Back to top

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Március 22. a Víz Világnapja, melynek rendezvényein minden évben a víz egy sajátos aspektusára világítanak rá. Az idei év jelmondata szerint: „Vizet mindenkinek! A mottó emlékeztet arra, hogy a víz kulcsfontosságú szerepet tölt be az élelmiszerbiztonság szempontjából, mely szinte megköveteli a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állását mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés kapcsán is.

Míg az állatok és a növények vízigénye állandó maradt, az elmúlt száz év vizsgálatai alapján hazánkban a csapadék mennyisége tizedével csökkent, az évi középhőmérséklet pedig globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

Az egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események azok, amik egyre inkább veszélyt jelentenek a hazai mezőgazdasági rendszerekre.

A növénytermesztést vizsgálva kiderül: a mezőgazdasági területeink alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntézés, így az élelmiszer-termelésünkhöz szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége határozza meg. A talajnak nagy a szerepe a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. Egy jó minőségű talaj pufferközegként üzemel, ami belvízveszélyben vizet tud befogadni, aszály idejére vizet tud raktározni, hiszen a felső 1 méterben a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada tárolódik. Ezért a talajban történő víztározás lehetőségének kihasználása mára szinte létkérdéssé vált. Emellett a felszín alatti vizek jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, azonban a nagyszámú egyedi vízfelhasználó összesített hatása káros lehet az adott vízbázis mennyiségi állapotára.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

Erőforrás-gazdálkodási szempontból érthető, hogy a felszín alatti víz sokkal elérhetőbb és puffert kínál az éghajlati és felszíni vízellátási zavarok ellen, azonban vitathatatlanul felgyorsította a stratégiai felszín alatti vízbázisok kimerülését, ami vízbiztonság szempontjából megkérdőjelezhető.

A versenyképes növénytermesztés alapvető feltétele a megfelelő termésbiztonság elérése, amelynek további eszköze az elsősorban felszíni vizekre támaszkodó öntözésfejlesztésen keresztül a megfelelő vízbiztonság megteremetése. A Kormány feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a célok elérésére az utóbbi másfél évben több kormányhatározat született. Ennek részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 300 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre. A megvalósítás szempontjából a kormányzati szándék, hogy eszköz- és anyagi erőforrásokkal támogassa a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló vízkínálat fejlesztési beruházásait, rekonstrukciós projektjeit. A vízkínálati lehetőség mellett azonban az öntözésfejlesztés másik fontos szereplője a vízkeresletet biztosító gazdálkodó. Egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás, ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás.

A víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a gazdatársadalom, amelyek egyensúlyba hozzák a vízkínálat és vízkereslet mérlegét, a vízbiztonság megteremtését, amely stabilizálja és növeli a mezőgazdasági kibocsátást és a jó mezőgazdasági kereskedelempolitikához vezet.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

NAK: a repce vetését segíti, a napraforgó betakarítását nehezítette a csapadékos idő

Segíti az őszi káposztarepce vetését az elmúlt napok csapadékos időjárása, azonban a napraforgó betakarítását valamelyest nehezítette - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI érdeklődésére.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

A külkereskedelmi többlet több mint a felét adta az agrárium

A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, termelékenysége és jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. Ennek köszönhetően évről évre jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság eredményeihez - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Sikeres a SMART Szaktanácsadási Pont

A Bábolnai Gazdanapokra érkezők közül igen sokan tesznek fel kérdéseket a SMART Szaktanácsadási Pontnál, mely érdekes és hasznos színfoltja a rendezvénynek. A négy nap alatt különböző szakterületeken gyakorlatban dolgozó szakemberei várják az ideérkezőket.

A klímaharc legnagyobb kihívása a termőtalaj minőségének megóvása

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.