Back to top

Termőképesség alapján optimalizált tápanyag-utánpótlás

Az információ hal az adatok tengerében, nekünk pedig meg kell találni azokat az adathalászati technológiákat és módszereket, amikkel a számunkra fontos információkat ki tudjuk nyerni az adatok tengeréből, adta meg előadása alaphangját Riczu Péter, a KITE Zrt. rendszerfejlesztő mérnöke a PREGA konferencia Szaktanácsadás, tápanyag-visszapótlás című szekciójában.

Mint megtudtuk, ehhez a halászathoz „hálót” is biztosít a KITE egyik új szolgáltatása, a KITErkép, ami nem más, mint egy termőképességi térkép.,

A termelés során tengernyi adat gyűjthető, ezek közül azonban csak azoknak van jelentőségük, amelyek megfelelnek a céljainknak,

kezdte előadását Riczu Péter. Mint mondta, az egyik lényeges kívánalom, hogy az adat és annak forrása is megbízható legyen. Fontos továbbá, hogy az adatok újból felvehetők és időben elkülöníthetők legyenek. Ugyanilyen fontos kívánalom, hogy gyorsan, pontosan, nagy területen és költséghatékonyan tudjunk adatokat gyűjteni. „Ezek a kívánalmak, ezek a célok mind egy irányba kell, hogy mutassanak, arra, hogy megtaláljuk a hol kérdésére a választ, vagyis, hogy hol vannak azok a területek a táblán, amelyek különböznek a többitől?” – mondta az előadó.

Ezeknek a heterogén foltoknak a lehatárolására mutatta be alkalmazásukat a szakember, azt, hogy a termőképességi térképek segítségével hogyan optimalizálható a tápanyag-visszapótlás. Bár az eredmények elég bonyolult és hosszú modellezési folya­mat során jönnek létre, ez ma már jórészt automatizált.

Az előadó a „nulladik lépéssel”, a tábla kiválasztásával kezdte a folyamat ismertetését. Rögtön felmerül ugyanis a kérdés, hogy mekkora az a táblaméret, amin helyspecifikus táp­anyag-kijuttatás végezhető. Mint megtudtuk, a KITE rendszere komplex, üzemmérettől független, adott esetben egy egyhektáros táblán is ki tudják mutatni a heterogén zónákat. A határvonalak helyes kijelölésére és a táblák elnevezésére is oda kell figyelni, utóbbi esetben még az is gondot okozhat, ha ugyanazt a táblát többféleképpen jelölik (pl. A4, A-4, A_4 stb.).

A termőképesség meghatározását, a KITErkép elkészítését elsősorban űrfelvételekre alapozzák. Nem hagyatkoznak csak és kizárólag az azokból származtatott NDVI-értékekre, a termőképességi térképek elkészítéséhez kiegészítő adatokat is figyelembe vesznek.

Felhasználják tehát a különböző portálokról letölthető űrfelvételeket: a Landsat 8-as űrfelvételeivel 30x30 méteres cellafelbontással, a Sentinel 2-esről származókból pedig 10 méterenként gyűjthető információ egy adott tábláról, adott növényről.

A letöltött felvételek elemzésével a növény fenológiája jól nyomon követhető. Megvizsgálják egyebek mellett a felvételen a felhőzöttséget, a növény vegetációs állapotát, és csak ezután dolgozzák fel az adott űrfelvételt. A növény igényeinek kielégítésére használják az ezekből az adatokból kapott, a zöld bio­masszatömeggel szoros korrelációt mutató NDVI-értékeket. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb a zöldtömeg, és fordítva. Az űrfelvételeket feldolgozzák, beépítik egy modellbe, amelyben számos raszteres és vektoros elemzés és egyéb geostatisztikai műveletek elvégzése után elkészül a KITErkép, a tulajdonképpeni termőképesség-térkép.

A termőképességi térkép egy százas skálán értelmezhető. A százas érték a táblaátlagot, a száz alatti értékek a táblaátlagtól rosszabb, a száztól nagyobb értékek pedig az átlagosnál jobb területeket mutatják.

Miután – több év legjobb NDVI-értékeinek felhasználásával – elkészül a térkép, a hasonló termőképességű területeket közös zónákba rendezik. A következő lépés a talajmintázás. A mintavevők megkapják a 3 hektáros zónatérképeket, és GPS-szel ellátott mintavevők segítségével helyspecifikus mintákat vesznek. Egy-egy zónából körülbelül 20-25-öt, és mindent dokumentálnak. A szűkített vagy (mikroelemekkel és/vagy mezoelemekkel) bővített talajvizsgálatot követően az adott táblára vonatkozó eredményeket zónaszinten, térben ábrázolják. Még ebből sem tudható meg azonban a kijuttatandó inputanyag mennyisége, ezért jön a következő, a legfontosabb lépés, a hozamcél meghatározása.

A hozamcél hozamtérképekből határozható meg, de mi a helyzet akkor, ha nincs hozamtérkép? – tette fel a kérdést Riczu Péter. Ekkor felveszik a partnereikkel a kapcsolatot, hogy megtudják, az adott táblán hogyan alakultak a hozamértékek az előző években. Minimum 5, de még jobb, ha 10 éves adatokat kapnak meg arról, hogy milyen növény milyen hozammal volt jelen az adott táblán.

Természetesen tudniuk kell azt is, hogy milyen növényt terveznek oda, így, az előzetes adatok alapján, valamint – ha van hozamtérkép – meg tudják tervezni a hozamcélt.

A KITErkép segítségével arányosítják ezeket a hozamcélokat, illetve beépítik a rendszerbe, és így tudják kiszámolni t/ha-ban a várható termést az adott táblán. Ezután egy kifejezetten a KITE igényeire szabott tápanyag-gazdálkodási szoftver segítségével a táblán belül zóna-, illetve cellaszinten meghatározzák az adott növény tápanyagigényét, és kiszámítják a szükséges alaptrágya mennyiségét attól függően, hogy a partnerük milyen műtrágyaféleségeket szeretne majd használni. Az adatokat korrigálva, „finomítva” fejtrágyaszámítást is végezhetünk, mondta az előadó.

Az eredmény az előírt dózistérkép lesz, legyen szó bármilyen műtrágyáról, amit helyspecifikus módon, térben lehet kijuttatni.

Ezután már csak a visszacsatolás következik, az adatokat összevetik az adott év – zónákra bontott – hozamtérképével, hogy a kijuttatott műtrágya és hozamérték a hozamcélértékeknek megfelelő volt-e vagy sem.

Mint Riczu Péter elmondta, az eddigi évek jó tapasztalatai alapján egyre több partner vá­lasztja a KITE Zrt. termőképességi térképekre alapozott tápanyag-kijuttatási rendszerét, amely része az üzemmérettől füg- getlen komplex pre­cíziós gazdálkodási szak­­tanács­adási rendszernek. Míg 2016-ban mint­egy 14 ezer hektáron biztosítottak precíziós tápanyag-vissza­pótlási szolgáltatást, 2018-ban több mint há­rom­szo­rosára emelkedett ez a szám.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Már hamisítják

Januárban vezette be a dísznövény- forgalmazásban világszerte használt CC-kocsik új, rádiófrekvenciás jeladóval (RFID) ellátott jelölőcímkéjét a fejlesztő és a bérleti rendszert működtető dán Container Centralen, éppen a hamisítások megelőzése érdekében.

Készülődés az ország legnagyobb szántóföldi kiállítására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) egy rendhagyó interaktív sajtótájékoztató keretében informálta az újságírókat a május 23-24-én megrendezendő III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShowról.

Akár húszmillió embert is elláthat a magyar élelmiszergazdaság

Jelenleg több mint tízmillió embert lát el a magyar élelmiszergazdaság, de technológiai és egyéb fejlesztésekkel akár húszmillió embernek is tudna megbízható, egészséges élelmiszert adni - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Újdonságok Vásárhelyen

Ezúttal is a hazai mezőgazdaság jelentős része jelen volt a vásárhelyi kiállításon, a szaporodásbiológiától a tartástechnológián át a takarmányozásig valamennyi szakterület képviseltette magát, emellett vetőmag-előállítók, műtrágya-forgalmazók, gépgyártók, gépkereskedők, a különböző technikák és technológiák képviselői is részt vettek ezen a seregszemlén.

Nem javíthatják meg a traktorokat az amerikai gazdák

A modern mezőgazdasági gépek meghibásodását általában egy laptopra telepített softver segítségével el lehet hárítani. Ennek ellenére az amerikai gazdáknak igen borsos árat kell fizetni a szervizelésért, ami ellen egyre hangosabban tiltakoznak.

Alsőörsön lesz a Stihl nemzeti favágó kupa

Idén Alsóörsön, a 20. jubileumi Open Road Festen rendezik meg a Stihl Timbersports sportfavágó kupa nemzeti bajnokságát - mondta Szeremley Csaba, a Stihl Timbersports menedzsere szerdán Budapesten.

Bővülő traktorgyártás Szentpéterváron

Annak ellenére, hogy a magas infláció miatt Oroszországban kedvezőtlen a mezőgazdasági beruházások invesztíciós klímája, tavaly növelni tudta traktoreladásait a belpiacon a szentpétervári Kirovec traktorgyár.

Felmérés az élelmiszeripar digitalizációs helyzetéről

Zajlik a hazai élelmiszeripari vállalkozások digitalizációs helyzetének feltérképezése. A felmérés 2019. május 17-ig tölthető ki, a kapott eredmények pedig hozzájárulhatnak a fejlesztések megfelelő irányú előmozdításához.