Back to top

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Március 22. a Víz Világnapja, melynek rendezvényein minden évben a víz egy sajátos aspektusára világítanak rá. Az idei év jelmondata szerint: „Vizet mindenkinek! A mottó emlékeztet arra, hogy a víz kulcsfontosságú szerepet tölt be az élelmiszerbiztonság szempontjából, mely szinte megköveteli a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állását mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés kapcsán is.

Míg az állatok és a növények vízigénye állandó maradt, az elmúlt száz év vizsgálatai alapján hazánkban a csapadék mennyisége tizedével csökkent, az évi középhőmérséklet pedig globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

Az egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események azok, amik egyre inkább veszélyt jelentenek a hazai mezőgazdasági rendszerekre.

A növénytermesztést vizsgálva kiderül: a mezőgazdasági területeink alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntézés, így az élelmiszer-termelésünkhöz szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége határozza meg. A talajnak nagy a szerepe a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. Egy jó minőségű talaj pufferközegként üzemel, ami belvízveszélyben vizet tud befogadni, aszály idejére vizet tud raktározni, hiszen a felső 1 méterben a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada tárolódik. Ezért a talajban történő víztározás lehetőségének kihasználása mára szinte létkérdéssé vált. Emellett a felszín alatti vizek jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, azonban a nagyszámú egyedi vízfelhasználó összesített hatása káros lehet az adott vízbázis mennyiségi állapotára.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

Erőforrás-gazdálkodási szempontból érthető, hogy a felszín alatti víz sokkal elérhetőbb és puffert kínál az éghajlati és felszíni vízellátási zavarok ellen, azonban vitathatatlanul felgyorsította a stratégiai felszín alatti vízbázisok kimerülését, ami vízbiztonság szempontjából megkérdőjelezhető.

A versenyképes növénytermesztés alapvető feltétele a megfelelő termésbiztonság elérése, amelynek további eszköze az elsősorban felszíni vizekre támaszkodó öntözésfejlesztésen keresztül a megfelelő vízbiztonság megteremetése. A Kormány feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a célok elérésére az utóbbi másfél évben több kormányhatározat született. Ennek részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 300 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre. A megvalósítás szempontjából a kormányzati szándék, hogy eszköz- és anyagi erőforrásokkal támogassa a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló vízkínálat fejlesztési beruházásait, rekonstrukciós projektjeit. A vízkínálati lehetőség mellett azonban az öntözésfejlesztés másik fontos szereplője a vízkeresletet biztosító gazdálkodó. Egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás, ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás.

A víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a gazdatársadalom, amelyek egyensúlyba hozzák a vízkínálat és vízkereslet mérlegét, a vízbiztonság megteremtését, amely stabilizálja és növeli a mezőgazdasági kibocsátást és a jó mezőgazdasági kereskedelempolitikához vezet.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

A sör és a tudásvágy hozta össze a NAK szakmai programjának résztvevőit

A sörkészítés témájával kezdte az őszi félévet a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának nagy sikerű „TANULJUNK EGYÜTT!” programsorozata 2019. szeptember 6-án, Budapesten. A résztvevők érkezését követő rövid bemutatkozás során kiderült, hogy bár mindenki különböző területről érkezett, egy néhány közös pont biztosan akadt: a sör szeretete, valamint az előállítása utáni érdeklődés, a tudásvágy.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Megújult a kunszentmiklósi falugazdász-iroda

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felavatta a megújult kunszentmiklósi falugazdász-irodáját, ami a térség közel nyolcszáz gazdálkodójának tevékenységét segíti. A kamara falugazdászai számos szakterületen támogatják az országosan mintegy 400 ezer fős tagság munkáját, például 2014 óta több mint 1000 milliárd forint támogatás megszerzésében segítették a gazdálkodókat.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

Hogyan ismerjük föl a láthatatlan veszteségeket?

A konyhakész saláták piacán kiemelkedő Eisberg Hungary Kft. hatékony működtetéséhez nagyban támaszkodnak a Lean módszertan eszközeire és a munkatársak, munkafolyamatok fejlesztéséhez külső szakértőket is bevonnak. Gazsi Zoltán ügyvezető szerint megérte a tudatos szemléletváltás, mert a sokszor láthatatlan veszteségek felismerése és kiküszöbölése révén sok pénzt „találtak”.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.