Back to top

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

A lótenyésztés és a lovassport költséges tevékenység, jelentős beruházást igényel. Ahol nincs komoly szakmai, szellemi, pénzügyi és kutatási háttér, remény sincs a fenntarthatóságra. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint ezért fontos, hogy

Közép-Európa legnagyobb agrárkutató intézethálózatával a mezőgazdaság teljes szegmensét képes támogatni, az alkalmazott kutatástól a technológiai fejlesztésen át a gyakorlati tanácsadásig, s ebben a munkában a lovas ágazatnak, a lovas tudománynak központi szerep jut.

Ez utóbbira szükség is van - tette hozzá a főigazgató, mert a rendszerváltás előtti lovakkal kapcsolatos, magas színvonalú tudományos munka a 90-es évek elejétől gyakorlatilag teljesen megszűnt. Ezért is döntöttek úgy az elmúlt időszakban, hogy a lovas ágazatot segítő gyakorlati agrárkutatást Herceghalomban újraélesztik. A cél az ágazat közvetlen igényeinek kiszolgálása. Olyan problémákra keresik a megoldásokat, amiket a lovas élet szereplői fogalmaznak meg. Ez persze csak az egyik lába a sikeres lótenyésztésnek, a fenntarthatóság messze nem csak a kutatókon múlik. Volt idő, amikor egymillió ló is volt Magyarországon. Mára odajutottunk, hogy az állomány jó, ha a 60 ezret eléri – mondta Gyuricza Csaba, aki szerint ezen a helyzeten csak ágazati szintű összefogással lehet változtatni. Ezért is nagy öröm, hogy a kormány úgy döntött, külön miniszteri biztos felügyeli az ágazatot. Dallos Gyula személyében olyan vezető került erre a területre, akinek a tekintélye, a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen, éppen ezért kovásza tud lenni az összefogásnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.