodik!

Szabó Ákos a Dél-Alföldön él és több mint egy évtizede foglalkozik fotózással. Szülővárosa, Mezőhegyes méltán híres az agrárgazdaságáról, a lótenyésztésről és a kiváló minőségű szántóföldjeiről. Igazi fotós csemege ez az alkotni vágyóknak.

Baltás vandál a Hármashatár-hegyen

Több bejelentés érkezett az utóbbi napokban a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez. A Hármashatár-hegy környékén valaki baltával hasítja le a fák kérgére festett turistajelzéseket. Az erdészet a lakosság segítségét kéri a károk felméréséhez. A megmagyarázhatatlan vandalizmus a fák pusztulásához vezethet, ráadásul jelzések hiányában az erdőjárók eltévedhetnek.

Az erdő megfiatalítását szolgálja a fakitermelés a Bükkben

A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben. A Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt favágás célja az erdő megfiatalítása.

Hatvan hektáron erdősített a NYÍRERDŐ

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. idén mintegy 60 hektár erdő telepítésével járult hozzá az ország fával borított területeinek növeléséhez.

A bükkösök kék ékszere

A Kárpát-medencében élő galambfajok közül hazánkban mindegyik költ. Sokunknak a szirti galamb háziasított példányainak elvadult egyedeiből kialakult parlagi, vagy ismertebb nevén városi galamb jut az eszébe, de vannak náluk sokkal nemesebb galambjaink is. Magyarországon előforduló, egyben költő galambjaink közül csak a kék galamb fészkel faodúban, főleg öreg bükkfákban.

Sötétvölgy - a kirándulók és a horgászok paradicsoma

A Szekszárdhoz közeli sötétvölgyi horgásztónál az elavult faház helyén többfunkciós fogadóépületet, valamint családi piknikezőhelyet és játszóteret építtetett a gemenci erdőgazdaság. A 130 millió forintos beruházás nemcsak a horgászoknak, hanem a bakancsos és kerékpáros természetjáróknak, baráti társaságoknak és a kirándulni-pihenni vágyó családoknak is vonzó programlehetőségeket kínál.

Barangolás a jeltoronytól a jelfáig

Magyarország földrajzi középpontjának, Pusztavacsnak közvetlen környékén 10 ezer hektárnál is nagyobb összefüggő erdőtömb terül el. De ez korántsem volt mindig így. A hajdani vacsi puszta erdősültsége jóval alacsonyabb volt, az utolsó két évszázadban azonban jelentősen átalakult a táj. Írásunkban e látnivalókban bővelkedő, a turisták által mégis kevéssé látogatott országrészt mutatjuk be.

Lengyel, magyar, két jóbarát

A lengyel és magyar nemzet összefonódása ezeréves múltra tekint vissza, mely hagyomány ápolása napjainkra is megmaradt. A történelem viharaiban megerősödött együttműködés, egymás segítése a jelenkor kapcsolatát is meghatározza a két ország között. Az országok közötti politikai kapcsolat mellett a vállalatok partnersége is kiemelhető, melyre jó példa, az EGERERDŐ Zrt. és a lengyel erdőgazdaságok együttműködése.

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.