Back to top

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Fertőszentmiklós környékén átlagos kontinentális éghajlat jellemző, de Harka, Kópháza vidékén már csapadékosabb, hűvösebb az idő, ott érzi nagyon jól magát a Tramini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Zöld veltelíni és a Pinot noir. A legértékesebb, legkiegyenlítettebb klímájú dűlők Fertőrákos és Balf közt a Fertő tóra néznek, ott a víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő hatása érvényesül és állandó a széljárás, kevésbé fertőznek a gombás betegségek. A Vincellér Borház ültetvényei felerészben ott találhatók, mondta el a cég ügyvezetője, ifjabb Molnár Tibor a Wineglass Communication által szervezett bemutatón.

Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
A borvidéken mészkő és csillámpala a jellemző kőzet, ebből ered a soproni borok egyedi, jól megkülönböztethető sós-ásványos jellege.

Nem testességükről ismertek, hanem inkább arról a sokszínűségről, amit a különböző termőhelyek lehetővé tesznek. Sopron ismert fajtái a Kékfrankos és a Zöld veltelíni, amelyek a szomszédban, Burgenlandban is fontos szerepet töltenek be a borászatban.

Ausztriában tanult évekig Molnár Tibor is, szőlőültetvényben és pincében egyaránt dolgozott. Elsősorban az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg, mint mondja, véresen komolyan veszik a dolgukat. Ott tanulta meg, mennyire fontos, hogy a szőlő egyforma érettségi fokú legyen: nem a mustfok a legfontosabb, hanem az egyöntetű alapanyag.

A Vincellér-borok arculatát a primőr borokra kialakított „első gólya” címke alapján fejlesztették tovább. Most a primőrök mellett a Vincellér alapborok feliratán is visszaköszön a gólyacsőr. Fekete-fehér mintásak a Molnártiti Selection tételek címkéi, a mustok és a gyöngyözőbor játékos megjelenésű. Ez a négy termékcsalád alkotja a cég kínálatát. Összesen 27 hektáron gazdálkodnak, a cég három család tulajdonában van.

Fontos fajtájuk a Zenit, amit Király Ferenc nemesített Pécsen, és mára sokfelé szívesen termesztik az országban. Kevés hónaljhajtást hoz, ezért könnyen kezelhető, bora pedig zamatos, illatos, élénk savtartalmú.

A fajta túlérve jól aszúsodik. Tavaly a Zenitből magas alkoholtartalmú, érett, de élénk savú, alkoholos édességet rejtő bort készítettek. 2018 nyara aszályosba fordult, nagyon gyorsan értek a szőlők, mindenkit felkészületlenül ért a korai szüret. A Zenit tavaly augusztus végén már 22 mustfokos volt, és kevésbé illatos, mint szokott.

A fehér alapborok irányított erjesztéssel, a termőhely jellegzetességeit nem elnyomó fajélesztővel, 12-13 °C-on készülnek. Ilyen a tavalyi Kékfrankos rozé is, amihez azonban olyan fajélesztőt választottak, amelyik akár fagyponton is dolgozik, magas az alkoholtűrése, és nem „gyümölcsbomba” rozét eredményez, hanem világos, elegáns, visszafogottabb italt.

Nehéz év szülte újdonságok

2010 nagyon nehéz év volt a szőlőtermesztésben, akkor több újítással álltak elő. Az idősebb testvér, Molnár Ákos ötlete volt, hogy rozé gyöngyözőbort készítsenek, ez lett a Fizzi Miska, amit

már Japánba is szállítanak. Rozéból készül, szénsav és kis mustsűrítmény hozzáadásával.

Ugyancsak 2010-ben kezdtek mustot kínálni. Zöld veltelíni, illetve Zweigelt az alapanyag, Ausztriában hőkezelik, szűrik és palackozzák. Zöldike és Piri néven kerülnek forgalomba, 2-2 ezer palackkal. Legnagyobb tételben a budapesti Il Pomodoro étterem vásárolja.

Minden bort Ausztriában palackoznak, egy arra szakosodott borászatnál, ahol verhetetlen áron, osztrák alapossággal dolgoznak.

A Molnártiti Selection borok öreg tőkék teljesen érett vagy enyhén túlérett terméséből készülnek természetes úton, vagyis fajtától függően héjon áztatással, spontán erjedéssel, 17-18 °C-on.

A kierjedt bort acéltartályban tartják addig, amíg föl nem szabadul egy 500 literes, zempléni tölgyből készült hordó, amiben aztán két évig érik finomseprőn. Ez az idő elég ahhoz, hogy nagyon finom, lekerekített, természetesen letisztult, stabil bor legyen belőle, amit palackozás előtt már csak szűrni kell. Aztán legalább féléves palackos érlelés után kerülhet forgalomba. Ezek a borok hosszan eltarthatók és élvezhetők, elegánsak, alig kell kénezni azokat, jól érzékelhető bennük a termőhelyi sajátosság. A 2015-ös Zöld veltelíni megfelelt ennek a leírásnak, még mindig fiatalnak érződő, elegáns bor. Nehezebben érthető egy még idősebb, hordós érlelésű rozé. Nem kell hűteni ezt a Kékfrankos rozét, figyelmeztetett Molnár Tibor, amiben 2-3 gramm maradék cukor jelzi, hogy természetes élesztőkkel erjedt. Különleges típus a rozék közt, lehet, hogy a következő szüretből származókat inkább sillerként fogják forgalomba hozni, az kevésbé zavarná meg a fogyasztókat.

Az első Zweigelt-ültetvényt idősebb Molnár Tibor telepítette Magyarországon, úgyhogy ez a fajta különleges megbecsülésnek örvend a cégnél. A legújabb, 2011-es telepítésű ültetvényben egy vízszintesre lekötözött szálvesszőn nevelik, ahol a fürtök egy szintben helyezkednek el, így egyformán érnek. Így már 18,5-19 mustfoknál szedhető, bársonyos tanninokkal. 2014-ben vadélesztővel erjesztették, ez volt az első kísérlet vörösbornál a természetes erjesztésre.

Vörösbornak általában október első hetében szedik a Kékfrankost, amit tőkénként 7-8 fürttel terhelnek. Évjárattól és fekvéstől függően alapbor vagy válogatás készülhet belőle.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét

Az idei évben 18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét, amely a Balatoni Borrégió egészét lefedi. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó verseny kiváló lehetőséget teremt a balatoni borok számára a nemzetközi porondon való megmutatkozáshoz – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Veszprémben.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Érdemes élni a fejlesztési pályázatok lehetőségével

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében.

Kell egy kis pezsgés!

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2021. május 7-én elindította „PEZSEGJ SZABADON!” kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékkel való fogyasztására ösztönzi a fogyasztókat a Covid-19 utáni nyitást követően.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.