Back to top

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Íme 10 ok, amiért imádjuk az erdőket, és ami arra ösztönözhet minket, hogy bekapcsolódjunk egy helyi rendezvénybe.

Az Aggteleki-karszt
Az Aggteleki-karszt
Fotó: Bózsó Gyula

1. A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80 százaléknak. Emellett

mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.

2. Egy fa akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes évente. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Gondoljunk csak bele, hogy Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9 százalékát nyeli el.

3. A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 °C-kal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30 százalékkal mérsékelve a légkondi használatot.

A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finomport.

4. A fa, mint fűtőanyag a világ teljes megújuló energia-készletének 40 százalékát biztosítja – annyit, mint a nap-, víz- és szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energia termelésben.

5. Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fából nyert szálasanyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest, összehasonlításképp, a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, míg a poliészter 170-szer több károsanyagot juttat a légkörbe.

6. Fából építkezve a betonhoz képest 40 százalékkal, az acélhoz pedig 30 százalékkal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31 százalékkal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.

A William Tecumesh Sherman tábornokról elnevezett mamutfenyő
A William Tecumesh Sherman tábornokról elnevezett mamutfenyő
Fotó: Ian Sewell/Wikimedia Commons

7. A gyógyszerhatóanyagok 25 százaléka esőerdei növényekből származik.

Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1 százalékát vizsgálták ilyen szempontból.

8. A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.

9. Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman" mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 m3-nyi tömegével érdemelte ki ezt az elismerést.

10. Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat. Átlagosan azt lehet mondani, hogy

a csapadék 40 százaléka a növények kipárolgásaiból származik,

de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70 százalékban az Amazonas erdőkből érkeznek.

Erdők Világnapja 2019: Erdők és Oktatás

 

Forrás: 
Európai Gazdasági Bizottság (UNECE)

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Séta a mamutok között

A Jeli Varázskert több mint arborétum. Közjóléti szolgáltatásai és folyamatosan bővülő infrastruktúrája jóval túlmutat az arborétumi kívánalmakon. Az idén újabb attrakcióval gazdagodott a kert; pénteken lombkorona-tanösvényt avattak, így most már a magasból is megcsodálhatjuk az Óriások erdejének mamutfenyőit.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.