Ez a rend borult fel 2018 tavaszán, amikor is kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját magyarországi vaddisznókban, és ennek hatására állategészségügyi korlátozásokat vezettek be. A piac pillanatok alatt riadtan reagált. A történtekről és a kilábalás lehetőségeiről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat ügyvezető igazgatóját.
Ha csak szóba kerül az afrikai sertéspestis, a szakember rögtön összerándul. Ez nem csoda, hiszen csak 2018-ban összességében 100 millió forintos kárt és ráfizetést okozott ez a betegség a Horizont 98 Kft. Eleken működő sertéstelepének.
Először is, a „botrány” azzal kezdődött, hogy áprilisban teljes egészében leállt a hízósertés értékesítése, ami erős 2–2,5 hónapig eltartott. Amikor aztán júniusban újra megmozdult a piac, abban sem volt sok köszönet, mert a korábbi 640 forint helyett annak mindössze kétharmadát, tehát immár csak körülbelül 420–430 forintot kínáltak a sertésért a vevők.
A másik baj az értékesítés leállásából, vagyis az amiatti túltartásból következett. Volt olyan időszak, hogy egyszerre 8 ezer disznót kellett etetni. Ne feledjük, hogy mangalicáról van szó, amely alapvetően különbözik a modern sertésfajtáktól. A nagyüzemi hízók fél év alatt elkészülnek, de a mangalicának 1–1,5 év kell, hogy tisztességesen meghízzon. Ehhez hasonlóan nagy a különbség az állatok takarmány-felhasználásában: a mangalica kétszer-háromszor annyi tápból állít elő 1 kg élősúlyt, mint a különböző fehér hússertések.
Az eleki telepen korábban kb. 4 kilogramm takarmányból tudtak előállítani 1 kilogramm mangalica-élőtesttömeget, de a múlt év végi elszámolásnál kiderült, hogy a 8 ezer disznó átlagában 6,2 kilogrammra emelkedett a fajlagos takarmányfelhasználás.
A tápot kilónként 72–73 forintért lehet felszámolni. Ha 4 kilogramm táp megetetésével számolunk 1 kilogramm élő testtömeggyarapodáshoz, ez minden egyes kilóra 292 forintot tesz ki. Ehhez képest a 6,2 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás 452 forintba kerül, tehát minden meghizlalt kilónál 160 forintot tesz ki a különbség – azaz ennyi a kilónkénti ráfizetés. Tavaly végül is 540 forintra jött ki a kilogrammonkénti átlagár, ami azt jelenti, hogy hízónként 10–15 ezer forintos ráfizetést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Az újbóli szállítás és értékesítés csak akadozva indult meg, és idén február óta mondhatják el, hogy a régi kerékvágás szerint dolgozhatnak.
Azóta szállíthatnak Mohácsra havi 600 állatot, és már az Olmos és Tóth Kft. is bejelentkezett heti 200 darabos igénnyel.
Ez idő tájt kilogrammonként 640 forintot fizetnek a mangalicáért hasított félsertésként, amihez Szabó Béla annyit tesz hozzá, hogy az önköltség megtérüléséhez legalább 700 forintos átlagos felvásárlási árra volna szükség. Sőt, ők szeretnének ezen túllépni, és új filozófiát, új üzleti stratégiát céloztak meg. Az a véleményük, hogy ha a mangalicát hízóként adják el, 60 ezer forinttal számolhatnak érte darabonként. Ha ugyanezt az állatot levágják és úgy értékesítik, akkor darabonként 100 ezer forintot könyvelhetnek el, míg ha úgymond „bélbe rakják” a hízót, azaz teljesen feldolgozzák, akkor ugyanazért disznóért már 250–300 ezer forintra számíthatnak.
Először is körbenéztek külföldön, és egyből partnerre találtak: Nagybányán a TOTO Srl vásárol tőlük hízott mangalicát. Ez a kapcsolat már most is több mint ígéretes, de az lesz az igazi, amikor saját lábukra állnak. Ugyanis az eddig is keletkező technológiai selejtet egy vágóponton dolgozták föl, amiből kiderült, hogy a Horizont 98 Kft. mangalicatermékeire van igény, van vevői kör. Ezért úgy döntöttek,
A beruházásigényét 300 millió forintra becsülik. Itt kizárólag hagyományos mangalicatermékeket állítanak elő és visznek piacra. Felmérésük szerint egyre nő a kereslet az ilyen készítmények iránt.