0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A német agrárkormányzat eredményei és kihívásai

Mintegy esztendeje, 2018 tavaszán lépett hivatalba Németország harmadik, azaz a CDU és a bajor CSU, valamint az SPD által alkotott nagykoalíciós kormánya. Az élelmezési és mezőgazdasági miniszteri tiszt a tárcánál a CDU színeiben parlamenti államtitkárnál korábban már „megfordult” Julia Klöcknernek jutott, aki egy éves tevékenysége során 17 rendeletet hozott és 15 előterjesztéssel járult hozzá a kabinet munkájához.

Ugyanakkor az elmúlt időszakban az Európai Bizottság összesen 16 kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Németország ellen a környezetvédelemben tapasztalható hiányosságok miatt.

Egy, az Euractiv c. online folyóiratban a nagykoalíciós kormány hivatalba lépése első évfordulója alkalmából megjelent cikk szerzője szerint

Julia Klöckner sosem akart a parasztszövetség meghosszabbított karja lenni, de mindig síkra szállt a földalapú közvetlen kifizetések fenntartásáért, előnyben részesítve az agrártámogatások korábbi rendszerét a környezetvédelmi előírások kiterjesztésével szemben.

„Németországnak határozottabban fel kellene lépnie a közös agrárpolitika klímabarátabbá tételéért, de Klöckner asszony kitartóan hallgat”, idézi a kiadvány Olaf Tschimpkét, a természetvédelmi szövetség (NABU) elnökét. Klöckner egyik legkövetkezetesebb bírálója saját minisztertársa, a kormányba az SPD által delegált Svenja Schulze, aki a Merkel-kormány több tagját, köztük az agrártárca vezetőjét a széndioxid-kibocsátás korlátozását szolgáló intézkedések elhanyagolásával vádolja. Schulze kevesli a Klöckner által még a múlt év novemberében előterjesztett 10 pontos intézkedéscsomagot, amely többek között – a földre történő kihordás helyett – a keletkezett trágya biogáz-üzemekben történő erjesztését és a légkörbarát állattartás támogatását tűzte az agrártárca zászlajára.

Klöckner tevékenységét a Greenpeace szintén erős kritikával illeti.

A miniszter asszony ugyan azt ígérte, hogy Németország élharcos lesz az állatvédelemben, a sertések érzéstelenítés nélküli kasztrálása tilalmának bevezetését két évvel mégis elhalasztották, melynek következtében a környezetvédelmi szervezet számítása szerint 2021-ig 40 millió süldőt még a régi módon fognak kasztrálni.

A német agrárkormányzat ezzel szemben elindította az állattartási feltételek új, magas szintű szabványának bevezetését, de az csak a sertéstartásra vonatkozik, 2020-től lesz érvényben és önkéntes alapon fogják alkalmazni. Agrárkörökben üdvözölték Klöckner kezdeményezését, bár világossá tették, hogy annak bevezetése az árak emelkedésével és a szövetségi és tartományi kormányok által biztosított állatjóléti támogatás növelésével kell párosulnia.

A fogyasztóvédelmet illetően – Klöckner elutasította a cukoradó bevezetését, ehelyett az élelmiszer-feldolgozókkal együttműködve, önkéntességi alapon egy, a késztermékek cukor-, zsír- és sótartalma csökkentését szolgáló stratégiát dolgozott ki.

Emellett elutasította az élelmiszerek különböző színek alkalmazásával történő, Brüsszelben régóta vita tárgyát képező megjelölését is, melynek nyomán a Foodwatch szervezet az élelmiszeriparral való összejátszással vádolta meg az agrár-kormányzat vezetőjét. Ez idő szerint úgy néz ki, hogy a minisztériumnak idén nyárig kell átdolgoznia az élelmiszerek jelölésének mai rendszerét.

A rovarkárok elhárítása a prioritások közé tartozik Julia Klöckner miniszteri programjában. El kell ismerni, hogy Klöcknernek Brüsszelnél sikerült elérni három, a méhekre káros nikotintartalmú szer betiltását, valamint a németországi glifoszát-felhasználás csökkentését is. A rovarok elleni aktív védelem tekintetében a miniszter asszony inkább a kutatásra, mint a gazdákat érintő konkrét szabályozásokra helyezi a hangsúlyt. Az biztos, hogy – mint a már idézett Olaf Tschmpke fogalmazott – az „uniónak végre komolyan kell venni a témát” és Schulze környezetvédelmi miniszter „a rovarokkal szembeni védelem akcióprogramjában” ennek jegyében tervez évi 100 millió eurót elkülönítését.

Végezetül nem szabad figyelmen kívül hagyni a miniszter asszonynak a város és vidék életminősége kiegyenlítését szolgáló digitalizáció iránti elkötelezettségét.

Ennek ellátására létrehozta a digitalizációs megbízott intézményét és életre hívott egy, a vidék digitális fejlesztését szolgáló támogatási programot. Emellett a korábbinál több állami forrás, évi 25 millió euró áll rendelkezésre a szélsőséges időjárás által az erdőkben okozott károk elhárítására, s tíz millió euróval növelik az ökológiai művelés támogatására fordítható forrásokat.

Forrás: Euractiv