Back to top

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

A tippeket alkalmazva kevesebbet pazarolunk és szennyezünk, ezáltal mi is hozzájárulunk a természet megóvásához. A kihívások harmadik hetébe léptünk: ezúttal a fenntartható háztartás van terítéken.

A Föld Órája eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa bolygónk lakosságának figyelmét, 2019-ben pedig már több mint 180 ország vesz részt a kezdeményezésben. Bár ez az üzenet azóta is aktuális – és világszerte az épületek, nevezetességek díszvilágítása idén is lekapcsol március 30-án 20:30 és 21:30 között –,

a szimbolikus 60 perces sötétség mellett a világ legnagyobb önkéntes akciója tavaly óta a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezi a hangsúlyt.

2018-ban ugyanis augusztus 1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépte azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Vagyis az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak ez az egy bolygónk van. „Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. A magyarok átlagos ökológiai lábnyoma pedig a globális átlag felett van, 1,92 Földnyi. Fenntartható életmóddal sokat tehetünk ennek csökkentéséért” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Ahhoz, hogy bolygónk élhetőbb legyen, és saját jövőnk, valamint a következő generációk számára meg tudjuk őrizni a természeti értékeket, szükséges, hogy mindenki a fenntarthatóság mellett tegye le a voksát: a kormányzatok, a döntéshozók, a vállalatok és az egyének egyaránt.

Ahány ember, annyi féle – tartja a mondás, és ez az életmódunkra is igaz. Éppen ezért

a Föld Órája alkalmából a WWF Magyarország egy hónapon keresztül az élet különböző területeire kiterjedő tippeket ad arra, hogyan változtathatunk berögzült szokásainkon, hogy fenntarthatóbban éljük mindennapjainkat.

A tippek közül mindenki kiválaszthatja azokat, amelyeket kis erőfeszítéssel be tud építeni az életébe. A civil szervezet az első két héten a fenntartható táplálkozás és a hulladékcsökkentés terén adott jó tanácsokat, március 18-án pedig beléptünk a harmadik hétbe, amely a fenntartható háztartásról szól. „Már olyan apróságokkal is sokat tehetünk, mint a környezetbarát tisztítószerek használata a káros vegyszerek helyett, a konyharuha vagy más, többször használható törlőkendő preferálása a papírtörlő helyett, a szerves háztartási hulladék komposztálása, vagy ha mosogatás, fogmosás, borotválkozás közben nem folyatjuk feleslegesen a vizet” – folytatta Antal Alexa.

A kezdeményezés mellett ismert emberek is kiállnak, és a WWF Magyarország munkatársai is megmutatják, hogy milyen lépéseket tesznek környezetük és a bolygó megóvásáért. Az első héten Varga Livius, a Quimby énekes-frontembere mutatta be, hogy hetente csupán két alkalommal fogyaszt húst, hozzájárulva ezzel a környezettudatos élethez. A második héten Till Attila műsorvezető és Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője mondta el, hogy mit tesznek azért, hogy kevesebb hulladékot termeljenek. Ezen a héten Kovács Lehel színész és Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója osztja meg tippjeit a fenntartható háztartásról, az energiatakarékossággal kapcsolatos ötleteit pedig Rakonczay Gábor extrémsportoló és Kerpely Klára, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek projektvezetője árulja el.

A #földórája2019 hashtaggel posztoló résztvevők idén nem csupán jót tesznek és példát mutathatnak másoknak, de nyerhetnek is! A WWF Magyarország akciójához a Lumenet világítástechnikai vállalat is csatlakozott: 400 darab energiatakarékosfényforrás-csomagot ajánlott fel, melyet az alapítvány a Föld Óráját követően kisorsol azok között, akik legalább egy fotóval részt vesznek a kihívásban.

Forrás: 
wwf

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Kajsziidény közepén Tordason

A világ kajszinemesítői elsősorban korai és még koraibb fajták létrehozásán dolgoznak, a fajtaoltalomra bejelentett újdonságok kétharmada a korai és középkorai érésidőbe tartozik. A középidőben érő fajták száma csak az utóbbi években kezdett gyarapodni. Ezeket a mi fő fajtánkkal, a Magyar kajszival egy csoportban érő kajszikat mutatták be a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

Biológiai védekezés: antagonista gombával a botrítisz ellen

Az integrált termesztésben a vegyszeres beavatkozások visszaszorítására törekednek, amiben egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai védekezési módszerek. Olaszországban a közelmúltban engedélyezték a Polyversum nevű biológiai készítményt, ami az antagonista Pythium oligandrum mikrogombát tartalmazza.

A természetvédők turulja

Ősmagyar elődeink szemében a turul az eredetmondák legendás madara. Egyes vélemények szerint a kerecsensólyom testesíti meg e misztikummal övezett állatot. Napjainkban hasonló piedesztálra került a túzok, amelyet joggal illet a kiemelt figyelem. Azon túl, hogy őshonos madarunk, hazánkban található európai legnagyobb egybefüggő fészkelő területe, illetve a kontinens legnagyobb termetű madara.

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.