A tájékozatlan fogyasztók gyakran jobban tartanak a növényvédőszer-maradéktól, mint a készítmények használata nélkül megjelenő kórokozóktól. Pedig a szalmonella, az anyarozs, a fuzárium vagy a különböző penészgombák toxinjai közvetlenül károsítják az egészségünket.
Növényvédő szerekre szükség van ahhoz, hogy elegendő élelmiszerrel lássuk el a Föld népességét. A 2050-re várható több mint 9 milliárd ember ellátásához 70 százalékkal több élelemre lesz szükség. Ehhez nem tudunk több mezőgazdasági területet bevonni a termelésbe, elsősorban a hozamok növelésével kell megoldani a problémát és nem elhanyagolható a megtermelhető mennyiség védelme.
Becslések szerint napjainkban is a világon a termés harmada vész kárba a kártevők, kórokozók és gyomnövények miatt.
Tisztán biotermeléssel nem lehet kiváltani a hagyományos mezőgazdaságot. Bizonyos körülmények közt az organikus termesztés hozamai megegyeznek a hagyományos gazdálkodáséval, de a legtöbb területen harmadával elmaradnak attól. A Bayer kínálatában a hagyományosak mellett biológiai növényvédő szerek és vetőmagok is találhatók.
A növényvédő szerek ugyanakkor a világ legtöbbet vizsgált és legszigorúbban ellenőrzött anyagai között vannak. Csak azok a hatóanyagok kaphatnak felhasználási engedélyt, amelyek laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi vizsgálatok során bizonyították, hogy nem veszélyesek az emberre, az állatokra és a környezetre. Manapság egy új készítmény kifejlesztése 200 millió euróba kerül, amiből 70 milliót a biztonságosság ellenőrzésére költenek.
Rendszeresen hírt adnak arról, hogy növényvédőszer-maradékot találnak különböző friss termékekben, de az legtöbbször a megengedett határérték alatt marad, így nem káros a fogyasztásuk.
Az analitikai módszerek olyan kifinomultak, hogy már egy évtizede képesek voltak egy szem kockacukrot kimutatni a Boden-tó vizében!
A megengedett szermaradék értékeket százszoros biztonsági faktorral határozzák meg, ez olyan, mintha autózáskor nem 60 méter lenne a biztonságos követési távolság 120 km/órás sebességnél, hanem 6 kilométer. Vagyis a szermaradék még a megengedettnél kissé nagyobb mennyiségben sem ártalmas az emberre vagy az állatokra, de már nem hozható forgalomba az a termék, ami túllépi a határértéket.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint az európai élelmiszerek több mint 98 százaléka megfelelt az előírásoknak, a hazai eredmény 97 százalék.
Nemcsak a készítményeket vizsgálják szerteágazón, a használatukra is szigorú szabályok vonatkoznak: csak szakképesítéssel, egy idényben korlátozott számban szabad kijuttatni azokat, és be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időket.
A szabályok egy része a méhek védelmére szolgál, hogy még a rovarölő szerek se legyenek káros hatással rájuk, ezt nevezik méhkímélő technológiának.
A méhek és más beporzó rovarok létszámát úgy is próbálják növelni a termesztők, hogy virágos keverékkel vetik be a sorközöket vagy a táblák szélén alakítanak ki olyan virágzó sávokat, ahol sokféle hasznos rovar talál magának élelmet és lakóhelyet.
