Back to top

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
Fotó: Elijah J. Talamas, USDA
A nemzetközi kutatócsoport az Európai Unió által támogatott, a Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (CABI) irányításával zajló BINGO (Breeding Invertebrates for Next Generation BioControl – gerinctelen állatok tenyésztése újgenerációs bioszabályozási technikák számára) projekt keretében azonosították az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) parazitált tojásaiból kikelő szamuráj darazsat (Trissolcus japonicas). Fölfedezésüket a Journal of Pest Science szakfolyóiratban publikálták, adta hírül a phy.org.

Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy a szamuráj darázs hogyan került be Svájcba, de valószínű, hogy maguk a poloskák hurcolták be testükön saját ellenségeiket, a nem több mint 2 mm nagyságú apró darazsakat.

Bár Svájcban azonosították, nem biztos, hogy itt jelent meg először Európában a darázsfaj, nagy a valószínűsége, hogy a számára kedvezőbb éghajlatú Olaszországban telepedett meg.

Bővebben olvasna a témáról? Keresse a cikket a Kertészet és Szőlészet 13. heti tematikus számában, ami a Biológiai alapú növényvédelem lehetőségei dolgozza föl a különböző kertészeti kultúrákban.

Addig is ízelítőül egy videó a szamuráj darázs életmódjáról:

Samurai Wasps Say 'Smell Ya Later, Stink Bugs' | Deep Look

 

 

Forrás: 
phys.org/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Megnyílt a világ egyik legkülönösebb hotelje - szobanövényeknek

Sokféle hotel létezik már a bababaráttól a kutyabaráton át, de olyan, ahol csak szobanövények szállhatnak meg még nem volt. Álmodtak egy nagyot az alapítók, megkönnyítik a növénytulajdonosok nyaralását, és még jó reklámot is csinálnak maguknak.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Kiszámolták, mennyivel kevesebb vegyszerrel lehet megvédeni a rezisztens szőlőket

Mint a világon mindenütt, Olaszországban is a betegség-ellenálló szőlőfajták felé fordul a figyelem. Saját nemesítésű fajtáik vannak, most pedig közreadták a számokat a növényvédelemben felhasznált szerek mennyiségéről. Ezek a szőlők nemcsak ellenállók a betegségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben, hanem lényeges megtakarítás is elérhető velük a hagyományos fajtákkal és művelésmódokkal szemben.