Back to top

Tavaszi teendők lovainknál és a legelők körül

A lovas ember számára a tavasz nemcsak a lovaglás szépségét hozza el újra, hanem rengeteg teendőt is tartogat a lovak és az istálló körül. Megkezdődik az ellési időszak, a kancák fedeztetése, és beindul a versenyszezon. A lovaknál elkezdődik a szőrváltás, és a hosszú téli hónapok után újra legelőre kerülnek. Tehát a rendelkezésre álló gyepterületeinket is fel kell készítenünk a következő szezonra.

Most vegyük sorra, hogy a tavasz beköszöntével milyen teendőink vannak, mire kell ebben a periódusban odafigyelnünk.

Érdemes lovaink útlevelét átnézni (hiszen itt vannak regisztrálva a védőoltások és a vérvételek eredményei), és állatorvosunk közreműködésével, valamint az alábbi szempontok figyelembe vételével érdemes oltási tervet készíteni:

– az első oltás beadása előtt 2 héttel mindig féregtelenítsük le állatainkat;

– a különböző betegségek elleni vakcinázások között legalább 2 hét szünetet kell tartani;

– az oltás beadása után 1-2 napig kíméljük az állatokat (pl.: sétaterep, karámozás, legeltetés);

– veszettség ellen legkésőbb a legeltetés megkezdése előtt 3 héttel vakcinázzunk;

– versenyző lovaink a szezon kezdete előtt időben kapják meg a lóinfluenza elleni védőoltást;

– csikóknak 4 hónapos koruk előtt ne adjunk vakcinát;

– a még nem ellett, vemhes kancát herpesz vírus ellen a vemhesség 7. és 9. hónapjában oltsuk;

– ajánlott lovainkat nyugat nílusi vírus, illetve veszettség ellen is oltatni.

Nagyon fontos a rendszeres vakcinázás, hiszen ezzel a leggyakoribb fertőző betegségek ellen védhetjük meg állatainkat.

Legfontosabb a lóinfluenza, valamint a tetanusz elleni védelem kialakítása, melyet a 4 hónapnál idősebb csikóknál alapimmunizálásként kezdhetünk meg. Az alapimmunizálás megfelelő védettséget nyújt a betegségekkel szemben, de hogy az immunitás folyamatosan fennmaradjon, ezért „ismétlő oltásokra” van szükség.

Lóinfluenza esetén 6-8 hetes időközzel javasolt az első két vakcinát beadni, majd a harmadik oltást 4-6 hónap múlva, a következő oltások pedig 6 hónaponként válnak esedékessé.

A tetanusz elleni alapimmunizálásnál 2 oltást adunk az állatnak 6-8 hetes időközönként, majd egy éven belül ajánlott a harmadik vakcinát is beadni. Ezután ajánlott az oltást évente megismételni.

Veszettség ellen azokat a lovakat érdemes oltani, amelyek veszélyeztetett területen élnek (pl. erdő mellett). Ebben az esetben évenként érdemes a vakcinázást elvégezni.

Herpesz vírusra történő vakcinázás esetében az alapimmunizálást hasonlóan kell kezdeni, mint a lóinfluenza alapimmunizálásnál. Az első oltást szintén 6-8 hetes időközökkel kell adni, majd a harmadik oltásra 4 hónap múlva, az ismétlő oltásokra ezután 6 havonta kerül sor. Vemhes kancákat ezen kívül a vetélés ellen a vemhesség 5., 7., és 9. hónapjában szokták vakcinázni.

A nyugat-nílusi láz elleni alapimmunizálás két oltásból áll, melyet a szúnyogok megjelenése előtt, kora tavasszal érdemes beadni lovainknak. Az alapimmunizálás kezdetétől 5-6 hétre van szükség ahhoz, hogy a lóban a védettség kialakuljon. Majd az állatot évenként emlékeztető oltással kell oltani.

A féreghajtás szabályai

A féreghajtás mindig legyen oltási programunk része, melyet még a legelőre hajtás előtt végeztessünk el állatorvosunkkal. Azonban ez csak akkor lehet eredményes, ha kimondottan a lovakra engedélyezett készítményt használjuk, betartjuk a használati utasítást (pl. testtömegnek megfelelő mennyiség beadása), valamint állományunkat egyszerre, egy időben féregtelenítjük. Fontos szempont, hogy újonnan érkező, idegen lovat csak féregtelenítés után engedjünk állataink közé. Fontos, hogy más féreghajtószert használjunk, mint amivel az előző kezelést végeztük.

Fotó: Vonczem Gabriella

Féreghajtás után a lovakat 2-3 napon keresztül tartsuk bokszban,

gyűjtsük bélsarukat. Így észrevehetjük, hogy mely állatok ürítenek férget, melyek azok a példányok, amelyeknél javasolt a féregtelenítő kezelés megismétlése. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük, hogy a legelő parazitalárvával fertőződjön, illetve lovainknál minimálisra csökkenthető a visszafertőződés veszélye.

A vemhes kancákat ellés előtt 1-1,5 hónappal szükséges féreghajtani azért, hogy a születendő csikót megóvjuk a korai fertőződéstől. A csikóknál leggyakrabban az orsóférgesség fordul elő. Súlyos esetben ezek a férgek kitöltik a bél üregét, így a belet elzárják, és kólikát illetve elhullást idézhetnek elő. A csikók első féregtelenítését már 6-8 hetes korban végezzük el, majd a leválasztásig kéthavonta ismételjük.

Az oltások mellett minden lónak rendelkeznie kell három évnél nem régebbi (verseny,- és sportlovaknak egy évnél nem régebbi) negatív fertőző kevésvérűségre szűrt vérvételi eredménnyel.

Figyeljünk arra, hogy ezt a vizsgálatot időben végeztessük el, mert esetenként a minta bekerülésétől számítva egy hónapba is beletelhet, mire az eredményt kézhez kapjuk. Ha módunk van rá, kérjük lovaink szűrését takonykórra és tenyészbénaságra is.

Az oltási programmal párhuzamosan érdemes lovaink szájüregét is szakemberrel átvizsgáltatni, és a szükséges fogreszelést elvégeztetni. Ha a lovunk szájában farkasfog helyezkedik el, érdemes azt is eltávolíttatni, hiszen ez a fog gátolja a zabla használatát, és az állatnak fájdalmat okozhat. Ellés után ajánlott az újszülött csikók fogazatát átnézetni, hiszen ekkor már látszódhatnak olyan fejlődési rendellenességek, amelyeket még időben korrigálni lehet.

Amire vedléskor ügyeljünk

A tavasz kezdete lovaknál a szőrváltás ideje is. Ezt a folyamatot nem a hőmérséklet emelkedése, hanem a nappalok hosszabbodása indítja be. Ez a változás minden lovat érint, még azokat az állatokat is, amelyeknek téli szőrét lenyírtuk, bár náluk így ez a folyamat nem annyira látványosan zajlik le. A lovak téli szőrzete kb. 6-8 cm hosszú, azonban ez fajtától függően még hosszabb is lehet.

Bár a szőrváltás a lovak számára nagy megkönnyebbülést jelent, de megerőltető folyamat, és anyagcseréjüket is megterheli.

Ezt a folyamatot azonban meg tudjuk gyorsítani azzal, hogy napi szinten gumivakaróval vagy kefével leápoljuk őket, így eltávolítva a vedlő szőrzet egy részét.

Fontos megfigyelnünk a szőrváltás kimenetelét: ha az állatnál nem kezdődik meg a szőrváltás, illetve szabálytalanul, foltokban történik, akkor ennek hátterében betegség is állhat. Ilyen betegség lehet például a pajzsmirigy betegség vagy a Cushing szindróma. Hyper­thy­reosisnál (pajzs­mirigy­túlmű­kö­dés) az állat szőrzetét elveszíti, míg a hypothy­reosis esetén (csökkent pajzsmirigyműködés) a ló szőre hosszú lesz. Cushing szindróma esetén először a nyak alsó részén tapasztalunk rendellenes szőrnövekedést. A vedlés hosszan elhúzódó, az új szőrzet minősége durvább. A betegség előrehaladott stádiumában a szőrzet fénytelen és hullámosan nő. Ha az állat szőre foltokban váltódik, bőre sebes, vakaródzik, gondoljunk az élősködőkre, hiszen a vastag téli bundában könnyen megtelepedhetnek a tetvek.

Ez a betegség könnyen gyógyítható a parazitaellenes szerek szájon át adásával, illetve gyógyszeres fürdetéssel, mely utóbbit egy hét múlva ismételni szükséges. Könnyebbséget jelenhet, ha az állat szőrét lenyírjuk.

Fontos a tetves egyedek elkülönítése, illetve az, hogy minden állat külön ápolóeszközzel, illetve nyeregalátéttel rendelkezzen,

hiszen ezekkel az eszközökkel, felszerelésekkel könnyen átvihetjük a betegséget az egyik állatról a másikra. A kezelések alkalmával az állat vakarózása megszűnik, a bőr hámosodni kezd, és a szőrzet szép lassan újra kinő.

A másik gyakori tavaszi problémát a gombás megbetegedések jelentik. Ez a betegség szintén a hosszú szőrzet miatt fordul elő, de fiatal csikóknál is gyakori. Ebben az esetben a szőrzet foltokban hullik, a bőr pikkelyszerűen megvastagszik, vagy fokozottan korpázik. Csikóknál gombás elváltozások általában a szemkörnyékén, a nyakon és a szü­gyön láthatóak. Ha az elváltozás kisebb felületet érint, akkor ezt fertőtlenítő oldattal (pl: Beta­dine), gombaellenes szerekkel és hámosító kenőccsel (Neog­ranor­mon) kezeljük le. Ha az elváltozás nagyobb felületre terjed ki, érdemes az állatnak gombaellenes vakcinát adatni.

Téli pihenő után

Sok lovas téli pihenőt ad lovának, hiszen nem mindenki tud télvíz idején ideális körülmények között lovagolni. Sok lovarda nem rendelkezik pályavilágítással vagy fedeles lovardával. Illetve sok lovas a korai sötétedés miatt csak hétvégén tudja látogatni lovát, ezért csak ilyenkor kerül sor az állat mozgatására.

Így lovakat megviseli a hosszú tél, hiszen kevesebbet vannak kint a szabadban, kevesebbet mozognak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban.

Sok állatot télen még mindig csak zabbal és szénával etetnek, vitamin kiegészítést nem kapnak. Ezért a tél végére állataink jelentős ásványianyag- és vitaminhiánnyal küszködnek, pedig számos olyan táp, müzli, gyógynövény és vitamin készítmény áll a lótartók rendelkezésére, amelyek tartalmazzák azokat az ásványi anyagokat, és vitaminokat, amelyekre lovainknak szüksége van. Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb takarmány nyomelem tartalma alacsony, ezért önmagában ez nem elég az állatnak. A lovak viszonylag kis mennyiségben igényelnek vitamint, azonban vitaminszükségletüket számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező a ló életkora, az állat használatának módja és a terhelés mértéke, különböző betegségek és rendellenességek.

Az állatok ásványi anyagokhoz a takarmányon keresztül jutnak, azonban ennek nagyságát számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők például azok, amelyek a növények ásványi anyag tartalmát befolyásolják: a talaj nedvességtartalma, a csapadék eloszlása, a talaj pH-ja, a műtrágyázás, és más agrokémia módszerek. Fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy

a különböző növények, illetve növényi részek ásványi anyag tartalma eltérő, illetve ez a tartalom függ attól is, hogy az adott növény milyen fenológiai fázisban van éppen.

Tél végén érdemes lovainknál elvégeztetni egy rutin vérvizsgálatot. Ez a vizsgálat az alapvérkép és a biokémiai paraméterek eredményeiből áll. A kapott véreredmény lovunk egészségi állapotát tükrözi, tehát így információt kapunk a különböző szervrendszerek működéséről, a vérben található ásványi anyagok és nyomelemek mennyiségéről (így megtudhatjuk, hogy szenved-e állatunk ásványi anyag vagy nyomelem hiányban), az enzimek működéséről, és nem utolsó sorban a vizsgálat kimutatja azt is, hogy fennáll-e az állat szervezetében valamilyen gyulladásos folyamat.

Legelőhöz szoktatás

A sarjadó legelő fűféléi fehérjében igen gazdagok, ezért fontos szempont, hogy lovaink legeltetését nagyon óvatosan kezdjük el. A fehérje túletetés pata, valamint krónikus légzőszervi problémákat okozhat, így ennek elkerülésére fokozottan ügyelnünk kell. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy

visszavesszük lovaink abrakadagját, illetve a legeléshez fokozatosan szoktatjuk hozzá az állatokat.

Ez azt jelenti, hogy eleinte csak rövid időre engedjük őket legelni, majd a legelőn töltött időt fokozatosan emeljük. A legelőre helyezés előtt 1-2 héttel a szénaetetés után, a legelőn lévő zöldtakarmánnyal megegyező, vagy nagyon hasonló összetételű kis mennyiségű zöldtakarmányt is adjunk lovainknak.

Fontos szempont, hogy legeltetés előtt a legelőt elő kell készíteni. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a legelő lovaink számára nem csupán csak táplálékforrás, hanem egy olyan mozgástér, ahol állatink szociális igényeiket is kielégítik.

Legelőink felkészítésénél a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:

Lovaink legelőterületét körbekeríthetjük villanypásztorral vagy állandó fakerítéssel. Ezeket a kerítés rendszereket bár az év folyamán folyamatosan karbantartjuk, tavasszal mégis érdemes az állatok legelőre helyezése előtt a teljes karámrendszert felülvizsgálnunk. Ha villanypásztort használunk, meg kell vizsgálnunk, hogy a drótok nem lazultak-e meg, vagy nem szakadtak-e el a rájuk hullott vastagabb hórétegtől, vagy a jegesedéstől. Meg kell vizsgálnunk a szigetelő rendszer épségét, illetve azt, hogy a vezetékeken találhatóak-e esetleg leszakadt faágak, gallyak. A villanypásztorban lévő feszültséget feszültségmérővel több ponton mérjük meg. Ha fából készült karámrendszert használunk, vizsgáljuk meg, hogy nincs-e korhadás, törés vagy más sérülés.

Ellenőriznünk kell az állatok itató berendezését. Ha kútból itatunk, fontos szempont a kút karbantartása, fertőtlenítése, illetve az itatóvíz vizsgálata. A felnőtt lovak a 8-12 °C, míg a fiatal állatok a 10-15 °C hőmérsékletű vizet fogyasztják szívesen.

Minél melegebb a víz, az ízhibák annál jobban észrevehetőek, amelyekre a lovak nagyon érzékenyek. A jó minőségű víz szagtalan, tiszta és átlátszó.

Nem látszanak benne lebegő anyagok, nem zavaros, nem érezhető idegen szag. Ideális pH-ja 6,8-7,8 érték közé esik. Lovaink vízigénye naponta 40-60 liter között van.

Legelőn itathatunk vödörből, vályúból vagy önitatóból. Ha önitatót használunk, fontos, hogy azt úgy kell elhelyezni, hogy az állat könnyen elérje, ne tudja leverni, és beszennyezni. Ha vödörből vagy vályúból itatunk, akkor folyamatosan ellenőrizni kell az itató edényekben található vízmennyiséget, és szükség esetén pótolni kell azt. Ezeket az itató edényeket naponta szükséges tisztítani, illetve hetente fertőtleníteni, mert a meleg és a fény hatására az algák gyorsan elszaporodnak, kiváló táptalajt adva a különféle gombáknak és baktériumoknak. Ha kiépített vízvezetékrendszerrel rendelkezünk, vizsgáljuk át, hogy a tél folyamán nem sérült-e meg a vezeték, elfagyás, nincs-e valahol a rendszerben vízelfolyás. Ha olyan kútból itatunk, melyet a tél folyamán nem használtunk, célszerű azt klórmésszel fertőtleníteni.

Fontos a legeltetett terület folyamatos tisztántartása, a lótrágya eltakarítása, a bokrok és cserjék kivágása, az idegen tárgyak és a hulladék eltávolítása, az árkok tisztítása, a vadvizek elvezetése, a vizenyős területek lecsapolása, a vakondtúrások elegyengetése.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Lipicaiak - útban a halhatatlanság felé?

A közelmúltban jött a hír, hogy nyolc közép-európai ország közös előterjesztésben beadta pályázatát az UNESCO-nak, hogy vegye fel a lipicai lótenyésztéshez köthető hagyományokat az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Hansághy Pétert kérdeztük, aki az egyik meghatározó szereplője az ügynek.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.

Takarékbank: kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt - közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.