Back to top

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

"Egész fasorok esnek össze, látszólag ok nélkül" - mondta Peter, aki a Pennsylvaniai Állami Egyetem gyümölcskutatással foglalkozó központjában (Fruit Research and Extension Center) Biglervilleben.

Miközben a fák még csak a virágzásra készülnek, az észak amerikai termesztők már a veszteségektől rettegnek, a kutatók pedig a lehetséges okokat vizsgálják.

Az alma a kontinens legértékesebb terménye, tavaly 4 milliárdos forgalma volt csak az Egyesült Államokban. A gazdák ezért nagyon szeretnék megtudni, hogy a hirtelen és gyors pusztulás az almafáknál milyen súlyos veszéllyel fenyegeti az ágazatot.

A PLOS ONE tudományos lapban megjelent cikk szerint

az időjáráshoz köthető stressz - aszály és szélsőséges hideg - lehet az egyik oka fák pusztulásának.

Például egyre gyakoribbak a korai fagyok az USA keleti részén. Ez azonban nem ad magyarázatot mindenre, így a kutatók több dolgot is vizsgálnak: kártevőket, patogéneket, és a gyümölcsösökben növekvő fa-sűrűséget.

"Sok mindent kell számításba vennünk, és nem könnyű mindent figyelemmel követni" - mondta David Rosenberger, a Cornell Egyetem nyugalmazott növényorvosa.

Az egyik gyakori tünet a gyors leépüléssel érintett fáknál, hogy

az oltási területen elhalt szövetek jelennek meg

- ez az a terület, ahol az ellenállóbb alanyra a nemes, termő almafajtát ráoltották. Ez az oltvány azonban érzékeny a szezon végén jelentkező korai fagyokra, mivel az ilyen szövetek kerülnek legkésőbb nyugalmi állapotba.

Awis Khan, a Cornell egyik növényorvosa vezette azt a csapatot, mely felfedezte ezt az elhalt szövetet egy new yorki almáskertben. Szerintük a kialakulásában szerepet játszott a 2014-15-ös év extrém hideg tele, melyet aszály követett. A haldokló szövet legyengítette a fákat, ami elősegítette a kártevők és a patogének támadását. Azonban Khan és kollégái utóbbi feltételezésüket nem tudták bizonyítani:

sem az érintett fákból, sem a talajból nem tudtak kimutatni kártevőket vagy patogéneket.

Az almatermesztő vidékeken végzett megfigyelések alapján azonban az extrém időjárás nem az egyetlen gyanúsított. Kanadában, Brit Kolumbiában 2018 nyarán ugrott meg a hirtelen elhalások száma, több egymást követő szokatlanul enyhe tél után - mutat rá Tom Forge talajökológus, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerbiztonságért felelős kormányügynökség munkatársa. Ezeket az ültetvényeket pedig öntözték is, tehát a szárazságnak itt nem volt szerepe.

Néhány tudós szerint talán egy bizonyos gyökérszerkezet, vagy a növényvédőszerek tehetik a fákat érzékenyebbé.

A pusztulás egy bizonyos, népszerű alanynál gyakoribb, melyet M9-nek hívnak.

Ez az alany ősszel lassabban kerül nyugalmi állapotban, mutatott rá Peter. Rosenberger azt is felfedezte, hogy a rejtélyes kór gyakoribb az olyan állományokban, ahol kevesebb a gyom - ez megerősíti, hogy a gyomírtóknak is fontos szerepe lehet a pusztulásoknál.

Eközben az új patogének keresése egyre gyorsul. Tavaly egy csoport, melynek Peter és Ruhui Li növényorvos is a tagja volt bejelentették a Virology Journal című tudományos lapban, hogy egy korábban ismeretlen luteo vírust találtak. Ez a vírus pedig az elpusztult fákat fertőzte. Scott Harper, a Washingtoni Állami Egyetem növényorvosa szintén eddig ismeretlen vírusokat talált az elpusztult példányokban.

Li csoportja már fiatal fákat fertőzött meg a vírussal, hogy lássák, van-e bármi negatív hatásuk, és Harper is hasonló kísérleteket tervez elvégezni. Azonban akár 5 évbe is beletelik, mire eredmény születik.

"Ezalatt az emberek tövig rágják a körmüket" - mutat rá Rosenberger.

A rejtélyes pusztulásokkal különösen érintett Észak-Karolinában eközben a kutatók felfedezték, hogy a haldokló fák oltási területét szúfélék is megtámadják. Ezek a kártevők mélyen a legyengült fákba rágják magukat, és gombatelepeket hoznak létre, melyen a lárváik növekedhetnek. Sara Villani, az Észak-Kaliforniai Állami Egyetem növényorvosa szerint ezek a gombák pedig ártathatnak a fáknak. Ezt az elméletet kollégáival júniusban kezdik el tesztelni, és arra is keresni fogják a választ, hogyan lehetne a fák immunrendszerét megerősíteni.

A modern almatermesztési módszereknek is szerepük lehet ebben a rejtélyben. A hirtelen pusztulások a leggyakrabban a sűrű, ipari ültetvényekben fordulnak elő,

ahová a hatékonyság miatt több fát ültetnek. Amíg egy normál gyümölcsösben 250 fa van hektáronként, az intenzíven kezeltekben akár 1200, vagy még ennél is több lehet. A zsúfoltságban a fák egymással versenyeznek a tápanyagért és a nedvességért. A gyökereik a talaj sekélyebb rétegeiben vannak, így könnyebb a fákat a támasztékokra felfuttatni, azonban jóval érzékenyebbek a szárazsága.

"Nem kritizálom a rendszert" - jelentette ki Khan. - "De nem elég robusztus ahhoz, hogy ezeket az ingadozásokat kibírja."

Ahogy a kutatások előrehaladnak, a tudósok továbbra is éberek.

"Nem lepődnék meg, ha még több jelentést kapnánk pusztuló almafákról"

- mondta Villani.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

Új cseresznye- és meggyfajták Érdről

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet érdi állomásán közel 70 éve nemesítenek cseresznyét és meggyet. Az idén fajtaújdonságokat mutatott be nemesítőjük, Apostol János. Fontos szelekciós szempont volt a méret és húskeménység, cseresznyénél a repedésre való hajlam, meggynél a betegségekre való érzékenység. A már névvel rendelkező fajták mellett 26 ígéretes hibrid is van az ültetvényben.

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Kitart a bioalma-készlet

Az új szüretig kitart a bioalma – olvasható a biogyümölcs-termesztő szervezeteket tömörítő Európai Biogyümölcs Fórum közleményében.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Egyre népszerűbbek az iskolakertek

Felbecsülhetetlen szerepe van az iskolakerteknek és az azokat vezető pedagógusoknak a felnövekvő generáció környezeti nevelésében - jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Écsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kertészeti eszközátadó ünnepségén, szerdán.

Lisztharmatrezisztens paprikaállomány

A szegedi Flóratom Kft. szentmihályi kertészetében több évtizede hajtatnak paprikát, ami az áttelelő technológiából, a termálvizes fűtésből adódóan, valamint a téli, kora tavaszi jó árak miatt jövedelmező. Ugyanakkor a termesztőberendezés, a termesztésmód jellegéből és a szélsőségessé vált időjárásból eredően keresik azokat a fajtákat, megoldásokat, amelyekkel növelhetnék a jelenlegi bevételeket és nyereséget.

Sáskajárás veszélyezteti a szardíniai juhtenyésztőket

Szokatlan méretű sáskajárás keseríti meg a gazdák dolgát az olasz Szardínia szigetén: több millió rovar lepte el a kaszálókat, veszélyeztetve ezzel az idei kaszálást.