Back to top

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Hasznos élő szervezetek
Fotó: Horváth Csilla
Elsősorban növényházban lehet tisztán biológiai alapú növényvédelmet folytatni, de mind több a szabadföldön bevethető megoldás. A természet a lehetőségek széles tárházát nyújtja a hasznos rovaroktól egészen a talajlakó gombákig, baktériumokig, illetve az olyan anyagokig, amelyekkel a növények természetes ellenálló képességét lehet működésbe hozni még a fertőzések előtt.

A klasszikus biológiai védekezéssel még a 19. században kezdtek először próbálkozni a szőlőfiloxéra leküzdésére,

akkor Amerikából próbáltak ragadozóatkát betelepíteni Európába, majd a hétpettyes katicát utaztatták Új-Zélandra levéltetvek elleni védekezésül.

A ragadozó és parazitoid ízeltlábúak számos faját használjuk most is: vannak, amelyeket kis zacskóban rakunk ki a növényházban (pl. ragadozó poloska), másokat egyik ültetvényből a másikba lehet vinni, miután összegyűjtöttük a telelő egyedeiket (pl. ragadozó atka), illetve szabadon bocsátott és a természetben fennmaradó faj pl. (fürkészdarázs) gazdagíthatja a hazai ökoszisztémát. Ezt a módszert a behurcolt kártevők ellen vetik be, amikor az eredeti élőhelyükről célzottan betelepítik a természetes ellenségüket.

Az új fajok behozatalának megvannak a kockázatai, amit rossz tapasztalatok után igyekszünk elkerülni. Ha úgynevezett generalista ragadozót vagy parazitoidot vetünk be, fennáll a veszély, hogy nemcsak a célszervezetet szorítja vissza, hanem más rovarokat is megtámad, vagy a honos rokonai elől veszi el a táplálékot. Ez utóbbi történik napjainkban a harlekinkaticával.

Feromon légtértelítés szőlőben
Fotó: Horváth Csilla
Elsősorban molykártevőktől védhetjük meg az ültetvényeket, ha megakadályozzuk a párosodásukat, és azzal a tojásrakást. Erre a célra alkalmas a feromonos légtértelítés, amit mind nagyobb területen használnak hazánkban is szőlő és gyümölcsök védelmére. Hasonló megoldás, ha valamilyen csalogatóanyaggal gyűjtjük össze a kártevőket, erre irányuló fejlesztések folynak a Növényvédelmi Kutatóintézetben.

Talajlakó kártevők ellen lehet védekezni fonálférgekkel, amelyek a légzőnyílásokon keresztül hatolnak be a rovarlárvák testébe és a magukkal hurcolt baktériumok pusztítják el azt. A fonálférgek tovább szaporodnak a testében, majd újabb áldozatot keresnek. Munkájuk akkor hatékony, ha állandóan nedves a talaj és legalább 12 °C-os. A fonálférgek más fajai viszont veszélyes károsítók, ellenük pedig hurokvető gombát lehet bevetni.

Különböző mikrogombák másként is hasznosak lehetnek a számunkra, például káros rovarok vagy más talajlakó gombafajok elpusztításával, kiszorításával. A baktériumok és vírusok is hasznos segítőink, gondoljunk csak a Bacillus thuringiensis hatóanyagú rovarölő szerekre, vagy az almamoly granulovírust tartalmazó készítményekre. Baktérium termeli a spinozad rovarölő hatóanyagot, ami tehát a biológiai növényvédő szerek körébe tartozik, de a hagyományos növényvédelemben is használják.

Növényi eredetű hatóanyag a régóta ismert piretrin, amit máig lehet alkalmazni a biotermesztésben, vagy a neem-fa magjából nyert azadiraktin, ami természetes eredetű felszívódó, biológiai kitinszintézis-gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer.

A Kertészet és Szőlészet jövő heti tematikus lapszáma a már zöldségtermesztési technológiává érett megoldásokat ismerteti és kitér a dísznövény- és a gyümölcstermesztésben használható hasznos élő szervezetekre is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.