Back to top

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Az Exeteri Egyetem állatorvos kutatója, Helen Fielding vezette a kutatást, melynek keretében igyekeztek feltérképezni a brit hús és tejhasznú marhák mozgását a szigetországban. Ennek

meghatározó szerepe lehet a potenciális betegségek terjedésének megakadályozásában,

mely állatjóléti és gazdasági problémákat okozhat a brit agrárágazatban. Az eredményeket a Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) publikálta.

A kutatók 75 millió szarvasmarha hivatalos adásvételi adatait elemezték ki 2001 és 2015 között.

Először azokat a közvetlen adásvételi eseményeket vizsgálták, amikor egyik gazdaság a másiknak ad el állatot. Ezután feltérképezték a „kapcsolati láncokat”, ami azon gazdaságok hálózatát jelenti, melyeket az értékesítés miatt mozgásban lévő marhák érintettek.

A tanulmány megállapította, hogy 12 hónapos periódus alatt a brit marhafarmok fele több, mint 1000 másik gazdasággal érintkezett valamilyen módon. 16 százalékuk pedig több, mint 10 ezer másik teleppel került közvetett vagy közvetlen kapcsolatban egy éven belül. (Ezt a láncolatot úgy is elképzelhetjük, mint egy közösségi oldalt: az ismerőseink ismerősein keresztül rengeteg másik emberhez eljuthatunk rövid időn belül. A gazdaságokon belül azonban a kapcsolat fizikai, nemcsak az online térben valósul meg...)

A tanulmány megállapította, hogy átlagosan 2001 és 2015 között több mint 13 ezer brit szarvasmarha farm állt kapcsolati láncban 10 ezernél is több másik gazdasággal csak az eladással, és ugyancsak 10 ezer másikkal a vásárlások okán – mindez egy éven belül.

A rengeteg összekapcsolódás miatt potenciálisan nő a veszélye az egyes farmok fertőződésének, illetve annak, hogy ők maguk is továbbadják azt.

Helen Fielding a kutatással kapcsolatban elmondta: „Felfedeztük, hogy a gazdaságok, még ha csak 1-2 másik farmról is vásárolják az állataikat, akkor is egy olyan láncolat végén lehetnek, mely őket és az állataikat több ezer másik telephez köti.”

„Például Devon megyében egy gazdaság egy évben hat szarvasmarhát vásárolt, négy különböző másik farmról. Az a négy azonban két lépés után már 10 másikhoz kapcsolódott. 12 hónapnyi visszakeresés után minden egyes kapcsolatot feltérképezve az az egy devoni gazdaság már 11132 másikkal állt kapcsolatban, olyanokkal is, melyek Kentben, Észak-Walesben illetve Orkneyban találhatóak – tekintélyes távolságra.”

A kutatásban szintén részt vevő Robbie McDonald professzor elmondta:

„Jelenleg nagyon nehéz a gazdáknak átlátni az állataik teljes élettörténetét, illetve annak a gazdaságnak a státuszát, ahonnan éppen vásárolták őket.

Ez a kutatás rámutat, hogy még azok a farmok is veszélynek vannak kitéve, akik óvatosan, csak néhány helyről szerzik be az állományukat – hiszen közvetett módon kapcsolatba kerülhetnek az ország bármely, ismeretlen gazdaságával is.”

„A brit farmok közötti kereskedelemmel létrejövő külterjes kapcsolati rendszerek jobb megértésével számszerűsíthetőek a betegségek terjedésének veszélyei, és segíthet egy kontroll stratégia létrehozásában is, mely a hatékony kereskedelmi gyakorlatokkal párhuzamosan tudna működni.”

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.