Back to top

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Hasznos élő szervezetek
Fotó: Horváth Csilla
Elsősorban növényházban lehet tisztán biológiai alapú növényvédelmet folytatni, de mind több a szabadföldön bevethető megoldás. A természet a lehetőségek széles tárházát nyújtja a hasznos rovaroktól egészen a talajlakó gombákig, baktériumokig, illetve az olyan anyagokig, amelyekkel a növények természetes ellenálló képességét lehet működésbe hozni még a fertőzések előtt.

A klasszikus biológiai védekezéssel még a 19. században kezdtek először próbálkozni a szőlőfiloxéra leküzdésére,

akkor Amerikából próbáltak ragadozóatkát betelepíteni Európába, majd a hétpettyes katicát utaztatták Új-Zélandra levéltetvek elleni védekezésül.

A ragadozó és parazitoid ízeltlábúak számos faját használjuk most is: vannak, amelyeket kis zacskóban rakunk ki a növényházban (pl. ragadozó poloska), másokat egyik ültetvényből a másikba lehet vinni, miután összegyűjtöttük a telelő egyedeiket (pl. ragadozó atka), illetve szabadon bocsátott és a természetben fennmaradó faj pl. (fürkészdarázs) gazdagíthatja a hazai ökoszisztémát. Ezt a módszert a behurcolt kártevők ellen vetik be, amikor az eredeti élőhelyükről célzottan betelepítik a természetes ellenségüket.

Az új fajok behozatalának megvannak a kockázatai, amit rossz tapasztalatok után igyekszünk elkerülni. Ha úgynevezett generalista ragadozót vagy parazitoidot vetünk be, fennáll a veszély, hogy nemcsak a célszervezetet szorítja vissza, hanem más rovarokat is megtámad, vagy a honos rokonai elől veszi el a táplálékot. Ez utóbbi történik napjainkban a harlekinkaticával.

Feromon légtértelítés szőlőben
Fotó: Horváth Csilla
Elsősorban molykártevőktől védhetjük meg az ültetvényeket, ha megakadályozzuk a párosodásukat, és azzal a tojásrakást. Erre a célra alkalmas a feromonos légtértelítés, amit mind nagyobb területen használnak hazánkban is szőlő és gyümölcsök védelmére. Hasonló megoldás, ha valamilyen csalogatóanyaggal gyűjtjük össze a kártevőket, erre irányuló fejlesztések folynak a Növényvédelmi Kutatóintézetben.

Talajlakó kártevők ellen lehet védekezni fonálférgekkel, amelyek a légzőnyílásokon keresztül hatolnak be a rovarlárvák testébe és a magukkal hurcolt baktériumok pusztítják el azt. A fonálférgek tovább szaporodnak a testében, majd újabb áldozatot keresnek. Munkájuk akkor hatékony, ha állandóan nedves a talaj és legalább 12 °C-os. A fonálférgek más fajai viszont veszélyes károsítók, ellenük pedig hurokvető gombát lehet bevetni.

Különböző mikrogombák másként is hasznosak lehetnek a számunkra, például káros rovarok vagy más talajlakó gombafajok elpusztításával, kiszorításával. A baktériumok és vírusok is hasznos segítőink, gondoljunk csak a Bacillus thuringiensis hatóanyagú rovarölő szerekre, vagy az almamoly granulovírust tartalmazó készítményekre. Baktérium termeli a spinozad rovarölő hatóanyagot, ami tehát a biológiai növényvédő szerek körébe tartozik, de a hagyományos növényvédelemben is használják.

Növényi eredetű hatóanyag a régóta ismert piretrin, amit máig lehet alkalmazni a biotermesztésben, vagy a neem-fa magjából nyert azadiraktin, ami természetes eredetű felszívódó, biológiai kitinszintézis-gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer.

A Kertészet és Szőlészet jövő heti tematikus lapszáma a már zöldségtermesztési technológiává érett megoldásokat ismerteti és kitér a dísznövény- és a gyümölcstermesztésben használható hasznos élő szervezetekre is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.