Back to top

Mangalica: a válság után új piacon

A bakonszegi Horizont 98 Kft. a legnagyobbnak számít a magyar mangalicatartók között. Nyolcezer hízót állítanak elő évente, amelyeket általában a bejáratott piaci rend szerint értékesítik. Ez a rend borult fel 2018 tavaszán.

Ez a rend borult fel 2018 tavaszán, amikor is kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját magyarországi vaddisznókban, és ennek hatására állategészségügyi korlátozásokat vezettek be. A piac pillanatok alatt riadtan reagált. A történtekről és a kilábalás lehetőségeiről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat ügyvezető igazgatóját.

Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Ha csak szóba kerül az afrikai sertéspestis, a szakember rögtön összerándul. Ez nem csoda, hiszen csak 2018-ban összességében 100 millió forintos kárt és ráfizetést okozott ez a betegség a Horizont 98 Kft. Eleken működő sertéstelepének.

Először is, a „botrány” azzal kezdődött, hogy áprilisban teljes egészében leállt a hízósertés értékesítése, ami erős 2–2,5 hónapig eltartott. Amikor aztán júniusban újra megmozdult a piac, abban sem volt sok köszönet, mert a korábbi 640 forint helyett annak mindössze kétharmadát, tehát immár csak körülbelül 420–430 forintot kínáltak a sertésért a vevők.

A másik baj az értékesítés leállásából, vagyis az amiatti túltartásból következett. Volt olyan időszak, hogy egyszerre 8 ezer disznót kellett etetni. Ne feledjük, hogy mangalicáról van szó, amely alapvetően különbözik a modern sertésfajtáktól. A nagyüzemi hízók fél év alatt elkészülnek, de a mangalicának 1–1,5 év kell, hogy tisztességesen meghízzon. Ehhez hasonlóan nagy a különbség az állatok takarmány-felhasználásában: a mangalica kétszer-háromszor annyi tápból állít elő 1 kg élősúlyt, mint a különböző fehér hússertések.

Az eleki telepen korábban kb. 4 ki­lo­gramm takarmányból tudtak előállítani 1 ki­lo­gramm mangalica-élőtesttömeget, de a múlt év végi elszámolásnál kiderült, hogy a 8 ezer disznó átlagában 6,2 kilogrammra emelkedett a fajlagos takarmányfelhasználás.

A tápot kilónként 72–73 forintért lehet felszámolni. Ha 4 kilogramm táp megetetésével számolunk 1 kilogramm élő testtömeggyarapodáshoz, ez minden egyes kilóra 292 forintot tesz ki. Ehhez képest a 6,2 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás 452 forintba kerül, tehát minden meghizlalt kilónál 160 forintot tesz ki a különbség – azaz ennyi a kilónkénti ráfizetés. Tavaly végül is 540 forintra jött ki a kilogrammonkénti átlagár, ami azt jelenti, hogy hízónként 10–15 ezer forintos ráfizetést voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az újbóli szállítás és értékesítés csak akadozva indult meg, és idén február óta mondhatják el, hogy a régi kerékvágás szerint dolgozhatnak.

Azóta szállíthatnak Mohácsra havi 600 állatot, és már az Olmos és Tóth Kft. is bejelentkezett heti 200 darabos igénnyel.

Ez idő tájt kilogrammonként 640 forintot fizetnek a mangalicáért hasított félsertésként, amihez Szabó Béla annyit tesz hozzá, hogy az önköltség megtérüléséhez legalább 700 forintos átlagos felvásárlási árra volna szükség. Sőt, ők szeretnének ezen túllépni, és új filozófiát, új üzleti stratégiát céloztak meg. Az a véleményük, hogy ha a mangalicát hízóként adják el, 60 ezer forinttal számolhatnak érte darabonként. Ha ugyanezt az állatot levágják és úgy értékesítik, akkor darabonként 100 ezer forintot könyvelhetnek el, míg ha úgymond „bélbe rakják” a hízót, azaz teljesen feldolgozzák, akkor ugyanazért disznóért már 250–300 ezer forintra számíthatnak.

Szőke mangalica: túltartva 10–15 ezer forint a ráfizetés

Először is körbenéztek külföldön, és egyből partnerre találtak: Nagybányán a TOTO Srl vásárol tőlük hízott mangalicát. Ez a kapcsolat már most is több mint ígéretes, de az lesz az igazi, amikor saját lábukra állnak. Ugyanis az eddig is keletkező technológiai selejtet egy vágóponton dolgozták föl, amiből kiderült, hogy a Horizont 98 Kft. mangalicatermékeire van igény, van vevői kör. Ezért úgy döntöttek,

létrehoznak egy húsüzemet, ahol hetente 50–100 hízott mangalicát tudnak teljes egészében feldolgozni készárunak. Ez még csak terv, de úgy vélik, 2020-ra elkészülhetnek ezzel a vágóhíddal és feldolgozóval.

A beruházásigényét 300 millió forintra becsülik. Itt kizárólag hagyományos mangalicatermékeket állítanak elő és visz­nek piacra. Felmérésük szerint egyre nő a kereslet az ilyen készítmények iránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...