Back to top

Hóban, fagyban kecske: az időjárás és az állatok

Előző cikkeimben a kecskéket, mint a klímaváltozás „nyerteseit” emlegettem. Sajnos azonban a klíma­változáshoz hozzátartoznak a gyakori időjárási frontok is, amelyek komoly széllel, hirtelen lezúduló, özönvízszerű esőkkel járnak, és ezekre ugyanúgy fel kell készülnünk, mint az aszályra.

A cikksorozat első része itt, míg a második itt olvasható.

A 2018/2019-es tél enyhén szólva tele volt furcsaságokkal, a december pél­dául 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A mezőgazdászoknak elég nagy baj ez, de ha hozzáadjuk, hogy a +10 C-fokos hőmérsékletet képes volt 52 órán belül -13 C-fokos minimum felváltani, akkor nemcsak saját bőrünkön érezhettük ennek negatív hatásait. Ez a szélsőséges időjárás minden élőlényt, így az állatainkat is megviseli.

Az időjárási anomáliák annyira gyakoriak, hogy 1-2 hetes előrejelzésnél hosszabb távra nem érdemes előrejelzést nézni,

pontosan pedig legfeljebb 2-3 nappal tudják a meteorológusok is megmondani, mire számíthatunk. Mégis készülni kell rájuk… Hogyan? Én például, tessék engem kinevetni, de a telefonomra több időjárás előrejelző alkalmazást is letöltöttem, és tagja vagyok egy Facebook csoportnak, ahol amatőr (és igen ügyes), illetve profi meteorológusok elemzik együtt napi, illetve órás bontásban a következő 24-48 óra eseményeit.

A kecskék és az időjárás

Ahogy sok ember, a kecskék közül is többen érzékenyek az időjárási frontokra, a hirtelen hőmérsékleti ingadozásokra. Igaz ez még a zárt, istállózott tartásban élőkre is. Természetesen, a zárt körülmények között élő állatoknak többnyire „csak” a közérzete változik (sok­szor ez is elég egy kis termeléscsökkenéshez), míg a legelőn tartott, vagy csak egyszerű féltető alatt tartott állatok hihetetlen eltérésekkel tudnak reagálni.

Az étvágytalanságtól kezdve az állományszintű betegségek kitöréséig széles a tünetek változatossága, ahogy a jószág lereagálja ezt a fura időjárást.

Ahogy ezek a különös légköri jelenségek egyre gyakoribbá válnak, az állattartóknak úgy kell egyre jobban felkészülniük a hatások csökkentésére, különben nagy bajba kerülhet a kecskétől elkezdve az önértékelésünkön át a pénztárcánkig minden, ami a gazdálkodásunkat illeti. A termelés csökkenése, étvágytalanság, koraellések, fokozott izgalmi állapot, has­menés, köhögés, az immun­rendszer gyengülése, megfázások és még sorolhatnám, mi minden kerül elő egy-egy hirtelen front átvonulásakor. Ezeket a fronthatásokat, legalábbis részben ki lehet kerülni, illetve tompítani lehet.

Az időjárási anomáliák kivédése

Alapvető, hogy állatainknak egész­ségesnek kell lenniük. Egy egészséges állat kevésbé sínyli meg a változásokat. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő környezet. Nem fog felfázni a kecske, ha alatta száraz az alom, és nem fog köhögni, ha a száraz alom pormentes. Ez egyszerű tény. Ha képesek vagyunk előre figyelni a változásokra (pl. egy meteorológiai applikáció segítségével), akkor tudunk előre, akár 1-2 nappal is készülni a lehetséges változásra.

Így, ha hideg jön, óvatosan emelem a takarmánymennyiséget és az abrakot, és meleg vizet, esetleg ízesített (pl. citromos, ecetes) vizet tárolok be az itatáshoz.

Ahogy az ember sem, úgy a kecske sem kívánja hidegben a vizet (a jeges itatóból miért is akarna inni?), holott a hidegben legalább annyi folyadékra van szüksége, mint a melegben, és ha a hideg még széllel is párosul, esetleg többre is. Ha meleg jön, nem emelem a takarmánymennyiséget, de biztosítok az állatoknak a kifutóban száraz napozóhelyet és felkészülök az esetleges hólé és víz elvezetésére, így megelőzhető a felfázás, illetve elkerülhetők a hirtelen fellobbanó lábvég­beteg­sé­gek (már, ha nem ápoljuk rendszeresen a kör­möket). Ha nagy szél jön, akkor szélvédett helyet kell kialakítani számukra, ehhez elég mondjuk néhány palát vagy OSB lapot állítani a karám falához, és így egy huzatmentes, de napfényes kuckót kialakítani nekik.

Minden évszaknak, értelemszerűen megvannak a maga praktikái, de készülni kell.

Előre átgondolt megoldások

Egy ismerős, Gilicze László okos megoldását utólag is be lehet építeni a karámba. Fagyás ellen a föld (talaj) saját hőjét használta ki, hiszen Magyarországon a talaj hőmérséklete egy bizonyos mélység alatt már +5-10 °C között van.

Az itatókat körülbelül 10 cm-rel lesüllyesztette és mindegyik alá két darab 40 cm-es lyukat ásott.

Ezek a csövek csak a lyukak beomlásának megelőzése miatt vannak ott, de milyen jó, hogy ott vannak! A „cső” így körülbelül 50 cm-es mélységből irányítja az itatók aljára a talajból feláramló hőt. Ez ugye már egy előnyösebb helyzet ahhoz képest, amikor csak kint van a talajon az itató, és sehonnan nem kap semmi hőt, ne adj’ Isten még fém is, ami hidegebb, mint a műanyag itatók. A cső teljes légtömege hőt tart és ad át, amit az itató felülről szigetel. Az itatókba sós vízzel feltöltött PET palackot tett, azaz úszókat, hasonlóan a „labdás”, fagymentes itatókban használthoz. Ezeket lenyomva az itatóban, ha befagyott a víz is vízhez juthatnak a jószágok. Ezzel a technikával nem lesz fagymentes az itató, de remélhetőleg vékonyabb lesz a kialakuló jégréteg, és a palackoknak köszönhetően még így is kellő mennyiségű ivóvízhez tudnak hozzájutni a jószágok. Ha nagyon nagy fagyok vannak, akkor én részlegesen letakarom egy OSB lappal, hogy a víz felszíne felöl is kevesebb sugárzó hideget kapjon. Az elmélet elsősorban műanyag itatókat alkalmazva célravezető, mert a fémitatók alapból is hidegebbek.

Jó ötlet, ha tetővel látjuk el a külső szénatárolót és előre felszereljük a szélfogókat, télen –nyáron jól jönnek ezek.

Előre be lehet építeni egyszerű, árnyékoló féltetőket is, amelyek alatt télen is száraz az alom, és nyáron sincs tűző napsütés. Józan paraszti ésszel, állatainkat tisztelve saját pénztárcánknak teszünk jót.

Takarmányozás

Említettem már az „időjárásfüggő” takarmányozást, van azonban valami, ami télen és nyáron egyaránt fontos. Nem ördögtől való takarmány-kiegészítőket hasz­nálni. A kiegyensúlyozott vitamin-, ásványianyag- és ener­giaellátást megoldani a leg­többünk számára gyakorlatilag lehetetlen szénából és abrakból. Erre valók a nyalótálak, paszták, mindenféle kiegészítők, kinek mi kell a piacon, a pénztárcájához mérten. Hideg bekö­szöntével az egyszerű C-vitamin utánpótlás már sok állatnál csökkenti a tejtermelés visszaesését, vagy egy kis méz bekeverése, melasz is sokat segít a hideg napokban. Ha az állat ezt igény szerint, szükségleteit kielégítve tudja felvenni, akkor – hiába tűnik borsosnak az ár – jó előre saját magának is tudja csökkenteni az idősjárás viszontagságaiból adódó problémákat.

A jószág hamarabb megérzi a frontot, mint mielőtt bármelyik időjós jelezné azt, és ha tud, felkészül, hiszen ez alapvetően szükséges az élet­ben­maradásá­hoz (sarkítva).

Ha tudjuk, bízzuk ezt rá, mi csak segítsük megfelelő takarmány-kiegészítő adásával. A megfelelő takarmány- és energiaellátottság mellett a koraellés is kevésbé viseli meg a jószágot, hamarabb helyreáll a tejtermelés, az invo­lúció, erősödik az immunrendszer egyedenként és állományszinten is.

Figyeljünk oda az állatainkra. Figyeljünk oda az időjárásra, állatainkon keresztül minket is befolyásol a természet minden apró mozzanata. Használjuk ki a tudomány és a technika, technológia adta lehetőségeket, ahogy bemutattam, nem sok ezer forintos tételekről, hanem csak egy kis odafigyelésről van szó. Ezek fényében továbbra is hiszem, hogy egy jól felkészített állomány, és annak tartója, gazdája csak nyertese lehet a klímaváltozásnak, a jövő tej- és hústermelő állata igenis a kecske lehet. Gondolkozzunk, készüljünk, használjuk józan paraszti eszünket, tiszteljük az állatot és a természetet, legyünk előrelátóak – maximálisan megéri.

Pallagi Zsuzsanna

GerecseKecske

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vád alatt a állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?