Back to top

Mangalica: a válság után új piacon

A bakonszegi Horizont 98 Kft. a legnagyobbnak számít a magyar mangalicatartók között. Nyolcezer hízót állítanak elő évente, amelyeket általában a bejáratott piaci rend szerint értékesítik. Ez a rend borult fel 2018 tavaszán.

Ez a rend borult fel 2018 tavaszán, amikor is kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját magyarországi vaddisznókban, és ennek hatására állategészségügyi korlátozásokat vezettek be. A piac pillanatok alatt riadtan reagált. A történtekről és a kilábalás lehetőségeiről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat ügyvezető igazgatóját.

Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Ha csak szóba kerül az afrikai sertéspestis, a szakember rögtön összerándul. Ez nem csoda, hiszen csak 2018-ban összességében 100 millió forintos kárt és ráfizetést okozott ez a betegség a Horizont 98 Kft. Eleken működő sertéstelepének.

Először is, a „botrány” azzal kezdődött, hogy áprilisban teljes egészében leállt a hízósertés értékesítése, ami erős 2–2,5 hónapig eltartott. Amikor aztán júniusban újra megmozdult a piac, abban sem volt sok köszönet, mert a korábbi 640 forint helyett annak mindössze kétharmadát, tehát immár csak körülbelül 420–430 forintot kínáltak a sertésért a vevők.

A másik baj az értékesítés leállásából, vagyis az amiatti túltartásból következett. Volt olyan időszak, hogy egyszerre 8 ezer disznót kellett etetni. Ne feledjük, hogy mangalicáról van szó, amely alapvetően különbözik a modern sertésfajtáktól. A nagyüzemi hízók fél év alatt elkészülnek, de a mangalicának 1–1,5 év kell, hogy tisztességesen meghízzon. Ehhez hasonlóan nagy a különbség az állatok takarmány-felhasználásában: a mangalica kétszer-háromszor annyi tápból állít elő 1 kg élősúlyt, mint a különböző fehér hússertések.

Az eleki telepen korábban kb. 4 ki­lo­gramm takarmányból tudtak előállítani 1 ki­lo­gramm mangalica-élőtesttömeget, de a múlt év végi elszámolásnál kiderült, hogy a 8 ezer disznó átlagában 6,2 kilogrammra emelkedett a fajlagos takarmányfelhasználás.

A tápot kilónként 72–73 forintért lehet felszámolni. Ha 4 kilogramm táp megetetésével számolunk 1 kilogramm élő testtömeggyarapodáshoz, ez minden egyes kilóra 292 forintot tesz ki. Ehhez képest a 6,2 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás 452 forintba kerül, tehát minden meghizlalt kilónál 160 forintot tesz ki a különbség – azaz ennyi a kilónkénti ráfizetés. Tavaly végül is 540 forintra jött ki a kilogrammonkénti átlagár, ami azt jelenti, hogy hízónként 10–15 ezer forintos ráfizetést voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az újbóli szállítás és értékesítés csak akadozva indult meg, és idén február óta mondhatják el, hogy a régi kerékvágás szerint dolgozhatnak.

Azóta szállíthatnak Mohácsra havi 600 állatot, és már az Olmos és Tóth Kft. is bejelentkezett heti 200 darabos igénnyel.

Ez idő tájt kilogrammonként 640 forintot fizetnek a mangalicáért hasított félsertésként, amihez Szabó Béla annyit tesz hozzá, hogy az önköltség megtérüléséhez legalább 700 forintos átlagos felvásárlási árra volna szükség. Sőt, ők szeretnének ezen túllépni, és új filozófiát, új üzleti stratégiát céloztak meg. Az a véleményük, hogy ha a mangalicát hízóként adják el, 60 ezer forinttal számolhatnak érte darabonként. Ha ugyanezt az állatot levágják és úgy értékesítik, akkor darabonként 100 ezer forintot könyvelhetnek el, míg ha úgymond „bélbe rakják” a hízót, azaz teljesen feldolgozzák, akkor ugyanazért disznóért már 250–300 ezer forintra számíthatnak.

Szőke mangalica: túltartva 10–15 ezer forint a ráfizetés

Először is körbenéztek külföldön, és egyből partnerre találtak: Nagybányán a TOTO Srl vásárol tőlük hízott mangalicát. Ez a kapcsolat már most is több mint ígéretes, de az lesz az igazi, amikor saját lábukra állnak. Ugyanis az eddig is keletkező technológiai selejtet egy vágóponton dolgozták föl, amiből kiderült, hogy a Horizont 98 Kft. mangalicatermékeire van igény, van vevői kör. Ezért úgy döntöttek,

létrehoznak egy húsüzemet, ahol hetente 50–100 hízott mangalicát tudnak teljes egészében feldolgozni készárunak. Ez még csak terv, de úgy vélik, 2020-ra elkészülhetnek ezzel a vágóhíddal és feldolgozóval.

A beruházásigényét 300 millió forintra becsülik. Itt kizárólag hagyományos mangalicatermékeket állítanak elő és visz­nek piacra. Felmérésük szerint egyre nő a kereslet az ilyen készítmények iránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Olaszországban több használt traktor fogyott

Még nem ért véget az olasz gépforgalmazási krízis, derült ki az idei adatokból. Míg az Európai Unió többi tagországában nőtt az új erőgépek forgalma, az olasz gazdák továbbra is használt gépeket vásárolnak. Az Európa mezőgazdasági gépforgalmazóit tömörítő Cema vizsgálta 2019 első félévének forgalmát és megállapította, hogy 2018 hasonló időszakához képest 10 százalékkal több új traktort értékesítettek.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Forró volt a hangulat a csikóchampionátuson

Az augusztus 20-án megrendezett tattersalli eseményen nemcsak a nyárias időjárás miatt volt forró a levegő, hanem azért is, mert az ország legkiemelkedőbb csikóit vártuk az MSLT rendezvényére.