Back to top

Nagy érték rejlik a vizeink felszíne alatt

Ha ragadozó is él a vízben, hátának magassága nőni kezd, így próbálja „túlnőni” a rablóhal száját – hangzott el a Halak Napjának központi rendezvényén, ahová az ország megannyi szegletéből érkeztek az aktualitásokra és érdekességekre kíváncsi halbarátok.

Négy esztendővel ezelőtt, a Magyar Haltani Társaság egyik ülésén felvetődött egy gondolat: legyen egy olyan nap az évben, amikor minden a halak körül forog. Az elnökség közös egyetértésben adott zöld utat az ötletnek, amelynek megvalósításához csakhamar partnereket is talált.

A Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel (MA-HAL), az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályával, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesületével együttműködve immáron harmadik alkalommal szervezte meg a Társaság a Halak Napja központi ünnepségét.

Az eddigiektől eltérően a rendezvény a fővárostól távol várta a halbarátokat, akik azonban mégis közelinek érezhették magukhoz a helyszínt. A valóságos horgászparadicsomnak számító Tisza-tó partján, egy hotel konferenciatermében került sor ugyanis a programra, amely Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnökének szavaival vette kezdetét.

Mint mondta,

azért választották március 20-át a Halak Napjának, mert e nap estéjén - a csillagászati tavasz beköszöntével – olyan időszak kezdődik, amely alapjaiban határozza meg a következő évek halszaporulatát.

„Ilyenkor a csukák ívása még a csúcson van, s már készülődnek a süllők, a balinok, utánuk pedig következnek a békés halak” – részletezte Harka Ákos. Szavai szerint kezdeményezésükkel a vizeink és halaink fenntartható hasznosítását szeretnék elősegíteni, és persze a halakat is népszerűsíteni kívánják.

E gondolatmenethez csatlakozott Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese, aki szerint annak ellenére, hogy sokan és sokféleképpen kapcsolódnak a halakhoz – akár hobbi, akár hivatás terén –, azok mégis sokszor méltatlanul el vannak feledve. „Életüket rejtett módon élik, így nehezen fotózhatók, holott ugyanolyan értékes részei az élővilágnak, mint bármely más gerinces állatfaj” – mondta. Dérer István felhívta a figyelmet arra is, hogy

a halakkal kapcsolatos tevékenységek – halgazdálkodás, horgászat, kereskedelem vagy épp a turisztika – évente legalább 100 milliárd forint bevételt eredményeznek, s több mint 10 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban.

Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi célú halászat megszüntetésével a horgászaté lett a „főszerep” a természetes vizeink hasznosítása terén. Mint mondta, a horgászok egyre nagyobb része már nem élelemszerzésként, hanem sportként tekint hobbijára, s bár az értékek változtak, a halállomány fenntartásának igénye részükről cseppet sem csorbult az évek alatt, sőt. Csörgits Gábor ennek kapcsán beszélt a tilalmi időszakok és méretkorlátozások lényegéről, majd hozzátette: érdemes lenne az olyan mérettartományba eső halakat védeni, amelyek már ivarérettek, és szaporodásukkal a legtöbb utódot tudják biztosítani a természetes vizekben.

Az előadók között volt Staszny Ádám, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa is, aki emlékeztette a hallgatóságot arra, milyen változatos és különleges fajok alkotják a magyarországi halfaunát. Az angolnák például „ismerik” a hosszú élet titkát: adott esetben túlélhetik ugyanis az embereket is. A réti csík az iszapba fúrja magát, ha eltűnik körülötte a víz – béllégzésével akár egy hónapot is kibírhat így. A csuka és a lápi póc két olyan halfajunk, amelyek fejüket is pikkely borítja. Noha nem őshonos fajunk, ugyanakkor említésre méltó: az ezüstkárász hátmagassága nőni kezd, ha a vízben ragadozó is él. „Megpróbálja túlnőni a ragadozó száját” – mondta Staszny Ádám a harmadik Halak Napján.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tömeges halpusztulás a Palicsi-tóban

Vajdaság egyik gyöngyszeme a Palicsi-tó és környéke. Nem csak a helybéliek, de a turisták kedvenc üdülőhelye is. Végre megérkezett a jó idő, a tó látványa viszont most nem vonzza, inkább taszítja az oda látogatókat.

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kupán

Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, így a pénteken induló és kedden záruló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól.

A GMO mentességben rejlik nagyobb üzlet vagy a GMO lesz a jövő agrártechnológiája?

Egyetemi oktatók, kutatók és az ipar szakemberei tartottak előadást az első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium, Budapesten.

Egy nap alatt tripláztak a Nébih halőrei

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata május 30-án három orvhalászt ért tetten. Két személyt a Tiszán, Polgár térségében, egyet pedig a Taktán fogtak meg az ellenőrök. Mindhárom személy ellen hatósági eljárás indult.

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Minden korábbinál nagyobb méreteket ölt a természet pusztulása napjainkban – hangzott el a vészjósló tény „Lehetséges Küldetés? – Mission Possible?” elnevezésű, mezőgazdasági biodiverzitás jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. A rendezvény célja volt, hogy a természetvédelmi és agrárágazat kulcsszereplői megvitathassák, milyen út vezethet e katasztrófális folyamatok megállításához.

Szombat hajnaltól újra fogható hét halfaj

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a horgászokat, hogy 2019. május 31-én, azaz pénteken éjfélkor véget ér számos halfaj ez évi fajlagos tilalmi ideje. Ennek értelmében szombat hajnaltól ismét ki lehet fogni a pontyot, gardát, domolykót, jászkeszeget, valamint a szilvaorrú keszeget, a paducot és a márnát.

Az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos a digitalizáció

A turisztika, az építőipar és a logisztika mellett az élelmiszeripart is a digitális forradalom előtt álló területnek nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Debrecenben, a Modern Vállalkozások Programja Élelmiszeripar 4.0 nyitóelőadásában.

Horgász-szállásokat adtak át a Balatonnál

A Balaton első sporthorgász centrumának 320 millió forintos beruházással elkészült apartmanházait adták át kedden a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. volt keszthelyi halásztelepén.

Pontyot akart eladni a horgász, súlyos bírság lett a vége

Próbavásárlás útján leplezte le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) azt a horgászt, aki – a hatályos jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva – fogási tanúsítvány nélkül kísérelt meg értékesíteni 5 darab Balatonból kifogott pontyot. A hatóság százezer forint összegű halvédelmi bírsággal sújtotta a szabályszegőt.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.