Back to top

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Fertőszentmiklós környékén átlagos kontinentális éghajlat jellemző, de Harka, Kópháza vidékén már csapadékosabb, hűvösebb az idő, ott érzi nagyon jól magát a Tramini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Zöld veltelíni és a Pinot noir. A legértékesebb, legkiegyenlítettebb klímájú dűlők Fertőrákos és Balf közt a Fertő tóra néznek, ott a víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő hatása érvényesül és állandó a széljárás, kevésbé fertőznek a gombás betegségek. A Vincellér Borház ültetvényei felerészben ott találhatók, mondta el a cég ügyvezetője, ifjabb Molnár Tibor a Wineglass Communication által szervezett bemutatón.

Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
A borvidéken mészkő és csillámpala a jellemző kőzet, ebből ered a soproni borok egyedi, jól megkülönböztethető sós-ásványos jellege.

Nem testességükről ismertek, hanem inkább arról a sokszínűségről, amit a különböző termőhelyek lehetővé tesznek. Sopron ismert fajtái a Kékfrankos és a Zöld veltelíni, amelyek a szomszédban, Burgenlandban is fontos szerepet töltenek be a borászatban.

Ausztriában tanult évekig Molnár Tibor is, szőlőültetvényben és pincében egyaránt dolgozott. Elsősorban az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg, mint mondja, véresen komolyan veszik a dolgukat. Ott tanulta meg, mennyire fontos, hogy a szőlő egyforma érettségi fokú legyen: nem a mustfok a legfontosabb, hanem az egyöntetű alapanyag.

A Vincellér-borok arculatát a primőr borokra kialakított „első gólya” címke alapján fejlesztették tovább. Most a primőrök mellett a Vincellér alapborok feliratán is visszaköszön a gólyacsőr. Fekete-fehér mintásak a Molnártiti Selection tételek címkéi, a mustok és a gyöngyözőbor játékos megjelenésű. Ez a négy termékcsalád alkotja a cég kínálatát. Összesen 27 hektáron gazdálkodnak, a cég három család tulajdonában van.

Fontos fajtájuk a Zenit, amit Király Ferenc nemesített Pécsen, és mára sokfelé szívesen termesztik az országban. Kevés hónaljhajtást hoz, ezért könnyen kezelhető, bora pedig zamatos, illatos, élénk savtartalmú.

A fajta túlérve jól aszúsodik. Tavaly a Zenitből magas alkoholtartalmú, érett, de élénk savú, alkoholos édességet rejtő bort készítettek. 2018 nyara aszályosba fordult, nagyon gyorsan értek a szőlők, mindenkit felkészületlenül ért a korai szüret. A Zenit tavaly augusztus végén már 22 mustfokos volt, és kevésbé illatos, mint szokott.

A fehér alapborok irányított erjesztéssel, a termőhely jellegzetességeit nem elnyomó fajélesztővel, 12-13 °C-on készülnek. Ilyen a tavalyi Kékfrankos rozé is, amihez azonban olyan fajélesztőt választottak, amelyik akár fagyponton is dolgozik, magas az alkoholtűrése, és nem „gyümölcsbomba” rozét eredményez, hanem világos, elegáns, visszafogottabb italt.

Nehéz év szülte újdonságok

2010 nagyon nehéz év volt a szőlőtermesztésben, akkor több újítással álltak elő. Az idősebb testvér, Molnár Ákos ötlete volt, hogy rozé gyöngyözőbort készítsenek, ez lett a Fizzi Miska, amit

már Japánba is szállítanak. Rozéból készül, szénsav és kis mustsűrítmény hozzáadásával.

Ugyancsak 2010-ben kezdtek mustot kínálni. Zöld veltelíni, illetve Zweigelt az alapanyag, Ausztriában hőkezelik, szűrik és palackozzák. Zöldike és Piri néven kerülnek forgalomba, 2-2 ezer palackkal. Legnagyobb tételben a budapesti Il Pomodoro étterem vásárolja.

Minden bort Ausztriában palackoznak, egy arra szakosodott borászatnál, ahol verhetetlen áron, osztrák alapossággal dolgoznak.

A Molnártiti Selection borok öreg tőkék teljesen érett vagy enyhén túlérett terméséből készülnek természetes úton, vagyis fajtától függően héjon áztatással, spontán erjedéssel, 17-18 °C-on.

A kierjedt bort acéltartályban tartják addig, amíg föl nem szabadul egy 500 literes, zempléni tölgyből készült hordó, amiben aztán két évig érik finomseprőn. Ez az idő elég ahhoz, hogy nagyon finom, lekerekített, természetesen letisztult, stabil bor legyen belőle, amit palackozás előtt már csak szűrni kell. Aztán legalább féléves palackos érlelés után kerülhet forgalomba. Ezek a borok hosszan eltarthatók és élvezhetők, elegánsak, alig kell kénezni azokat, jól érzékelhető bennük a termőhelyi sajátosság. A 2015-ös Zöld veltelíni megfelelt ennek a leírásnak, még mindig fiatalnak érződő, elegáns bor. Nehezebben érthető egy még idősebb, hordós érlelésű rozé. Nem kell hűteni ezt a Kékfrankos rozét, figyelmeztetett Molnár Tibor, amiben 2-3 gramm maradék cukor jelzi, hogy természetes élesztőkkel erjedt. Különleges típus a rozék közt, lehet, hogy a következő szüretből származókat inkább sillerként fogják forgalomba hozni, az kevésbé zavarná meg a fogyasztókat.

Az első Zweigelt-ültetvényt idősebb Molnár Tibor telepítette Magyarországon, úgyhogy ez a fajta különleges megbecsülésnek örvend a cégnél. A legújabb, 2011-es telepítésű ültetvényben egy vízszintesre lekötözött szálvesszőn nevelik, ahol a fürtök egy szintben helyezkednek el, így egyformán érnek. Így már 18,5-19 mustfoknál szedhető, bársonyos tanninokkal. 2014-ben vadélesztővel erjesztették, ez volt az első kísérlet vörösbornál a természetes erjesztésre.

Vörösbornak általában október első hetében szedik a Kékfrankost, amit tőkénként 7-8 fürttel terhelnek. Évjárattól és fekvéstől függően alapbor vagy válogatás készülhet belőle.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőmolyok elleni védekezés lehetőségei

A szőlő generatív részeit károsító molyok nagy terméskiesést okozhatnak tömeges előfordulásuk esetén. A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) és nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) a magyarországi szőlőültetvényekben és kertekben ha nem is minden évben és mindenütt, de meglehetősen gyakran fordul elő, így érdemes áttekinteni a védekezési lehetőségeket

A fagykár jelentősen csökkentheti a franciák idei bortermelését

A francia szőlőültetvényeket ért fagykárok közel harmadával csökkenthetik a bortermelést az elmúlt évekhez képest – közölte a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal a bortermelők első becsléseire hivatkozva.

Talajtakarás homoki ültetvényekben

Néhány hete, a Kertészet és Szőlészet 12. számunkban írtunk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szőlőültetvények talajtakarásával foglalkozó előadásairól. Mint elhangzott, minden ültetvényben a helyi körülményekhez kell igazítani a takarónövények fajösszetételét. Cikkünk szerzője évtizedek óta foglalkozik a homoki szőlők sortakarásával.

Kicsit tradicionális, kicsit innovatív - Pályakezdés a hazai agráriumban

Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak a mai magyar mezőgazdaságban? A szakmai gyakorlat vagy az elméleti tudás a fontosabb? A generációváltás generációk közötti ellentétekkel is jár? Az MMG Direkt e heti adásában a MATE hallgatóit kérdeztük, hogyan látják a pályakezdők helyzetét. A beszélgetést már az MMG Gazdahang podcast csatornánkon is meghallgathatja.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Románia Délkelet-Európa borhatalma

A bukaresti VINARIUM Nemzetközi Borversenyre mintegy 1200 mintát várnak a világ minden tájáról május 27. és 30. között.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Egy magyar borászat Kínában

Bár Kínáról elsősorban nem a bor jut eszünkbe, de tény, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős szereplővé vált a hatalmas ázsiai ország a világ borpiacán. Európán kívül már régóta Kína a magyar bor egyik legnagyobb vásárlója, ráadásul a kínai borigény évről évre meredeken növekszik.

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.