Back to top

Reflektorfényben a hiúz

Több tízezer embert ért el eddig a Vadonleső Program - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Év Emlőse programsorozat megnyitóján, szombaton a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Balczó Bertalan az eseményen arra emlékeztetett, hogy a Vadonleső Program immár hat éve indította útjára az Év Emlőse kezdeményezést. A program célja, hogy ismert illetve kevésbé ismert, közkedvelt vagy épp babonákkal terhelt védett és fokozottan védett emlősfajainkon keresztül minél több emberhez jusson el a természeti örökségünk megőrzésének üzenete.

Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária

A helyettes államtitkár szerint:

megvédeni azt tudjuk, amit megismerünk és nem utolsó sorban megkedvelünk.

Hozzátette: a program első célfaja, az egyik legnépszerűbb védett kisemlősünk, a keleti sün volt. Őt követte az ürge, aztán a denevér, majd a mogyorós pele, tavaly pedig a földikutya kapta az Év Emlőse kitüntető titulust. Balczó Bertalan kiemelte idén az eurázsiai hiúzt, háborítatlan erdeink ritka nagymacskáját szeretnék minél több emberrel megismertetni, megszerettetni és nem utolsó sorban megőrzését elősegíteni.

Béres András a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (HOI) ügyvezetője az eseményen arról beszélt, hogy az év folyamán nem csak a hiúz védelmére, hanem egyéb fajokra is felhívják a figyelmet.

A rendezvényen átadták a Természetvédelem Nagykövete kitüntetést, amit idén Szalóki Ágnes Liszt Ferenc-díjas előadóművész vehetett át. Az eseményen meghirdették a Vadonleső Program gyermekpályázatait is.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A füles sün tartásának mesterfogásai

A füles sün a múlt század utolsó évtizedeiben lett társállat, ekkor jutott el a volt Szovjetunió tagállamaiból hazánkba is. Akkoriban még keveset tudtak arról, hogyan kell mesterségesen körülmények közt gondozni, ráadásul kereskedéseinkben vadon fogott, gyakran legyengült állatokat lehetett kapni, így sajnos nagy volt a sünhalandóság, szaporulat pedig – ha volt is egyáltalán – elenyésző lehetett.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Határ menti szőlőhegyek várják a turistákat

Elnéptelenedő, funkcióját vesztett kis présházak, pincék, szőlők turisztikai hasznosításán dolgoznak a Weinidylle bor élményrégió osztrák és magyar résztvevői. Uniós segítséggel igyekeznek megmutatni a szőlőhegyek békés világát, hagyományait. Az Interreg Ausztria-Magyarország együttműködési program keretében közel egymillió euróból lehet turisztikai célú fejlesztésbe vonni a két határ menti régió tradicionális borospincéit.

Az öntözés és a digitalizáció is a versenyképességet növeli

A magyar gazdatársadalomnak el kell ismertetnie azt a munkát, amelyet gyümölcs-, zöldség-, gabonatermelőként, állattartóként csak ők tudnak elvégezni. Ki kell vívniuk a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Ez mindannyiunk felelőssége – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Jászapátiban tartott gazdafórumon.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A szivacsvárosoké a jövő

Szivacsvárosban élni sokkal kellemesebb, és az építészek szerint ez oldja meg a 21. századi metropoliszok problémáit. Számos szakember olyan házak építését javasolja, amelyek képesek az esővíz összegyűjtésére és megtartására, ezzel egyrészt hűtik a környezetet, másrészt megoldódik a városi kertek vízellátása is.

Nem csak bor készül a szőlőből

A szüret után a szőlőkből származó hulladékot újrahasznosítják: kozmetikai és gyógyászati termékeket gyártanak belőle a BestMedGrape európai projektnek köszönhetően, amely összegyűjti a szőlészeket, kutatókat és vállalkozókat a mediterrán térség több országából.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?