Back to top

Az aszály miatt drágábbak lehetnek az élelmiszerek

A hét közepétől ugyan esős időt jelez a meteorológia, de ez a csapadék legföljebb a katasztrófa elhárításra lesz elegendő. A gazdák már egy átlagos termésnek is örülnének.

Arany áron mérhetik a zöldség, a gyümölcs kilóját, ha csak meg nem nyílnak az égi zsilipek. A hónapok óta tartó szárazság nem sok jót ígér a fogyasztóknak, hiszen bár még éppen csak beléptünk az áprilisba, az már nagy bizonyossággal látszik, hogy

már egy átlagos terméshez is kisebb csodára, vagyis kiadós esőkre lenne szükség.

A már most is drága zöldség, gyümölcs ára valószínűleg nem lesz sokkal alacsonyabb a primőr szezonnál. Ráadásul, ha a takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be a termelők, az a húsok, húskészítmények drágulását is jelentik, és a kenyér még többe kerül - írja a Népszava.

A Nyugat-Dunántúl, az Alpok-alja kivételével az egész országban aszály van – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás.

A tavaszi vetések elkezdődtek, de a kukorica, a cukorrépa fejlődésében már látszani fog az aszály. Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át és vízhiányban szenvednek.

Előfordult, hogy az átlagos hektáronkénti 5-5,5 tonnás búza termés helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig a z átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be – jegyezte meg Vancsura József. Ha nem lehet legalább részben pótolni a hiányzó csapadékot, a több szántóföldi növény esetében is gyenge termésre lehet számítani.

Szárazságtól megrepedezett talaj a Melegmányi-völgyben, Mánfa közelében, Baranya-megyében
Szárazságtól megrepedezett talaj a Melegmányi-völgyben, Mánfa közelében, Baranya-megyében
Fotó: MTI - Sóki Tamás
Nem vigasz, hogy szerte Európában hasonló gondokkal küszködnek a termelők.

A technológiai és fajtakorszerűsítés mellett az öntözés kiterjesztése enyhítené az aszály okozta veszteségeket. Ám az elvileg öntözhető félmillió hektárból alig több mint 80 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. Ebből mindössze 10 ezer hektár lehet a szántóföldi növények aránya. Ez elenyésző, hiszen búzát 900 ezer. kukoricát, 1,1-1,2 millió hektáron termesztenek. Gyakorlatilag csak a csemegekukorica és a cukorborsó földeket öntözik.

A szabadföldi zöldség háromnegyedét, a gyümölcsösöknek viszont csak a 25 százalékát öntözik. Nem sok jóval kecsegteti a fogyasztókat, hogy már a tavalyi kevésbé súlyos aszály miatt is például a gyökérfélék, a burgonya alaposan megdrágult.

Tavaly is viszonylag aszályos volt az év, de a legtöbb gyümölcsfajnál ennek ellenére nagy termést szüretelhettek a gazdák.

Emiatt, főleg a nem öntözött ültetvényeken, már ősszel látszott, hogy kevesebb lesz a virágrügy, amelyek további fejlődéséhez szükség lett volna az őszi, majd az idei csapadékra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban – mondta a Népszavának FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nyári, szeptemberi aszály után ugyan október-novemberben megfelelő mennyiségű, mintegy 100 milliméter csapadék hullott, ám nem egyenletes eloszlásban. Egyes régiókban késő ősszel is alig esett eső. A kötött talajoknál kevesebb gondot okoz a csapadékhiány, jobban raktározza a nedvességet, a homoktalajok, mint több alföldi régióban is, sokkal könnyebben „elengedik" a vizet.

A téli csapadékhiány rövidtávon nem okoz gondot, hiszen nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. Különösen a korán virágzó fajok, mint a kajszibaracknál, amelynél már megtörtént a virágzás, illetve az őszibaracknál ahol jelenleg is bontják a szirmaikat a fák, a hajtásnövekedéshez már nagyon is hiányzik a nedvességtartalék, a csapadék. A többi gyümölcs 1-3 hét múlva borulhat virágba, s ha addig tart az aszály, az további gondokat okoz, s az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik ez a nedvesség. Ezen az elkövetkező napok csapadéka sem sokat enyhít, mert legalább 20-30 milliméterre lenne szükség, de annyi nem valószínű, hogy érkezik.

A szakemberek eleve közepes termést vártak 2019-ben, de a tavaszi fagyok és az őszi-téli aszály miatt még az előre jelzettnél is kevesebb lehet a gyümölcs. Az öntözött ültetvényeken az átlagnál jobb termésre számíthatnak – tette hozzá Apáti Ferenc.

Az öntözés jelentősen emeli a termelés biztonságát, a szántóföldi növények esetében pedig a kukoricánál akár hektáronként 15, a búzánál 10 tonnás termésátlag is elérhető lenne.

A tervek szerint 2024-re 100 ezer hektárral bővítenék az öntözéses területek nagyságát. Megkezdődött a csatornák tisztítása, a kormány ígérete szerint a gazdák birtokhatáráig díjmentesen juttatják el az öntözővizet. Távlati cél legalább 500 ezer hektár öntözése. Jelenleg az öntözéses gazdálkodásban Európában a sereghajtók között vagyunk – említette Vancsura József. A gazdák egyelőre csak az öntözés fontosságáról hallanak egyre többet a kormánytól, amit maguktól is tudnak, de konkrét közép, vagy hosszú távú programról kevés szó esik. Pedig

az öntözőrendszer kiépítése hektáronként 1-1,5 millió forint, de termelési ágtól és talaj- ,illetve geográfiai viszonyoktól és a technológiától függően ez az összeg tovább emelkedhet.

Annyi jutott el az érintettekig, hogy a belügyminisztérium felel majd azért, hogy a víz eljusson a gazdák földjéig, s lesz egy külön öntözési főhatóság, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a gazdáktól az adminisztrációs ügyintézés zömét, mivel a jelenlegi bürokrácia megkeseríti a termelők életét. Ma drága és rendkívül bonyolult a vízjogi engedély kiváltása – tette hozzá a GOSZ tiszteletbeli elnöke.

Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baromfiágazat költött a legtöbbet beruházásra tavaly

Csaknem 168 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 19 munkavállalónál többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek tavaly - közölte az előzetes adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A legtöbb, 30 milliárd forintot meghaladó beruházás a baromfifeldolgozó ágazatban volt.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Továbbra sincs egyezség az otthoni pálinkafőzés adómentességéről

Magyarország továbbra sem támogatja az otthoni pálinkafőzés megadóztatását, és minden fórumon kiáll azért, hogy az Európai Unió engedélyezze a saját célra történő gyümölcspárlat-készítés adómentességét – emelte ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozását (Ecofin) követően.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.