Back to top

Mangalica: a válság után új piacon

A bakonszegi Horizont 98 Kft. a legnagyobbnak számít a magyar mangalicatartók között. Nyolcezer hízót állítanak elő évente, amelyeket általában a bejáratott piaci rend szerint értékesítik. Ez a rend borult fel 2018 tavaszán.

Ez a rend borult fel 2018 tavaszán, amikor is kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját magyarországi vaddisznókban, és ennek hatására állategészségügyi korlátozásokat vezettek be. A piac pillanatok alatt riadtan reagált. A történtekről és a kilábalás lehetőségeiről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat ügyvezető igazgatóját.

Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Ha csak szóba kerül az afrikai sertéspestis, a szakember rögtön összerándul. Ez nem csoda, hiszen csak 2018-ban összességében 100 millió forintos kárt és ráfizetést okozott ez a betegség a Horizont 98 Kft. Eleken működő sertéstelepének.

Először is, a „botrány” azzal kezdődött, hogy áprilisban teljes egészében leállt a hízósertés értékesítése, ami erős 2–2,5 hónapig eltartott. Amikor aztán júniusban újra megmozdult a piac, abban sem volt sok köszönet, mert a korábbi 640 forint helyett annak mindössze kétharmadát, tehát immár csak körülbelül 420–430 forintot kínáltak a sertésért a vevők.

A másik baj az értékesítés leállásából, vagyis az amiatti túltartásból következett. Volt olyan időszak, hogy egyszerre 8 ezer disznót kellett etetni. Ne feledjük, hogy mangalicáról van szó, amely alapvetően különbözik a modern sertésfajtáktól. A nagyüzemi hízók fél év alatt elkészülnek, de a mangalicának 1–1,5 év kell, hogy tisztességesen meghízzon. Ehhez hasonlóan nagy a különbség az állatok takarmány-felhasználásában: a mangalica kétszer-háromszor annyi tápból állít elő 1 kg élősúlyt, mint a különböző fehér hússertések.

Az eleki telepen korábban kb. 4 ki­lo­gramm takarmányból tudtak előállítani 1 ki­lo­gramm mangalica-élőtesttömeget, de a múlt év végi elszámolásnál kiderült, hogy a 8 ezer disznó átlagában 6,2 kilogrammra emelkedett a fajlagos takarmányfelhasználás.

A tápot kilónként 72–73 forintért lehet felszámolni. Ha 4 kilogramm táp megetetésével számolunk 1 kilogramm élő testtömeggyarapodáshoz, ez minden egyes kilóra 292 forintot tesz ki. Ehhez képest a 6,2 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás 452 forintba kerül, tehát minden meghizlalt kilónál 160 forintot tesz ki a különbség – azaz ennyi a kilónkénti ráfizetés. Tavaly végül is 540 forintra jött ki a kilogrammonkénti átlagár, ami azt jelenti, hogy hízónként 10–15 ezer forintos ráfizetést voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az újbóli szállítás és értékesítés csak akadozva indult meg, és idén február óta mondhatják el, hogy a régi kerékvágás szerint dolgozhatnak.

Azóta szállíthatnak Mohácsra havi 600 állatot, és már az Olmos és Tóth Kft. is bejelentkezett heti 200 darabos igénnyel.

Ez idő tájt kilogrammonként 640 forintot fizetnek a mangalicáért hasított félsertésként, amihez Szabó Béla annyit tesz hozzá, hogy az önköltség megtérüléséhez legalább 700 forintos átlagos felvásárlási árra volna szükség. Sőt, ők szeretnének ezen túllépni, és új filozófiát, új üzleti stratégiát céloztak meg. Az a véleményük, hogy ha a mangalicát hízóként adják el, 60 ezer forinttal számolhatnak érte darabonként. Ha ugyanezt az állatot levágják és úgy értékesítik, akkor darabonként 100 ezer forintot könyvelhetnek el, míg ha úgymond „bélbe rakják” a hízót, azaz teljesen feldolgozzák, akkor ugyanazért disznóért már 250–300 ezer forintra számíthatnak.

Szőke mangalica: túltartva 10–15 ezer forint a ráfizetés

Először is körbenéztek külföldön, és egyből partnerre találtak: Nagybányán a TOTO Srl vásárol tőlük hízott mangalicát. Ez a kapcsolat már most is több mint ígéretes, de az lesz az igazi, amikor saját lábukra állnak. Ugyanis az eddig is keletkező technológiai selejtet egy vágóponton dolgozták föl, amiből kiderült, hogy a Horizont 98 Kft. mangalicatermékeire van igény, van vevői kör. Ezért úgy döntöttek,

létrehoznak egy húsüzemet, ahol hetente 50–100 hízott mangalicát tudnak teljes egészében feldolgozni készárunak. Ez még csak terv, de úgy vélik, 2020-ra elkészülhetnek ezzel a vágóhíddal és feldolgozóval.

A beruházásigényét 300 millió forintra becsülik. Itt kizárólag hagyományos mangalicatermékeket állítanak elő és visz­nek piacra. Felmérésük szerint egyre nő a kereslet az ilyen készítmények iránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

SPAR-Hungaricool: szokatlan ízkombinációk és újszerű termékötletek

A magyarországi kiskereskedelemben egyedülálló, új kezdeményezés során az áruházlánc az Agrármarketing Centrum szakmai támogatásával a legkiválóbb hazai élelmiszeripari innovációkat kereste az egész országból. A szeptember 28-i budapesti döntőn a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt termékekkel a vásárlók már jövőre találkozhatnak a hazai INTERSPAR áruházakban.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

Egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett a vágósertés ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 júliusáig - az előző év hasonló időszakához képest - az élő állatok és az állati termékek termelői árszintje 4,8 százalékkal nőtt. A legjelentősebb áremelkedés a sertéspiacon következett be, míg a vágómarha árak lényegében stagnálnak, hol csökkennek, hol emelkednek egy kicsit.

ASP: ingyenes fertőtlenítőszer igényelhető

Az állattartók és a hatóság közös érdeke, hogy annak veszélyét, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus megjelenjen a házi sertés állományokban, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ezért a Nébih az országos főállatorvos utasítására ingyenesen biztosít minden állattartó számára a sertésól és a sertéstartáshoz szükséges eszközök fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszert.