0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A Gúthi erdő legendája

Még le sem kanyarodtunk a Nyíradonyt Nyíracsáddal összekötő útról, már három dámszarvastehén „köszöntött”. Amikor pedig ráhajtottunk a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének vadászházához vezető bekötőútra, egy koronás gímszarvas kocogott el előttünk. Mintha a vendégek üdvözlésére készült koreográfia részei lettek volna.

Az erdészet dolgozóinak mindennapi látvány; nekünk, idegeneknek igazi vadregényes belépő egy másik világba.

Az Alföld északkeleti térségét alkotó Nyírség déli részén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határán fekszik az 5175 hektáros Gúthi erdő. Alföldi mércével mérve kiemelkedően nagy összefüggő erdőtömb, ráadásul ritkaságszámba menő növény- és gazdag állatvilágának köszönhetően hazánk egyik legkülönlegesebb természeti értékeit őrzi. Híres dámvadállományáról, innen kerültek ki a világranglista dobogós trófeái.

A Gúthi erdő története a 13. századig nyúlik vissza. Árpád-házi Péter király idején Guth és Keled, a németországi Hohenstaufenből származó, nemzetséget alapító testvérpár – kései leszármazottaik az erdélyi Báthory család – a testőrség parancsnokai voltak, s hűségük jutalmául hatalmas birtokot kaptak Bihar és Szabolcs vármegyékben.

„A nagy gúthi erdőtömb négy község határában terül el, az erdészet egyike a NYÍRERDŐ kilenc egységének”

– magyarázta Pósán Ferenc, a Gúthi Erdészet megbízott igazgatója, aki a szomszédos Nyíracsádon született. Több mint nyolcezer hektáron gazdálkodnak – termőhelyi adottságaikat tekintve a részvénytársaság legjobbjai –, s ennek kétszeresén végeznek vadgazdálkodást. „Ez az erdőtömb valószínűleg a világ legszebb akácosai közé tartozik” – hangsúlyozta a szakember, hogy ez a fafaj a területnek több mint felét teszi ki, a negyede kocsányos tölgy, a többin a nyár és a fenyő osztozik.

Az erdőgazdaságnál a kerületvezető erdészek egyben vadászok is, így könnyen összehangolható a két tevékenység. „Minden az erdőben dől el, a tő mellett élő és dolgozó szakemberek tudják a legjobb döntéseket meghozni. Aki felelős a vadgazdálkodásért, ugyanaz felel az erdőgazdálkodás sikeréért is” – jegyezte meg az igazgató.

Gúthon világhírű az 1970-es évek elején betelepített dámvad, a világranglista első három helyezett trófeáját – 1991, 2002, 2017 – ott ejtették el.

A Kis-Ázsiából származó faj kiváló élettérre lelt a Nyírségben, s ehhez jön a gondos vadgazdálkodói munka. Más vadfajok is vonzzák a vadászat szerelmeseit, jelentős gímszarvas-, vaddisznó- és őzállománnyal rendelkeznek. A Gúthi Erdészet vadászterülete a világon az egyetlen, amely vadgazdálkodási munkájáért kétszer is elnyerte a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácstól az Edmond Blanc-díjat.

A Gúthi erdőben zajló terelővadászatok világhírre tettek szert. A búcsúzó vendégek sokszor már a kapun kilépve visszaszámolják a Gúthon kívül töltött napokat. A vadászat megszervezésén túl nagyon fontos számukra a családias környezet. A vadászat javarészt a barátságról szól, nem mindegy, ezt milyen miliőben élik meg. Gúthon csapatmunka folyik, amit a vendégek is visszaigazolnak. Nem véletlen, hogy a hazaiakon kívül a világ legtávolabbi zugából – még Ausztráliából is – visszatérnek a vadászok. Ott jártunkkor éppen belga vendégek fogadására készültek.

„Aki erre jár, csendet, nyugalmat talál, egyesek számára az is vonzó, hogy a telefon elnémul, hiszen nincsen térerő”

– hívta fel a figyelmet Hostisoczki Ákosné, a gúthi vadászház gondnoka. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a fogatüzemük – mely nem csak a gazdálkodást szolgálja –, így nyáron a lovaskocsizás, télen pedig a szánon utazás élményét is átélhetik a vendégek. Az aktív pihenésre vágyókat várja a tenisz-, a kosárlabda-, a focipálya, a fáradtabbak a szaunában töltődhetnek. Sokan reggeli futással kezdik a napot, de a kerékpározás szerelmeseinek is módjuk van nyeregbe pattanni.

A Zöldház konyhafőnöke, Vezse István öt hónapja dolgozik Gúthon, korábban több mint egy évtizedig egy vásárosnaményi étteremben lehetett megkóstolni a főztjét. Elsősorban a magyaros konyha, és ezen belül főként a vadételek állnak közel hozzá. Igyekszik a hagyományos ízeket a mai trendeknek, elvárásoknak megfelelően formálni, alakítani. A szakácsmesterségről azt mondja: számára az alkotás a legfontosabb, ráadásul itt azonnali visszajelzéseket is kap a munkájáról.

„Sok a ’visszaeső’ vendég, az egy évtizedes érkezésem óta a mostaniak 35-40 százaléka már ismerősként köszönt” – magyarázta Edit, hogy helyben a vadászvendégek élvezik az elsőbbséget. Krajcárhegyi pihenőközpontjuk esküvők, ballagások, szalagavatók ünnepélyes helyszíne.

A gúthi központ területén három épületben fogadják a vendégeket. A vadászházban 18-an szállhatnak meg, de összesen ennek a létszámnak a kétszeresét tudják fogadni. Az étkező 50 személy kiszolgálását teszi lehetővé, de a Krajcárhegyen épült filagória révén nyáron akár 200-an is élvezhetik a hely adta lehetőségeket. „A lakodalmak úgyis csak márciustól indulnak” – nyugtázta a ház gazdaasszonya, hogy egyre többen fedezik fel a helyi értékeket.

A népszerűséghez a jó étel, a családias kiszolgálás is hozzátartozik. A visszajáró csoportok elvárásait már ismerik.

Elsősorban a vadételek kerülnek előtérbe, de figyelembe veszik az egyes vendégek különleges étkezési igényeit is.

„Van olyan magyar csoport, amelyik minden alkalommal vadragulevest kér” – mutatott rá a gondnoknő, hogy bizonyos ételekhez bizonyos vendégkör köthető, így a külföldiek esetében népszerű a toroskáposzta. Ha viszont valami egészen újat rendelnek, azt előtte „lepróbálják” a konyhán.

Az erdő kimeríthetetlen tárháza a konyhai alapanyagoknak. A vadhús mellett az erdei gombák az ételek szerves összetevői. Más hozzávalókat a környékbeli termelőktől szereznek be. Helyi alapanyagokat használnak, alapfeltétel a frissesség és a kiváló minőség, s elsőbbséget élveznek a szezonális termékek. Az alma elmaradhatatlan, a szomszédos almáskertből érkezik.

Amikor a környékbeli látnivalókról kérdezem, a ház asszonya gyorsan rávágja: olyan sok legenda szól a Gúthi erdő mélyén megbújó Pusztatemplomról, hogy az szinte már gyanús.

A közelben található templomromnak sokak szerint misztikus hatása van. Erőt, hitet lehet meríteni az ódon falak között, mások gyógyulásukban bízva keresik föl. A helyiek elbeszélései alapján titkos alagutak és mesés kincsek rejtőznek az erdőben.

Nyíracsádon az Árpád-kori alapokon épült, ma református templomot érdemes megnézni. Alig harminc kilométerre pedig Nyírbátor, a Báthoryak ősi fészke csalogat.

A jó hír, hogy a Gúthi erdőben lehet túrázni – van kijelölt turistaútvonal –, így saját magunk is megtapasztalhatjuk, hogy van-e bármiféle gyógyító hatása a helynek. Emellett esélyünk van arra is, hogy fölfedezzünk egy alagútrendszert vagy véletlenül mesés kincsekre bukkanjunk a Pusztatemplomnál. Ha mégsem járunk sikerrel, akkor sincs okunk a szomorkodásra, ugyanis az erdő szépsége mindenért kárpótol.


Sertéshálóban sült dámgerinc, céklás nudlival, sütőtökpürével, zölborsmártásban

Hozzávalók:
80 dkg szarvasgerinc, 1 fodorháj, só és bors
a páchoz: kakukkfű, babérlevél, borókabogyó, mustár, olaj, őrölt feketebors
a mártáshoz: 50 dkg szarvascsont, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg zeller, 5 dkg vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, petrezselyem, kakukkfű, só, zöldbors
a céklás nudlihoz: 30 dkg cékla, 15 dkg burgonya, 1 tojás, 1 gerezd fokhagyma, 10 dkg vaj és liszt
a sütőtökpüréhez: 40 dkg sütőtök, 5 dkg vaj, kakukkfű, só, fehérbors

Elkészítés:
Az előző nap letisztított, bepácolt szarvasgerincet sózzuk, majd betekerjük a fodorhájjal és sütőben 160 oC-on, 40-45 perc alatt készre sütjük. A mártáshoz a csontot és a zöldségeket tepsibe rakjuk, és sütőben aranybarnára pirítjuk. Amikor kész lábasba tesszük és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Gyöngyözve forralva 2-3 óra alatt a negyedére redukáljuk a levét, beletesszük a zöldborsot és sózzuk. Ha esetleg nem elég sűrű, egy kevés étkezési keményítővel sűríthetünk rajta.

A tököt feldaraboljuk és sütőben készre sütjük. A belsejét kikaparjuk, vajat adunk hozzá és botmixerrel felhabosítjuk. Ízlés szerint sózzuk, kakukkfűvel és fehérborssal ízesítjük. A nudlihoz a céklát megmossuk és alufóliában készre sütjük. A burgonyákat héjában, sós vízben megfőzzük, ha kész megpucoljuk, majd a céklával együtt áttörjük. Amikor kihűlt, hozzáadjuk a tojást, megsózzuk és annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. A masszából nudlit formázunk és sós, lobogó vízben készre főzzük, majd fokhagymás vajon lepirítjuk.


Csorbaleves dámhúsgombóccal

Hozzávalók:
35 dkg szarvascomb, 25 dkg sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg zeller, 10 dkg karalábé, petrezselyem, 1 gerezd fokhagyma, 1 tojás, 5 dkg rizs, 1 dl tejföl, 1 kanál liszt, citrom, só bors, babérlevél és lestyán

Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pirítjuk. A megtisztított zöldségeket felszeleteljük és a hagymával még néhány percig pirítjuk. Aztán felöntjük vízzel és fűszerezzük a borssal, babérlevéllel, citromlével és a sóval. A szarvascombot ledaráljuk, hozzáadjuk a reszelt fokhagymát, a rizst és a tojást, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd gombócokat formázunk belőle, amiket a levesben készre főzünk. Ha már kész a leves, a tejfölt a liszttel csomómentesre keverjük és hozzámelegítjük. A végén lestyánnal és petrezselyemzölddel frissítjük levesünket.


Csokoládés brownie erdei gyümölcsmártással

Hozzávalók:
30 dkg étcsokoládé, 25 dkg margarin, 40 dkg cukor, 15 dkg liszt, 5 tojás
a mártáshoz: 15 dkg erdei gyümölcs, 5 dkg étkezési keményítő, 1 narancs, 1 citrom, 10 dkg cukor
a vaníliahabhoz: 1,5 dl habtejszín, 1 vaníliarúd, 5 dkg vaníliáscukor

Elkészítés:
Az étcsokoládét a margarinnal vízgőz felett felolvasztjuk. A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és simára keverjük a masszát. Ezután hozzáadjuk a csokis keverékünket, és zsírpapírral kibélelt tepsibe tesszük. 150 oC-on 35-40 perc alatt készre sütjük.Vízből és cukorból szirupot készítünk, ehhez hozzáadjuk az erdei gyümölcsünket, és étkezési keményítővel besűrítjük. Ízlés szerint narancs- és citromhéjjal ízesítjük.

A habtejszínből, cukorból és a vaníliarúd kikapart belsejéből kemény habot verünk, majd a brownie-val tálaljuk.

Forrás: A Mi Erdőnk