Back to top

Kiváló meggy- és cseresznyealany

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év fája Kuratórium által szervezett internetes szavazáson, a három jelölt közül idén a sajmeggy (Prunus mahaleb) lett az év fája. Az 1281 érvényes szavazatból 554-et kapott, ezzel megelőzte a fehér nyár és a fehér fűz fafajokat.

A szavazással az erdészeti jelentőségű, de háttérbe szoruló fafajok népszerűsítése a cél. Nos, a sajmeggy valóban ilyen faj, erdeinkben visszaszorulóban van, viszont kertészeti, gyümölcstermesztési jelentősége jóval meghaladja az erdészetit. A világon ma millió szám nevelnek sajmeggy csemetéket, hogy azokra gyümölcsöt termő cseresznyét és meggyet szemezzenek.

Virágai szépek és illatosak
Virágai szépek és illatosak

A sajmeggy a cserjés, ligetes száraz lejtők növénye, fény- és melegkedvelő,

nálunk jellemzően a középhegységi erdőszegélyek növénytársulásaiban fordul elő a virágos kőrissel együtt. Mészkedvelő növény, a sajmeggyes növénytársulások mészkő, dolomit alapkőzeten, felhagyott régi szőlők, és gyümölcsösök kősáncainak becserjésedésével, illetve a molyhos-tölgyes erdők szegélyén jönnek létre.

Általában alacsony termetű, 3-7 méter magas fa, de különösen kedvező körülmények között, illetve kertészeti termesztésben akár 10 méter magasra is megnő. A fa kérge hosszanti irányban repedezett – a fiatalabb ágaké sima –, szürkésbarna, erősen paraszemölcsös. A vesszők vékonyak, szintén szürkésbarnák, és paraszemölcsösek, rügyei tojásdadok, hegyesek. A hajtások az alfajtól függően rövid szőrösek is lehetnek, a kontinentális típus inkább kopasz. A tojásdad levelek válla lekerekített, vagy enyhén szíves, csúcsuk hegyes, szélük csipkézett. A 3-6 centiméter hosszú és 2,5-4 centiméter széles leveleket viszonylag hosszú, mintegy 10 centiméteres levélnyél tartja. A sajmeggy illatos virágai öt fehér sziromlevéllel nyílnak áprilisban, 4-7 virág bogernyő virágzatba áll össze.

Érésben lévő termések
Érésben lévő termések
Fel nem nyíló csonthéjas termése gömbölyű, egyes típusoknál tojásdad, legföljebb 1 centiméter átmérőjű, fekete színű, de pirosas és sárga termésű változatai is ismertek.

Botanikai besorolását tekintve a rózsafélék (Rosaceae) családjának szilvafélék (Prunoidae) alcsaládjának Prunus nemzetségébe tartozik, ezen belül a III. Cerasus alnemzetségbe sorolják.

A sajmeggy Európában és Nyugat-Ázsiában honos fafaj,

areája Nyugat-Európától kezdődően Közép- és Dél-Európán át húzódik, de megtalálható Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Nyugat- és Közép-Ázsiában (Törökország, Irak, Irán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán), sőt Kína egyes északnyugati tartományaiban is. Hazánkban 7-800 méteres magasságban is előfordul, a Kis-Kárpátokban 4-500 méterig gyakori, a Déli-Kárpátokban 1000 méter magasan is él.

A sajmeggy tudományos, latin elnevezése az arab „mahleb” vagy „mahlab” névre vezethető vissza.

Az arab és török népek már az ősidőkben ismerték, hasznosították gyógynövényként és fűszernövényként, valószínűleg erre utal egy régebbi magyar neve, a törökmeggy is.

Terméssel berakódott hajtás
Terméssel berakódott hajtás
Konyhai fűszerként a görögök, törökök, örmények, libanoniak, szírek használják magbelét, fő exportőr Szíria. Törökországban napjainkban is népszerű gyógynövény és fűszer, magja pedig sütemények készítésénél ízesítő adalék. Nálunk inkább a gyümölcsével ízesítenek likőröket, de pálinkát is főznek belőle.

A sajmeggyben értékes fenolos vegyületeket, fenolsav-származékokat, kvercetin glükozidokat és kumarint mutattak ki. A háncs, a fa, a levelek és a mag egyaránt tartalmaz kumarint, ez adja a növény jellegzetes illatát. Fája kemény, hosszú vesszőiből pipaszárat, valamint sétapálcát is faragtak. A 19. században nálunk is voltak pipaszár készítését szolgáló sajmeggytelepek, kemény fáját ma is előszeretettel használják a pipakészítők.

E fafaj változatosságáról számos szerző beszámol, és ennek hasznosítása még mindig nagy lehetőségeket rejt magában az alanynemesítésben.

Terpó András magyar botanikus három, jól elhatárolható areájú alfajba sorolta a Magyarországon előforduló sajmeggy-típusokat.

Sárga gyümölcsű sajmeggy is létezik
Sárga gyümölcsű sajmeggy is létezik
Ezek közül a Nyugat-Európában honos kislevelű sajmeggy (ssp. mahaleb) inkább az enyhébb, humid klímában érzi jól magát, levelei kisebbek, fiatal hajtásai molyhos szőrösek. Télálló, de a hazai kontinentális klímában a korán érkező nagyobb fagyok (- 15 °C) a faiskolában károsíthatják. A Közép-Európától Kis-Ázsián át, Nyugat- és Közép-Ázsiában, továbbá Nyugat-Kínában honos nagylevelű sajmeggyként ismert kontinentális alfajt Terpó András ssp. simonkaii (Pénzes) Terpó alfajként írta le, ennek fiatal hajtásai kopaszok. Ez az alfaj jobban alkalmazkodott a kontinentális klímához, hajtásnövekedése a faiskolában korábban záródik, teljesen télálló, a korai fagyok sem veszélyeztetik. A harmadik alfaj, a ssp. cupaniana (Guss) Terpó areája Dél-Kelet-Európa és Kisázsia, levelei fényesek, bőrneműek, vastagabbak, hajtásai szintén kopaszok, termései pedig nagyobbak, mint a másik két alfajénak.

Díszváltozatairól több szakkönyv is említést tesz, így a kompakt növekedésű ’Monstrosa’ (var. bommii, var compacta), a csüngő ’Pendula’ (var. pendula), és a sárga gyümölcsű ’Xanthocarpa’ (var. chrysocarpa) változatait ismerteti. Jó várostűrő faj, de lehulló termése szemetel a parkokban. Ebből a szempontból előnyös lehet a ’Bogdány’ sajmeggyklón, mert hímsteril, nem termel pollent. Igénytelensége miatt rekultivációkban is hasznos növény.

Legjelentősebb alkalmazási területe azonban a gyümölcstermesztés, ugyanis a sajmeggy kiváló alanya a cseresznye- és meggyfajtáknak, faiskolák nevelik csemetéjét a cseresznye- és meggyfák alanyaként.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.