Back to top

Különleges élmények várnak ránk áprilisban az Alföldön

Az alföldi rónák igencsak emlékezetes élményekkel ajándékozhatják meg áprilisban az arra járó „vándorokat”. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága révén a túzokok dürgésének lehetnek szemtanúi az érdeklődők, míg innen nem messze, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság társszervezésében a pásztorélet szépségeit s hagyományait elevenednek fel.

Ebben az időszakban zajlik a nászruhában pompázó túzokkakasok dürgése, amely sokak szerint Magyarország leglátványosabb madár násztánca. A májusig tartó hetekben a dürgőhelyeken nemritkán 20-30 túzok járja egyszerre táncát s jelzi párzásra való alkalmasságát és hajlandóságát a tojók felé. E szertartást a kakasok különféle vizuális jelzésekkel teszik igazán teljessé:

a madarak torokzacskójukat felfújva, buffanó hangot hallatva igyekszenek felhívni magukra a figyelmet, miközben faroktollaikat hátukra vetik, bajusztollaikat az égre meresztik, szárnyaikkal pedig kibomlott, fehér „rózsát” formáznak.

A „rituáléra” kíváncsiak számára a hazai túzokállomány több mint 40%-nak életteret adó Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság több programmal is készül a következő hetekben. A „Hajnali túzokles” például április 1-e és 30-a között várja az érdeklődőket hétvégente, 6:00-tól 7:00-ig. A program helyszíne a nemzeti parki igazgatóság Dévaványai-Ecsegi puszták részterülete lesz, ahová a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontból indul reggelente szakvezetés. A résztvevők egy természetvédelmi őr kíséretében tekinthetik meg a látványos dürgést, illetve előadást is hallhatnak a túzokról és annak védelméről is. Ugyanitt nyílik lehetőség a túzokdürgés szervezett fényképezésére is: április 1-e és 15-e között, 5:00-20:00-ig várja a látogatókat a „Túzokdürgés fotózása” elnevezésű program. 

Innen északkeletre, a festői Hortobágyon is felejthetetlen élményekben lehet részük az utazóknak, különösképp április 27-én. Ekkor kerül megrendezésre ugyanis a

Világörökségünk, a Puszta Napja elnevezésű program, amely a Szent György-napi Kihajtási Ünnepet és Kézműves Vásárt is magában foglalja.

A nagyszabású rendezvény a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., valamint Hortobágy településének összefogásával jön létre, immáron harmadik alkalommal. Az idei program ugyanakkor különös jelentőséggel bír: éppen 20 esztendeje ugyanis, hogy az UNESCO a Hortobágyi Nemzeti Parkot a világörökség részévé, azaz a kiemelkedő egyetemes értékeket hordozó helyszínek sorába emelte.

A Hortobágyon mintegy 5 ezer éves gyökerei vannak a legeltető állattartásnak, a pásztorélet tán legjelesebb napja pedig hagyományosan a Szent György-naphoz kapcsolódó kihajtás időszaka.

Ez előtt tisztelegnek a szervezők: pörge szarvú rackák, szürkemarhák, hagyományos szekerek és fogatok felvonulása, s persze a cifraszűrbe vagy subába öltözött pásztorok, valamint a csikósok látványos bemutatója – csak, hogy néhány példát említsünk. Mindezek mellett ugyanakkor a néptánc, népzene és népmesék is fontos szerepet kapnak a rendezvényen, amelyen díszvendégként a Fertő-táj világörökségi helyszín képviselői is bemutatkozhatnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Idén is lesznek dísznövény és kertművészeti napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyparkban

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Károlyi József Alapítvány az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat május 31. és június 2. között a fehérvárcsurgói Károlyi kastély parkjában, amelynek programjában kiállítás, vásár és konferencia is szerepel.

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a tradíciókat

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a tradíciókat, és rámutat Magyarország azon kincseire, amelyekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni - mondta a szombati hajdúnánási kihajtási ünnepen az agrárminiszter.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

Kacagó gerlét ne tartsunk házigalambokkal!

A kacagó gerle egyik leggyakrabban tartott díszmadár hazánkban – nem véletlenül. Ennek a kedves hangú madárnak oly sok jó tulajdonsága van, mely vonzóvá teszi szinte minden madártenyésztő számára, függetlenül attól, hogy éppen egzotikus díszpintyek vagy galambok tartására szakosodott.

Papagájok – már ötvenmillió éve Földünkön

Ha papagájokról van szó, gyakran gondolják, hogy buja trópusi erdők lakóiról van szó, melyek talán csak az elmúlt évezredekben alakultak ki Földünkön. Pedig a valóság ennél lényegesen árnyaltabb, hiszen igen sokféle élőhelyet benépesítenek a félsivatagoktól kezdve a magas hegységek bérceiig – a papagájok a csontleletek tanulsága szerint az Antarktisz kivételével minden földrészt meghódítottak.