Back to top

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

Véleménye szerint a szemléletformáló kampányok is sokat segítettek abban, hogy a vevők tudatosabban vásárolnak, mint korábban. Ennek ellenére szerinte még bőven van tartalék a fogyasztók protekcionizmusában és a tisztességtelen élelmiszerfeldolgozók elleni harcban is.

Az elmúlt években volt néhány nagyon hangos élelmiszerbotrány az Európai Unióban, hogy mást ne említsünk, a halálos áldozatokat követelő biocsíra esete, vagy a marhahúsként eladott lóhúsé. Bár időnként vannak aggasztó hírek, manapság mintha nem hallanánk ennyire durva élelmiszerbotrányokról. Javult volna az élelmiszerlánc biztonsága?

Zsigó Róbert: szeretnénk előrelépni az élelmiszerbűnözés visszaszorítása terén
– Folyamatosan vannak megoldandó kérdések, amelyeknek hatása van az élelmiszerláncra. Ugyanakkor van javulás, ennek pedig több összetevője is van. 2012-ben megalakult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely egy erős központi hatóság, ahol a kollégák elmúlt esztendőkben végzett munkája komoly eredményeket hozott, olyan értelemben is, hogy a szemléletformáló kampányoknak köszönhetően a fogyasztók tudatosabbak lettek, és jobban odafigyelnek arra, hogy mit vásárolnak. Emellett a hatósági munka is intenzívebb lett.

Kiépült egy laborhálózat, ami elengedhetetlen az élelmiszerlánc-biztonság szavatolásához. A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) is olyan munkát végzett az elmúlt 7 esztendőben, amire a vásárlók is odafigyeltek.

Arról nem beszélve, hogy a KÜI 11 milliárd forintnyi áfacsalásra derített fényt ez idő alatt. Tehát ez nemcsak élelmiszer-biztonsági kérdés, hanem a feketegazdaság elleni harc is.

A szemléletformáló kampányok és a közétkeztetés átalakítása is sokat változtatott a fogyasztók hozzáállásán. A felmérések szerint az emberek úgy vélik, hogy az élelmiszerlánc biztonsága az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az állam felügyel. Ez egyébként teljesen jogos elvárás a lakosság részéről, a biztonság garantálása ugyanis tipikusan állami feladat.

A Nébih általános megítélése is rendkívül kedvező. Segítettek ebben azok a szinte megrázó videók, amelyeket a hatóság közzétesz időnként a rajtaütéseiről?

Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Fotó: MTI - Mónus Márton
– Igen, ezekkel teljesen egyértelműen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az élelmiszergazdaságban vannak olyan tisztességtelen szereplők, akik a vásárlókat is veszélyeztetik, és hogy fellépünk ellenük.

Ez komoly dolog, hiszen az élelmiszerhamisítás és az élelmiszerekkel való trükközés a kábítószer-kereskedelem után a második legnagyobb üzlet.

A megfékezése érdekében folyamatosan fejlesztjük eszközeinket, a laborhálózatot és a felszereléseket. Nem véletlen, hogy a Nébih működéséről rendelkező jogszabály előírja, hogy a befolyó élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani. A leleplező videók közzétételének van egyébként egy másik oka is: a tisztességes vállalkozásoknak is üzenünk velük, hogy lássák, tudják, fellépünk az érdekeik védelmében.

Rendszeresen hallani az élelmiszerbiztonságról szóló diskurzusokban, hogy a gondok egy része abból adódik, hogy a magyar vásárlók jelentős része még mindig egyedül az ár alapján dönt, és más, adott esetben a biztonságot szavatoló szempontokat nem veszi figyelembe. Változik ez a helyzet?

– A felmérések szerint ebben lassú haladás van. A vásárlók több, mint a fele fontosnak tartja a magyar eredetet, a minőséget, és bár az ár még mindig meghatározó, elmozdulás érezhető, már nem ez az egyetlen szempont. Ennek kézenfekvő gazdasági okai is vannak: a válság idején a fogyasztók értelemszerűen az árat tartották a legfontosabbnak, azóta azonban a növekvő keresetek miatt egyre inkább képbe jönnek újabb szempontok is.

A kiskereskedelmi forgalom is folyamatosan, évek óta növekszik, és már nem mindegy az embereknek, hogy milyen élelmiszerekre költik a pénzüket.

Ebben segítenek a már említett szemléletformáló kampányok is, amelyek szintén azt sugallják, hogy a vevők nézzék meg jobban, hogy mit vesznek, és ne csupán az ár alapján döntsenek. Ma már a gyerekek is rendelkeznek ilyen alapvető információkkal, hiszen a kampányaink révén őket is elérjük. Akinek van gyereke, az tudja milyen fontos ez, hiszen sok esetben a gyerekek igénye határozza meg, hogy milyen élelmiszert vásárol a család. Lépésről lépésre nekik is tudatosabb fogyasztókká kell válniuk. Ez visszajelzés az élelmiszeriparnak is, amelynek reagálnia kell a változó – egyre magasabb – fogyasztói igényekre, és ennek érdekében fejlesztéseket is eszközölnie kell. Szóval, összességében még mindig az ár a legfontosabb tényező a magyarok élelmiszervásárlásában, de egyre nagyobb súllyal esnek latba olyan szempontok is, mint a minőség és az eredet. Ez kedvez a magyar termékeknek.

Az egységes uniós piacon egyáltalán lehet vagy kell a magyar vásárlókat arra sarkallni, hogy magyar árut vegyenek? Nem a piaci folyamatok döntenek végül?

– Azt gondolom, mindenképp arra kell ösztönözni a vásárlókat, hogy ha csak tehetik, magyar termékeket vásároljanak. Azt kell célul kitűznünk magunk elé, hogy a magyar gazda által termelt alapanyagot lehetőleg magyar élelmiszeripari szereplők dolgozzák fel, lehetőleg minél jobb minőségben, és a hazai vásárlók ezeket részesítsék előnyben. Egyébként a Helyi Termék Éve programunk is ezt igyekezett népszerűsíteni – nem véletlenül, hiszen az igény teremt piacot a magyar feldolgozóknak és termelőknek egyaránt. Mindez nem múlt el hatástalanul.

A felmérések szerint a magyar emberek a zöldség- gyümölcsök, a tejtermékek és a húsok esetében tartják a legfontosabbnak, hogy magyar terméket vásároljanak.

Az a célunk, hogy ez a szemlélet minél jobban elterjedjen. Ebben vannak még tartalékaink: protekcionizmusban messze nem értük még utol például az osztrák vásárlót.

Az utóbbi években a sertéspestis, a madárinfluenza és más állatbetegségek is sok problémát okoztak. Most az ilyen ügyek némileg lecsendesedni tűnnek, de egy újabb járvány esetén komoly piaci zavarok adódhatnak. Mennyire vagyunk védve egy-egy ilyen járvánnyal szemben?

Az állategészségügyi hatóságok szerencsére megfelelő módon kezelték és kezelik az ilyen helyzeteket. Ennek ellenére azt sajnos nem lehet mondani, hogy ezek az állatbetegségek ma már nem fenyegetnek. A 2016–17-es madárinfluenza nagyon rosszul érintette a baromfiágazatot, különösen a víziszárnyasok állományában okozott nagy károkat. Az is nagyon fontos, hogy itt egy agrárdiplomáciai feladat is adódott. Több országgal sikerült megkötni a regionalizációról szóló szerződést, vagyis sikerült elérni azt, hogy a betegség felbukkanása esetén legfeljebb egy-egy régió esetében vezessenek be tilalmat, és ne az egész országra vonatkoztatva. A hatóság helytállását egyértelműen igazolja, hogy 2017. augusztus végén hazánk visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát.

A sertéspestis esetében eddig sikerült megakadályozni a betegség megjelenését a házi sertésekben.

Ugyanakkor fontos, hogy felelőtlen emberi magatartással, fertőzött állatokból származó termékekkel, azokból keletkezett élelmiszer-hulladékkal, ragályfogó tárgyakkal, gépjárművel, illegális sertésszállítással nagyon rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat a betegség. Éppen ezért az ország minden állattartója és vadásza esetében nagyon fontos a járványvédelmi előírások betartása.

Milyen jogszabályi változásokkal, jogalkotási javaslatokkal készülnek az idei évre?

– Az élelmiszerlánc olyan terület, ahol általában nem 1 éven belül történnek a nagy változások, de bizonyos dolgokat kívánunk indítani az idén. Szeretnénk előrelépni az élelmiszer-bűnözés visszaszorítása terén.

Ennek érdekében egy olyan jogszabály megalkotásán dolgozunk, amelynek értelmében mindazok, akiket élelmiszer-hamisításon kaptak, legyenek eltiltva az élelmiszer feldolgozásától.

Ebben az esetben a személyes felelősségre vonást kell jobban kidolgoznunk. Az a célunk, hogy a csalók ne tudjanak hirtelen céget váltani, és aki egyik nap élelmiszer-hamisításban utazott, az az elmarasztalása után ne tudja egy másik cég mögé bújva folytatni a tevékenységét.

Ez egy bizonyos időre szólna, vagy az adott személyt örökre eltiltanának mindenféle élelmiszeripari tevékenységtől?

– Jelenleg tart az egyeztetés arról, hogy milyen formában és milyen módon kellene ezt megvalósítani, de az a célunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely a jelenlegi jogi keretek között a leghatékonyabban biztosítja a csalók kiszorítását az élelmiszer-feldolgozás területéről.

Milyen feladatot emelne még ki a közeljövő munkájából?

– A céljaink között szerepel egy egységes nemzeti élelmiszer-védjegy, egyfajta ernyővédjegy megalkotása is. Jelenleg több mint 50 élelmiszer-védjegy van for­galomban, és ennél lényegesen több jelölést találhatunk a termékeken. Ezek célja, hogy tájékoztassák a tudatos vásárlókat, ám ebben a számban ezt a célt már nem érik mindig el. Szeretnénk létrehozni egy olyat, amely könnyen megjegyezhető, ami­vel azonosulni tudnak a vásárlók, és amely egységesen képes jelölni a legkiválóbb, a minőségi magyar termékeket. Ennek a kidolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

A vidék biztonságáért együttműködik az agrártárca az Országos Polgárőr Szövetséggel

A tanya- és a zárkerti programok, a többmilliárdos mezőgazdasági beruházások révén fejlődik, vagyonában is egyre gyarapodik a magyar vidék, melynek védelme valamennyiünk számára fontos. Különösen a tanyás térségek, mezőgazdasági külterületek személy- és vagyonvédelmében jelentős segítséget nyújtanak a polgárőrök, akiknek áldoztatos munkáját nem tudjuk eléggé megköszönni – fogalmazott Feldman Zsolt szombaton, a VIII. Országos Lovas Polgárőr Szemlén.

Ahol hallgatói előírás a csokoládé kóstolás

Szeptembertől új évfolyammal indul az ország első, diplomás Csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzése.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Kajsziidény közepén Tordason

A világ kajszinemesítői elsősorban korai és még koraibb fajták létrehozásán dolgoznak, a fajtaoltalomra bejelentett újdonságok kétharmada a korai és középkorai érésidőbe tartozik. A középidőben érő fajták száma csak az utóbbi években kezdett gyarapodni. Ezeket a mi fő fajtánkkal, a Magyar kajszival egy csoportban érő kajszikat mutatták be a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Átmeneti segítség a csemegekukorica- és zöldbabtermelőknek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Sumi Agro Hungary Kft. kérelmére két készítményre adott ki szükségfelhasználási engedélyt június 26-től augusztus 31-ig, egyebek közt csemegekukorica és zöldbab-állományokban.

A mezőgazdasági termelés növekedése alacsonyan tartja az árakat

A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat - állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.