Back to top

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A GDP számításhoz is használt mutató, a bruttó hozzáadott érték 2018-ban 1137,4 milliárd forint volt, változatlan áron 5,9 százalékkal bővült. A két fő jövedelmezőségi mutató a kétszeresére emelkedett: a termelési tényezők jövedelme 94,6, a nettó vállalkozói jövedelem 109,8 százalékkal múlta felül a 2010. évit. A mezőgazdaság munkaerő felhasználása (összhangban a munkaerőhiánnyal és az üzemszerkezet folyamatos átalakulásával) csökkent. A mezőgazdasági termelés 404,9 ezer éves munkaerőegységet igényelt 2018-ban, 3,9 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben.

A KSH a közelmúltban publikálta a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSzR) második előzetesét, amely a mezőgazdaság főbb termelési és jövedelmi folyamatairól ad tájékoztatást. Az adatok szerint a mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, ennek köszönhetően újabb rekordszintet ért el, meghaladta a 2700 milliárd forintot. Ehhez a növénytermesztés és az állattenyésztés is hozzájárult.

Az ágazat kibocsátása 2018-ban 2720,3 milliárd forint, amely folyó áron 4,8 százalékkal haladja meg az előző évit. A kibocsátás volumene 3,6, a termelői árak 1,2 százalékkal növekedtek.

A növénytermesztés esetében volumen- és áremelkedés is megfigyelhető, míg az állattenyésztés növekvő termelése mellett csökkentek az árak. A növénytermesztés kibocsátása 2018-ban 1590,8 milliárd forint, folyó áron 5,7 százalékkal múlja felül az előző évit, a kibocsátás volumene 2,6, a termelői árak 3,0 százalékkal emelkedtek. Az állattenyésztés kibocsátása 942,8 milliárd forint volt, folyó áron 3,7, változatlan áron 5,7 százalékkal emelkedett (a termelői árak 1,8 százalékkal csökkentek).

A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal nőtt az első előzetes adatok szerint. Az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt. A gabonafélék kibocsátása változatlan áron, összességében 6,8 szá­zalékkal lett nagyobb. A kukorica kibocsátásának volumene jelentősen emelkedett, a búzáé az előző évi szinten maradt.

Az ipari növények kibocsátása változatlan áron 4,8 százalékkal kisebb volt az előző évinél, közülük a napraforgó volumene esett vissza a legnagyobb mértékben, és csupán a repcéé emelkedett. A takarmánynövények kibocsátása 3,3, a gyümölcsféléké 13,8 százalékkal bővült, a burgonyáé változatlan maradt. A kertészeti termékek volumene 2,4 százalékkal csökkent, a paradicsom termelésének növekedése csak mérsékelni tudta a visszaesést.

Az élő állatok kibocsátása 8,1, az állati termékeké 0,6 százalékkal több volt, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az összes megfigyelt állatfaj kibocsátása növekedett, a legnagyobb mértékben a baromfié. Az állati termékek közül a tej kibocsátása kismértékben emelkedett, a tojásé lényegében változatlan maradt.

Az említettek hatására csak kis­mértékben változott a mezőgazdaság kibocsátásának szerkezete: a növénytermesztés részesedése enyhén nőtt (58,0-ról 58,2 százalékra), míg az állattenyésztésé, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és a másodlagos tevékenységeké pedig mérséklődött (35,0-ről 34,9 százalékra, illetve 7,0-ről 6,9 százalékra).

A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) értéke folyó áron 6,0 százalékkal növekedett 2018-ban, ami a volumen 1,8, és az árak 4,1 százalékos emelkedésének tudható be.

Az imént leírtak hatására a bruttó hozzáadott érték 2018-ban 1137,4 milliárd forint volt, folyó áron 3,2, változatlan áron 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult 2018-ban. A termelési tényezők jövedelme 1249,3 milliárd forint volt, 2,9 százalékkal emelkedett, a nettó vállalkozói jövedelem 733,9 milliárd forintos értéke pedig 2,6 százalékkal haladta meg a 2017. évi értéket.

A mezőgazdaság munkaerő felhasználása (összhangban a munkaerőhiánnyal és az üzemszerkezet folyamatos átalakulásával) csökkent. A mezőgazdasági termelés 404,9 ezer éves munkaerőegységet igényelt 2018-ban, 3,9 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben. Ezen belül a nem fizetett munkaerő-felhasználás 5,4 százalékos csökkenése volt a meghatározó, a fizetett munkaerő felhasználása az előző évi szinten maradt (-0,4%).

Az elmúlt években a nem fizetett munkaerő-felhasználás folyamatos csökkenése mellett emelkedett a fizetett munkaerő felhasználása. A fizetett munkaerő 17,2 százalékkal növekedett 2010 óta, a nem fizetett munkaerő pedig 17,4 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban. Mindez a mezőgazdaságban általánosan megfigyelhető szerkezetváltozást tükrözi: a kicsi, többnyire önellátásra, kiegészítő tevékenységként termelő gazdaságok visszaszorulása mellett nő az életképes méretű, árutermelő gazdaságok jelentősége, amelyek a gazdálkodók és családjuk mellett egyre több alkalmazottnak munkát is adnak. A fizetett munkaerő-felhasználás 2018-as stagnálása elsősorban a munkaerőhiánynak tudható be.

A jövedelmezőség növekedésének és a munkaerő-felhasználás csökkenésének hatására a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2018-ban 3,3 százalékkal növekedett.

Több éves távlatban nagymértékben emelkedett a mezőgazdaság teljesítménye és ágazati szintű jövedelmezősége. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2018 között folyó áron 61,3 százalékkal, változatlan áron 32,8 százalékkal növekedett. A két fő jövedelmezőségi mutató a kétszeresére emelkedett: a termelési tényezők jövedelme 94,6, a nettó vállalkozói jövedelem 109,8 százalékkal múlta felül a 2010. évit.

Az agrárgazdaság húzta az exporttöbbletet

A nemzetgazdaság 2018. évi 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi többletéhez az agrárgazdaság 2,9 milliárd euróval járult hozzá, ha az exportált élelmiszert és mezőgazdasági termékeket egyaránt számba vesszük – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a közelmúltban az Agrárium 2019 konferencián, Kecskeméten.

A szaktárca államtitkára az agrárszakma immár hetedik alkalommal megrendezett eseményén kiemelte, hogy 2018-ban a mezőgazdaság ismét tovább tudott növekedni, 3,6 százalékkal emelkedett a kibocsátása. A növénytermesztés volumene 2,6 százalékkal az állattenyésztésé pedig 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Hangsúlyozta, hogy a kedvező gazdaságpolitikai és piaci körülmények között a mezőgazdasági beruházások 8,3 százalékkal nőttek a tavalyi évben, a gazdálkodók 2018-ban közel 350 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az idén 98,4 milliárd forint áll rendelkezésre a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra. Ez a keretösszeg azt is lehetővé teszi a szaktárca számára, hogy a már meglévő támogatási konstrukciókat fenntartsa és a jövőben új programokat indítson.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlen támogatások végfizetésére és a határozatok kipostázására áprilisban kerül sor. Eddig összesen 381 milliárd Ft közvetlen támogatást utaltak át a gazdáknak.

Kis Miklós, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencia kerekasztal-beszélgetésén a Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán elmondta: már közel 620 milliárd forint megítélt támogatás szolgálja az agrárberuházások megvalósulását, amelyek kivitelezése zömmel az idei év végéig befejeződnek. Ehhez a szaktárca és a kifizető ügynökség a lehetőségeihez és a jogszabályi feltételekhez mérten minden segítséget megad a nyertes gazdálkodók számára.

Az államtitkár továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy az Agrárminisztérium megkezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a Vidékfejlesztési Program forrásainak prioritások közötti átcsoportosítása érdekében. Ennek eredményétől függően lehetőség nyílhat arra, hogy a fel nem használt források átkerülhessenek a program azon intézkedéseire, ahol még nem történt döntés pl. innovációs pályázat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

A vidék biztonságáért együttműködik az agrártárca az Országos Polgárőr Szövetséggel

A tanya- és a zárkerti programok, a többmilliárdos mezőgazdasági beruházások révén fejlődik, vagyonában is egyre gyarapodik a magyar vidék, melynek védelme valamennyiünk számára fontos. Különösen a tanyás térségek, mezőgazdasági külterületek személy- és vagyonvédelmében jelentős segítséget nyújtanak a polgárőrök, akiknek áldoztatos munkáját nem tudjuk eléggé megköszönni – fogalmazott Feldman Zsolt szombaton, a VIII. Országos Lovas Polgárőr Szemlén.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A külpiaci árnál magasabb a belföldi tej ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-V. hónapokban, az előző év hasonló időszakához képest, az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 10,9 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 2,8 százalékkal drágult.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.