Back to top

Veszélyes állatok az erdőn

Tavaly nyáron sorozatos medveészlelés tartotta izgalomban a közvéleményt. A legtöbb hír az észak-magyarországi régióból érkezett; ezek után nem csoda, hogy több mátrai túrát tervező csoport érdeklődött nálunk a valós veszélyt illetően. Néhány esetben el is maradt a hegyvidéki kirándulás.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Kétségtelen, hogy az erdőn való tartózkodás hordoz magában bizonyos veszélyeket.

Gyakoriságukat tekintve a fizikai sérülések, az eltévedés kellemetlenségei megelőzik az állatok okozta gondokat.

Ez utóbbiak kapcsán pedig szerintem a veszély mértékét a legtöbb erdőjáró a megérzései és nem a természeti tények alapján állítja be. A szóbeszéd, a bulváros hírek – a medve esetében például a székely góbéságok –, mind fölülírják a hazai valóságot.

Néhány éve a Gyöngyösön tartott medvefórumon volt szerencsém hallani egy felvidéki szakembert, aki bő tíz éve vizsgálta Európa legnagyobb testű ragadozójának szokásait. E hosszú időszak alatt mindössze két alkalommal látott egy-egy rövid pillanatra medvét. Persze, az erdélyi, erősen felduzzadt medveállomány okoz problémákat.

Nógrádban, a hevesi dombvidéken évek óta észlelnek a medve tartós jelenlétére utaló dolgokat, de az állatok eddig egy erdei balesetet sem okoztak.

Hasonló a helyzet a bükki farkasokkal is. Alapvetően kerülik az embereket, és érkezésünket hallva megijednek, még ha a közelben tartózkodtak is.

Az erdei kirándulások kapcsán a nagyragadozóknál én sokkal veszélyesebbnek tartom a jóval kisebb, soklábú lényeket. Az ízeltlábúak több faja nagyságrendileg több kellemetlenséget okozhat nekünk, és ezzel megkeserítheti erdei élményeinket.

A kullancsok terjesztette betegségekről, a darazsak agresszív támadásairól már szinte mindenki hallott.

Ha azonban tudjuk, hogyan tartsuk távol őket magunktól, illetve felkészülünk az esetleges szúrások orvoslására, akkor felszabadultan élvezhetjük a természet szépségét. Legyünk körültekintőek és tájékozódjunk, mielőtt útnak indulunk, a futótűzként terjedő, gyakran túlzó híreket pedig kezeljük a maguk helyén.

Dudás Béla
Egererdő Zrt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Zöld turmixot csak mértékkel!

A nyers zöldségekből készített zöld turmixok – smoothie-k – kedvező tulajdonságokkal bírnak, túlzott fogyasztásuknak azonban az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásai is lehetnek.

Csökkent a bioélelmiszerek áfája Romániában

A legkisebb, ötszázalékos szintre csökken Romániában a bioélelmiszerek és az agrártárca által hagyományos termékeknek minősített élelmiszerek, illetve a hagyományos, alkoholt nem tartalmazó italok általános forgalmi adója (áfa). Erről keddi ülésén hozott sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Hiperaktivitást okozhat a nyelvszínező cukorka

A szlovák hatóság – kereskedelmi ellenőrzés során – a megengedettnél több kinolinsárga (E104) és nem jelölt tartrazin (E102) színezékeket mutatott ki gyermekeknek szánt, nyelvszínező cukorkában. A lengyel előállítású termékből Magyarországra is érkezett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a RASFF rendszeren keresztül értesült az esetről.

A Szigetközben, Komáromnál és a Körösöknél irtják a szúnyoglárvákat

Ezen a héten is csökkentik a szúnyoglárvák számát. A szakemberek eddig összesen 3600 hektárnyi vízfelületre juttatták ki azt a biológiai készítményt, amely a szúnyoglárvákat elpusztítja. A Szigetközben, Komárom környékén, illetve a Körösöknél lépnek fel a lárvák ellen, összesen több mint 1200 hektáron.

Ne kockáztassuk a "zsebimportot"!

Az utazás során külföldön gyűjtött vagy piacon vásárolt növények, hajtások, magok és termések veszélyes, hazánkban nem honos károsítókat hordozhatnak, ezáltal veszélyeztethetik a saját környezetünkben élő növények egészségét, akár komoly gazdasági következményeket is előidézve. Az idei turisztikai szezonban is kiemelten fontos a külföldről hazautazók felelős magatartása a növények behozatalakor.

A banántól jobban alszunk?

Sok ember küzd az elalvással. Leggyakrabban altatóval próbálkoznak, ami átmeneti megoldásnak jó lehet, de hosszú távon komoly gondokat okozhatnak a mellékhatások. Mennyivel kockázatmentesebb megenni egy banánt!

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.