Back to top

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

A Szokolya községhez tartozó Királyréten, a Börzsöny legnépszerűbb kirándulóhelyén fontos fejlesztést adtak át az Erdők Világnapján: az Ipoly Erdő Zrt. Kirándulóközpontja 205 millió forintból, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásából készült el. Az ünnepélyes átadáson részt vett Nagy István agrárminiszter is, aki elmondta, a környék a 21. századi magyar erdők mintapéldája: egy olyan gyönyörű, természetes közeg, amely infrastruktúrájával a városból érkezők minden igényének megfelel.

„Tájba illő alapanyagokkal és stílusban készült el a kirándulóközpont, amely éppen ezért olyan, mintha mindig is itt állt volna” – fogalmazott a miniszter, akinek szavai szerint a Királyrét folyamatos fejlődése egybecseng a tárca által képviselt célokkal. Nagy István elmondta, távlati céljuk a zöldebb, környezettudatosabb Magyarország megteremtése, e téren pedig

különösen fontos szerepük van az erdőknek, amelyekbe egyébként a tavasz folyamán 22 millió facsemetét ültetnek az állami erdőgazdaságok.

A miniszter hangsúlyozta, a Bejárható Magyarország Program rég nem látott fejlesztéseket hozott az erdőkbe, amelyek mára a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontokká váltak. Nagy István hozzátette, a királyréti beruházás a környezettudatos gondolkodás terjesztését szolgálja, hisz a többfunkciós épület a turisztikai szolgáltatásokon túl hely- és gazdálkodástörténeti bemutatóval is szolgál a látogatóknak.

Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója az ünnepélyes átadón elmondta, a bemutatóhelyen a többi közt a Börzsöny hegység kialakulását és az itt élők elődök erdőhasználatát is prezentálják, méghozzá interaktív formában, modellek segítségével. Mint mondta, e helyszín különösen kedvelt a kirándulók körében; ezt mutatja, hogy a Királyréti Erdei Vasútra tavaly összesen 120 ezren váltottak jegyet. Kiss László hangsúlyozta, az általuk kezelt erdőterületeken, 

a Börzsönyben és a Cserháton az elmúlt 9 évben közel 5 milliárd forintban hajtottak végre fejlesztéseket.

Azokból pedig ezután sem lesz hiány: Verőce község határában szabadidőpark, a Királyréttel szemközti Várhegyen pedig kilátó épül.

Beszédet mondott az avatáson Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője is. Mint mondta, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a következő nemzedékek is felismerjék az erdők adta örömöket.

A tavaly útjára indított Csodaszarvas iskolai közösségi program révén például idén 7700 gyermek tölthet el a tanév vége után több napot erdei iskolában,

s nagyjából 10-szer ennyien vehetnek részt év közben – szintén e program részeként – természet- és hagyományismerettel kapcsolatos programokon. Rétvári Bence hozzátette, az állami erdőgazdaságok fontos partnerként vesznek részt az ez irányú törekvésekben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.