Back to top

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Március 22. a Víz Világnapja, melynek rendezvényein minden évben a víz egy sajátos aspektusára világítanak rá. Az idei év jelmondata szerint: „Vizet mindenkinek! A mottó emlékeztet arra, hogy a víz kulcsfontosságú szerepet tölt be az élelmiszerbiztonság szempontjából, mely szinte megköveteli a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állását mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés kapcsán is.

Míg az állatok és a növények vízigénye állandó maradt, az elmúlt száz év vizsgálatai alapján hazánkban a csapadék mennyisége tizedével csökkent, az évi középhőmérséklet pedig globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

Az egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események azok, amik egyre inkább veszélyt jelentenek a hazai mezőgazdasági rendszerekre.

A növénytermesztést vizsgálva kiderül: a mezőgazdasági területeink alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntézés, így az élelmiszer-termelésünkhöz szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége határozza meg. A talajnak nagy a szerepe a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. Egy jó minőségű talaj pufferközegként üzemel, ami belvízveszélyben vizet tud befogadni, aszály idejére vizet tud raktározni, hiszen a felső 1 méterben a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada tárolódik. Ezért a talajban történő víztározás lehetőségének kihasználása mára szinte létkérdéssé vált. Emellett a felszín alatti vizek jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, azonban a nagyszámú egyedi vízfelhasználó összesített hatása káros lehet az adott vízbázis mennyiségi állapotára.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

Erőforrás-gazdálkodási szempontból érthető, hogy a felszín alatti víz sokkal elérhetőbb és puffert kínál az éghajlati és felszíni vízellátási zavarok ellen, azonban vitathatatlanul felgyorsította a stratégiai felszín alatti vízbázisok kimerülését, ami vízbiztonság szempontjából megkérdőjelezhető.

A versenyképes növénytermesztés alapvető feltétele a megfelelő termésbiztonság elérése, amelynek további eszköze az elsősorban felszíni vizekre támaszkodó öntözésfejlesztésen keresztül a megfelelő vízbiztonság megteremetése. A Kormány feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a célok elérésére az utóbbi másfél évben több kormányhatározat született. Ennek részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 300 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre. A megvalósítás szempontjából a kormányzati szándék, hogy eszköz- és anyagi erőforrásokkal támogassa a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló vízkínálat fejlesztési beruházásait, rekonstrukciós projektjeit. A vízkínálati lehetőség mellett azonban az öntözésfejlesztés másik fontos szereplője a vízkeresletet biztosító gazdálkodó. Egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás, ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás.

A víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a gazdatársadalom, amelyek egyensúlyba hozzák a vízkínálat és vízkereslet mérlegét, a vízbiztonság megteremtését, amely stabilizálja és növeli a mezőgazdasági kibocsátást és a jó mezőgazdasági kereskedelempolitikához vezet.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Sör készül a reptéri melléktermékből

Rengeteg vizet gyűjtenek össze a repülőtereken a légkondicionáló berendezésekből. Az amerikai San Diegoban úgy döntöttek, sört készítenek belőle.

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Az idén hatodik alkalommal adják át az év agrárembere díjat

Az idén hatodik alkalommal adják át az év agrárembere díjat, amelyre az elmúlt években összesen több mint 500 embert jelöltek - közölte az Agrotrend Csoport ügyvezető igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán.

Hubertlaki kulcsosház

A Bakony rengetegében, festői környezetben, a Huszárokelőpusztát Farkasgyepűvel összekötő erdészeti út mentén bújik meg Hubertlak. A Hamuházi réten egykoron állt vadászkastély a múlt század közepén a tűz martalékává vált, azonban kiszolgáló épületei ma szépen felújított turistaházként működnek.

Cseh minta: két legyet egy csapásra!

Csehországban 2021-től új szabályok lépnek érvénybe az agráriumban. A szabályzás a mezőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban is egyaránt üdvözítő lehet, és mind a két ágazatban sarkalatos problémát sikerülhet vele megoldani.

Újabb ügyek intézésében segítik a NAK falugazdászai a gazdálkodókat

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) feladatainak köre, a köztestület mintegy 600 fős országos falugazdász-hálózata újabb ügyek intézésében segíti a kamarai tagokat. A kamara végzi 2020. január 1-jétől a családi gazdaságok nyilvántartását; emellett átvesz a mezőőr-szolgálattal, hegyőrségekkel és a meg nem művelt mezőgazdasági területek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is.