Back to top

A gazdákon is múlhat a madársors

Negyven esztendeje, hogy útjára indult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” programja: az úttörőnek bizonyult kezdeményezés olyan fajokra és fajcsoportokra irányítja rá a figyelmet, amelyek védelmében a lakosság is fontos szerepet vállalhat. Fontos feladatuk van e téren a gazdálkodóknak, akik mobilapplikációból is értesülhetnek a témával kapcsolatos aktualitásokról.

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában, a Zöld Mező rovatunkban környezettel és annak védelmével kapcsolatos aktualitásokkal foglalkozunk - gazdálkodói szempontból is megvilágítva azokat. E cikkek egyikét olvashatják a következő sorokban.

Sokan kapták fel a fejüket idén januárban, amikor is kiderült: a gólyatöcs lett az Év madara 2019-ben. A furcsa nevű, gólyára emlékeztető, hosszú lábú kis partimadár mondhatni az ismeretlenségből röppent fel, s vált egy szárnycsapásra sokak kedvencévé.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta, az internetes szavazókat e faj valószínűleg furcsa nevével, törékeny, „kedves” kinézetével fogta meg. Szavai szerint pont ez a legfőbb cél: a figyelemfelhívás, illetve ismeretterjesztés. Éppen ezért rendszerint

nemcsak az egyes fajokkal kapcsolatos jellemzőket, hanem például a védelmükkel kapcsolatos tudnivalókat is hangsúlyozzák az „Év madara” választások alkalmával.

„Igyekeztünk ezúttal a partimadarakra felhívni a figyelmet, hisz amellett, hogy erről a fajcsoportról keveset hallani, az elmúlt évtizedekben sok faj veszélyeztetetté vált közülük” – magyarázta Halmos Gergő. Mint mondta, a fő oka ennek a vizes élőhelyek számának csökkenése, illetve állapotuk romlása – mindez globális probléma napjainkban. Az MME éppen ezért különös figyelmet fordít például a szakpolitikai tevékenységre is.

„Az Európai Unió közös agrárpolitikájának magyarországi megvalósításában a természetvédelmi szempontból kedvezőbb támogatási rendszerekért is lobbizunk”

– részletezte a szakember, aki szerint nem kevésbé fontos feladat a gazdálkodók figyelmének felhívása sem.

A furcsa nevű, "kedves" kinézetű gólyatöcs lett idén a szavazók kedvence
A gólyatöcs „boldogulásához” például a többi között az időszakos vizek megtartásával járulhatnak hozzá a gazdák, akik számára az egyesület a „Terepi madárhatározó gazdálkodóknak” című kiadványban számos fontos tudnivalót gyűjtött össze. Halmos Gergő felhívta a figyelmet a

„Madárhatározó” néven futó mobiltelefonos alkalmazásra is, amely hamarosan egy gazdáknak szóló bővítménnyel egészül ki.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjai egyébként országszerte szerveznek ismeretterjesztő programokat, előadásokat és túrákat, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a következő nemzedékek megszólítására is. Budapest mellett több vidéki városban is nagy sikerrel fut például a Madarász Ovi és Suli programjuk, amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek már egészen kis korban megbarátkozzanak a természettel.

Hasonló céllal, megalakulásuk óta szervezik országszerte a madarász táboraikat; egykori résztvevőik közül sokan mára az egyesületben tevékenykednek. „A különféle, gyakorlati természetvédelmi feladataink mellett nagy figyelmet fordítunk a kutatásra és adatgyűjtésre is” – tette hozzá Halmos Gergő, akinek szavai szerint nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyedülálló mennyiségű és minőségű adatot gyűjtöttek össze szakembereik a madarakról az elmúlt évtizedekben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyszabású fejlesztéssorozat indul a Dél-Alföldön

Több mint 20 milliárd forintos beruházás veszi kezdetét a Dél-Alföldön, a Homokhátságon – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Szegedi Nagybani Piacon tartott sajtótájékoztatóján. A prioritást az öntözésfejlesztés, a termelési feltételek biztosítása, illetve az infrastruktúra kialakítása kapja.

Nagy a baj Szibériában

Oroszországban egy hét alatt kétszeresére nőtt az a terület, amelyen erdőtüzek tombolnak. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének. Az idei erdőtüzek minden idők legsúlyosabb tűzkatasztrófáját okozhatják az országban.

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tisztább levegőn jobban termelnek a napelemek

Egy új kutatásnak köszönhetően számszerűsíthető ténnyé vált, amit eddig sejteni lehetett: az áramtermelésre befogott napenergia teljesítmény a tisztább égbolt hatására növekszik. Az azonban így is új, hogy Újdelhiben és Torontóban nagyjából ugyanez a helyzet.

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Varázslatos csillagos esték Magyarországon

A csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzolnak el a Magyar Nemzeti Parkok. Olyan különleges helyszínek és programok ezek, ahol zavaró fények nélkül lehet kémlelni az égboltot, emellett az élővilág is háborítatlan. A rendezvények színvonalas megvalósításához hazánk nemzetközileg is elismert három csillagoségbolt-parkja is hozzájárul.

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

Az egyiptomi piramisoknál is idősebbek az alföldi földpiramisok

Az Alföld végtelennek ható síkján meg-megjelenő tévesen kunhalomként ismert földpiramisokat kb. Kr.e. 3300-3500 évvel ezelőtt építették. Ezek a hatalmas földkupacok gonddal odahordott termőföldből „épültek” és a „halott házát” jelképezik, egykoron temetkezési célt szolgáltak. S bár funkciójuk megegyezik, többsége fél évezreddel az egyiptomi piramisok előtt épült.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Újabb szúnyogirtás 394 településen

Ezen a héten összesen 394 településen, közel 133 ezer hektáron földről és levegőről is megkezdődik a szúnyogirtás, minekután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ország több területén továbbra is tömegesen vannak jelen a szúnyogok.