Back to top

Drónok helyett postagalamb segíti a klímakutató tudósokat

A tudomány folyamatosan fejlődik, de sokszor mégis a természet nyújtotta megoldás a legjobb egy problémára. A brit University of Birmingham egyetem tudóscsoportja jó példa erre, ők drónok helyett postagalambokat használnak a klímával kapcsolatos adatok begyűjtéséhez.

A projektben résztvevő összes postagalamb kap egy kis hátizsákot, amelybe érzékelőket helyeztek, ezek segítségével gyűjtik az információt miközben a város körül repkednek. Így lehetővé teszik, hogy a tudósok minél többet megtudjanak a város mikroklímájáról, amely akár háztömbönként változhat.

Rick Thomas, a kutatás vezetője számos érvvel tud szolgálni, miért jobbak a postagalambok a drónoknál. Egyrészt, a drónok nem repülhetnek szabadon minden területen. Másrészt pedig, nem lenne olyan költséghatékony a kutatás, ha drónokkal dolgoznának.

A postagalambok segítségével információt gyűjthetnek a páratartalomról, a hőmérsékletről, a légnyomásról, a fényviszonyokról és a GPS-adatokról.

De honnan is jött az öltet, hogy postagalambokat használjanak?

A tudóscsoport együttműködik olyan helyi önkéntesekkel, akik postagalambokat nevelnek. Ezek a madarak régóta ismertek arról, hogy hosszú táv megtétele után visszatérnek a fészkükbe. Már Dzsingisz kán, első mongol császár, idején is használták őket üzenetek küldésére.

Ma persze erre ritkán van szükség, de a kutatás érdekében a tudósok megállapodtak az önkéntesekkel, hogy az állatok hátára szerelhetik ezeket az információ-gyűjtő hátizsákokat.

A postagalambok minden alkalommal visszaviszik a kutatóknak a szerkezetet, amelyről letölthetik a legfrissebb adatokat, mielőtt újra útnak indítanák őket. A kis hátizsákokat úgy tervezték, hogy biztonságosak és kényelmesek legyenek. Méretük megfelel a standard eszközöknek, súlyuk kevesebb, mint a galambok testtömegének három százaléka. Thomas felesége varrta őket, addig igazítva, amíg meg nem találta a tökéletes megoldást.

„Ha a tulajdonosok nem hagyják jóvá az érzékelő felhelyezését, természetesen, nem reptetjük vele a postagalambjukat. A madarak jóléte a legfontosabb számunkra.” - mondta Thomas, a kutatás vezetője.

A postagalambok eddig több mint 620 mérföldet (közel 998 km) tettek meg hátizsákjaikkal 41 repülés alkalmával. A tudósok azt remélik, hogy a begyűjtött éghajlati adatok segítségével sikerül előre látni a szennyezettség mozgását a városban.

A következő lépés a terjeszkedés lenne, más városokban is szeretnék elindítani a hátizsákos postagalambokat, de ehhez anyagi támogatásra és persze galambokat biztosító önkéntesekre lenne szükségük. Mindössze 250 dollárba kerül egy szenzor-csomag. Meglehetősen költséghatékony más módszerekhez képest. A nagyobb akadály a betanított postagalambok megtalálása.

Addig is Thomas és csapata azon dolgozik, hogy tökéletesítse a szenzorok méretre szabását, és önfenntartóvá tegyék őket. Ezáltal kiterjeszthetnék a kutatást, többek közt a vadon élő galambokra is.

Forrás: 
mymodernmet.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtalálták a bogarak evolúciós sikerének a titkát: lopott gének

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy mi a bogarak evolúciós sikerének a titka. Az elterjedésüket és a sokszínűségüket főképp a génjeiknek köszönhetik, amelyeket baktériumoktól és gombáktól „loptak”.

Bor az űrben

Tizenkét palack Bordeaux-i bort juttattak el a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a tudósok azt vizsgálják, hogyan hat az extrám környezet a borok érésére.

A narancsborok hazai fogadtatása

A narancsborok speciális termékek a borpiacon, mert egyrészt ősi eljárással készülnek a grúz borkészítési filozófiának tisztelegve, másrészt trendként robbantak be a gasztronómiába. Nemcsak a fogyasztók, de még a borászok körében is ismeretlenek sokszor, ami megnehezíti a piaci pozicionálásukat és hosszú távú trendként való megmaradásukat.

Újraindult a traktorgyártás Romániában

A rendszerváltás előtt Románia legnagyobb traktorgyára Brassóban működött. A gyár az 1990-es években a gazdasági átalakulás áldozata lett, és a piac nélkül maradt üzemet részben privatizálták, majd, mivel a termékei eladhatatlanná váltak, bezárták. Az utolsó teljesen romániai gyártású mezőgép 15 évvel ezelőtt gördült ki a kapuján.

Táncoló méhek: így keres "lakást" a méhraj

Idén ősszel rendkívüli előadót sikerült meghívni a bécsi méhészeti konferenciára. Dr. Thomas Seeley, méhkutató az amerikai ittacai Cornell Egyetem Neurobiológiai és Viselkedéstudományi Tanszékének professzora három előadást tartott. Ezek közül az elsőt ismertetjük, mely a méhraj „lakás" keresési stratégiáját mutatja be. A jelenség nem csak érdekes, de példaértékű is az emberi csoportok számára.

Táska és pénztárca kaktuszbőrből? Már nem lehetetlen

Egy új mexikói márka meglepte a divatipart organikus, teljesen természetes és állatkínzás mentes termékével. A kaktuszbőr a legújabb vegán anyag, aminek rendkívül sikeres jövőt jósolnak.

„Megtanulunk együtt élni a tűzzel”

Az EU négymillió eurót ajánlott fel tizenöt erdőtűz-specialista szakértő kiképzésére abból a megfontolásból, hogy a klímaváltozás velejárójaként mind gyakoribbak lesznek Európában is a természetes vegetációban kiütő tüzek. A projektet a hollandiai Wageingen Egyetem koordinálja, olvasható az intézmény negyedéves kiadványának legfrissebb számában.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.